DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar kormány egy nagy jelentőségű törvény elfogadását kéri most a parlamenttől.

A kommunikáció, az adatcsere, az adatáramlás világában kormányzásunk ideje alatt gyakorlatilag minden területen megalkottuk azokat a jogszabályokat, amelyek megteremtik a digitális kommunikáció feltételrendszerét, magyarul: megágyaznak az információs társadalom fejlődésének, összhangban az európai áramlatokkal, összhangban a világ legfejlettebb régiói számára diktált ütemmel.

Egyetlenegy elem hiányzik még ebből a rendszerből, s erre az elemre vonatkozik a törvény, amelyre vonatkozóan az expozét megtartom. A földi televíziós műsorszórás és műsorterjesztés kérdése, azaz a digitális televíziózás teljes körűvé tétele a tét, amelyről ennek a törvénynek a kapcsán el kell gondolkoznunk. Ha ezt a törvényt a tisztelt Ház el tudja fogadni, és ezáltal a digitális átállás feltételei a földi televíziós műsorterjesztésben megteremtődnek, akkor tényleg elmondhatjuk, hogy megszületett teljes egészében az új digitális világ Magyarországon, mert hiszen a jogszabályi környezet ennek a folyamatnak többé gátat nem vethet.

Adalékként felhívnám a figyelmet arra, hogy nem pusztán egy olyan kérdésről van szó, hogy legyünk büszkék arra, hogy az információs társadalom jogszabályi pályáit lefektettük, hanem van egy nagyon gyakorlatias szempont is. A következő 50 évről van szó, ugyanis az ENSZ nemzetközi távközlési egyesülete ennek az évnek a nyarán osztja fel az egyes országok között a frekvenciatartományokat. Ezek a frekvenciasávok 50 évre fognak jogosultságot jelenteni az egyes országok, így a mi országunk számára is, annak érdekében, hogy ezeken a sávokon országos lefedettségű, digitális földi terjesztésű televíziós műsorszórást valósítsanak meg, illetve az ehhez kapcsolódó technológiákat alkalmazzák az egyes országok.

Nem hiszem, hogy tévednék, amikor azt mondom, hogy a tét óriási, és ilyen értelemben ennek a törvénynek az elfogadása nemcsak a jelen Magyarország modernizációját jelenti, hanem a gyerekeink, sőt az időhorizont miatt, hiszen 50 év elég hosszú idő - akkor én már nem leszek itt -, az unokáink jövőjét és esélyeit is biztosíthatja egy jól meggondolt, időben elfogadott törvény a digitális földi terjesztésű televíziós műsorszórásról.

Talán nem tudják, hogy mi az, hogy digitális átállás, és hogy miért fontos ez. Az informatikai terület rendkívül gyors fejlődésével, térnyerésével napjainkban új elnevezések születtek. Ezeknek az új elnevezéseknek a sorában találjuk a digitális átállás kifejezést is.

A digitális átállás az a folyamat, amelynek keretében a földfelszíni műsorszórás jelenlegi, azaz analóg rendszereit és szolgáltatásait digitális rendszerekre és szolgáltatásokra állítjuk át. Ennek révén a jelenlegi analóg műsorszórással szemben egy-egy frekvenciasávban, műszaki kifejezéssel élve: csatornánként, akár öt televízióműsor és számos más kiegészítő műsor is terjeszthető, míg jelenleg egy frekvencia-egy műsor a szabály.

Mindamellett nemcsak a mennyiségben jelent ez nagyon jelentős változást, hanem minőségben is, hiszen sokkal jobb minőségben foghatók az egyes műsorok, ráadásul interaktív szolgáltatások igénybevételére is van lehetőség, tehát az elektronikus műsortájékoztató és a különfajta párbeszédelemek, az önálló szerkesztői aktivitás mind megnöveli - a korábbi egyoldali, passzív viszonyhoz képest - a nézők aktivitását.

A digitalizációval az eddigi frekvenciaszűkösség mérsékelhető, hiszen a jelenlegi frekvenciatervek szerint lehetővé válik akár 25-30 televíziós csatorna földfelszíni sugárzása. Emellett a felszabaduló frekvenciákon új elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, valamint a mobiltelefon- és a földfelszíni műsorszórást ötvöző konvergens szolgáltatásokat lehet bevezetni.

Az átállás azonban nemcsak a földfelszíni műsorszórást érinti, hanem a kábeltelevíziós hálózatokat, a műholdas műsorszórást és az internetes műsor terjesztését is. Ez pedig fokozza a piaci versenyt, illetve még inkább az innovációt segíti elő. Tapasztalataink szerint hosszabb távon a verseny kedvezőbb ár- és értékarányt ér el, és ez végül is azt jelenti, hogy olcsóbban jobb szolgáltatásokhoz jutnak a nézők.

Utalhatok az új elektronikus hírközlési törvényre, melynek eredményeként a verseny megszületett a hírközlési piacon, és a verseny következtében a korábbi 5 helyi monopolszolgáltató helyett ma már 25 cég verseng a fogyasztókért, olcsóbb árakkal és speciális csomagokkal mind a hang-, mind az internetszolgáltatás területén.

A digitális átállás komplex társadalmi folyamat, nemcsak technológiai átállás. Hiszen a lakosság jelentős része számára, adataink szerint Magyarországon ez 33-35 százalék, az eddigi 3 csatorna helyett 10-15, illetve a folyamat végén akár 30 televíziós csatorna és számos új szolgáltatás is elérhetővé válik otthonaikban.

(19.00)

Pontosan ezek azok a családok, pontosan ezek azok az állampolgárok, akik jelenleg a leghátrányosabb helyzetben vannak információs tekintetben. Ez tehát növelheti a demokráciát, növelheti a véleménynyilvánítás szabadságának tényleges gyakorlati megvalósulását.

Miért van szükség egyáltalán új szabályozásra? A földfelszíni digitális televíziózás az utóbbi néhány évben vált meghatározó jelentőségű kérdéssé az Európai Unió infokommunikációs politikájában. Ennek megfelelően a régi uniós tagországokban az utóbbi években kezdett el kialakulni a bevezetés szabályozása, ütemezése és üzleti modellje. A most csatlakozott tíz ország közül a szomszédos országokban javában folyik a törvényi keretek megteremtése; mi is felismertük, hogy lépnünk kell. Jelenleg nem vagyunk lemaradva, de le lehetünk maradva. Az átálláshoz ugyanis öt-hét év kell, ezért a rendszer alapjainak kiépítéséhez azonnal meg kell kezdenünk a szabályozási feltételek megteremtését.

Az Európai Unió Bizottsága megkülönböztetett figyelmet fordít a földfelszíni digitális televíziózás elterjesztésére a már említett technológiapolitikai, társadalompolitikai okok folytán. Az Európai Parlament 2005 novemberében, szinte egy időben a kormány döntésével hozott állásfoglalást az analóg terjesztésről a digitális műsorszórásra történő áttérés felgyorsításáról. Az országok közös döntését indokolta, hogy a digitális átállás átfogó frekvenciaegyeztetést igényel - egyedül nem megy. A frekvencia korlátos erőforrás ugyanis, ezért nemzetközi egyeztetésen dől el, hogy melyik ország mennyit és milyen feltételekkel használhat. Ez az egyeztetés, mint utaltam rá, javában folyik. A Bizottság határozata szerint legkésőbb 2012 elejére valamennyi uniós tagállamnak át kell állnia az analóg helyett a digitális műsorszórásra.

Genfben tehát 2006 májusában egy értekezletre kerül sor, ahol véglegesen, a következő ötven évre kihatóan kiosztják a digitális műsorelosztásra használható frekvenciákat az egyes országok között. Az előzetes egyeztetések folyamán világossá vált, hogy azok az országok, amelyek nem rendelkeznek a digitális átállásra vonatkozó konkrét jogszabályi keretekkel és stratégiával - ez a jelen törvény éppen ez lenne -, azok az országok hátrányt szenvednek az ilyen jogszabályi keretekkel és stratégiával már rendelkező országokkal szemben. A várhatóan 2006-ban lezáruló nemzetközi egyeztetésen annak az országnak lesznek tehát jók a pozíciói, amely világos elképzeléssel rendelkezik a digitalizációról, és ennek a jogszabályi feltételeit is megteremtette, ezért tartom fontosnak ennek a törvénynek az elfogadását.

Amennyiben tehát 2006 első felében nem sikerül megteremteni az átállás jogszabályi hátterét hírközlési és médiaszabályozási oldalról egyaránt, akkor előfordulhat, hogy hátrányos helyzetbe kerül Magyarország ezen a nemzetközi frekvenciakoordinációs egyeztetésen, illetve a párhuzamos, analóg és digitális műsorszórás magas költségei miatt az átállás társadalmi költségei lényegesen magasabbak lesznek ahhoz képest, amely költségek egyébként feltétlenül szükségesek. Ezek tehát az okok, amelyek arra indítanak bennünket, hogy ezen az ülésszakon beterjesszük ezt a törvényt.

Mit tartalmaz a törvényjavaslat? Az elektronikus hírközlésről szóló törvény a konvergenciafolyamatoknak megfelelő, haladó európai szabályozást honosított meg Magyarországon. Ez a törvény felgyorsította a konver-gen-cia-folyamatokat, azonban ezeknek a folyamatoknak a bázisán elengedhetetlennek tűnik, hogy a digitális műsorterjesztést megfelelően szabályozzuk.

A digitális műsorterjesztés szabályairól szóló törvényjavaslat rendelkezéseinek a gyors technológiai és piaci folyamatok okán az elektronikus hírközlés szabályozását kell követnie, és ahhoz hasonló technológia-semleges, rugalmas, versenyjogra épülő szabályozásnak kell lennie. Ezt az elvet messzemenően felismerhetjük a kézbe vett törvényjavaslat szövegében.

Javaslatunk kettős célt szolgál: egyrészt biztosítani kívánja a digitális műsorok átvitelének szabályozását; másrészt rendezni kívánja az analóg műsorterjesztésről a digitális műsorterjesztésre való átállás folyamatát és annak szabályait. Mint utaltam rá, ez az átállás költséges, de a szükségesnél több lehet a költség, hogyha ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása elmarad.

A digitális átállás első szakaszában a digitális földfelszíni műsorszórás, a digitális kábeles műsorterjesztés kiépítésére, illetve működtetésük feltételeinek megteremtésére kerül sor. Emellett a kézbe vett javaslatban olyan szabályokat alakítottunk ki, amelyek lehetővé teszik a digitális mobil műsorterjesztés rövid távú bevezetését, illetve megfelelő megoldást kínálnak a digitális műholdas műsorterjesztés piaci helyzetével kapcsolatos kérdések rendezésére is. Ezt mindenekelőtt a szabályozás technológiasemlegességének követelménye és elve indokolja.

(Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Ország-gyűlés alelnöke foglalja el.)

Javaslatunk kidolgozása során a közvetlen cél az volt - és itt három célt mondanék -, hogy 1. a digitális földfelszíni és vezetékes televíziós műsorszolgáltatást akadályozó jogszabályi rendelkezéseket hatályon kívül helyezzük; 2. megalkossuk a digitális műsorszolgáltatási és műsorterjesztési módok bevezetéséhez elengedhetetlenül szükséges rendelkezéseket; és végül 3. az érintett piacokon meglévő szűk keresztmetszetek szabályozásával meggátoljuk az erőfölényes helyzetek kialakulását, illetve megerősödését.

Néhány szót mondanék a szabályozás fontosabb jogintézményeiről, valamint a multiplex-szolgáltatásról. A törvényjavaslatban foglaltak szerint a frekvenciahasználati jogot az úgynevezett multiplex-szolgáltatók szerezhetnék meg az elektronikus hírközlési törvényben foglalt szabályoknak megfelelően. Ezáltal olyan új érdekeltségi rendszert alakítunk ki, amely ösztönzi a fejlettebb technológiák alkalmazását.

Az új szabályozás ugyanis lehetővé tenné, hogy a multiplex-szolgáltató a rendelkezésére álló, digitális műsorterjesztésre nem alkalmas vagy pontosabban nem használt sávszélességet értékesíthesse más digitális kiegészítő szolgáltatás, tehát nem műsorszolgáltatás, hanem beszéd- és adatforgalom számára. Így a szolgáltató gazdaságilag érdekeltté válik a minél fejlettebb tömörítési technológia alkalmazásában, vagyis a frekvencia jobb, gazdaságosabb kihasználásában. Kétségtelen, hogy a multiplex versenyjogi szempontból szűk keresztmetszetnek minősül, ezért szükséges annak kimondása, hogy a multiplexet szerződéskötési kötelezettség terheli a médiahatóság által kiválasztott műsorszolgáltatóval szemben.

Egy új szolgáltatásról beszélnék még, az elektronikus műsortájékoztatóról. Új szolgáltatásként jelenik meg az elektronikus műsortájékoztató. Ennek lényege, hogy az internetes keresőprogramokhoz hasonlóan tájékoztató segíti a felhasználót az általa kiválasztott műsor megtalálásában. Mivel a műsorok száma nagyon megnő, egy ilyen típusú keresőprogram nélkülözhetetlen alkotóeleme a digitális műsorterjesztésnek. A törvényjavaslat a fogyasztók elfogulatlan tájékoztatása érdekében tehát legalább egy független elektronikus műsortájékoztató továbbításának a kötelezettségét írja elő. Ezen túlmenően a műsorszolgáltatók és más szolgáltatók számára az általános versenyjogi szabályok elegendő védelmet nyújtanak.

A törvényjavaslatban foglaltak szerint a hozzáférés esetében a közszolgálati csatornáknak elsőbbséget kell biztosítani. Mivel a közszolgálati csatornák száma jelentősen megnő, a már említett hatás a demokratikus nyilvánosság megteremtése tekintetében, azt hiszem, hogy a jelenlegihez képest jóval inkább fog érvényesülni.

A frekvenciahasználatról: nemzetgazdasági szempontból nagyon fontos, hogy az analóg és digitális szolgáltatások párhuzamos fenntartása minél rövidebb ideig tartson - erre már utaltam. A törvényjavaslat ennek érdekében a televíziós célra analóg frekvenciák kijelölésének tilalmát fogalmazza meg: eddig és ne tovább. Ez alól csupán a frekvenciacsere lenne a kivétel, amelyre a digitális átállás folyamatában elengedhetetlen szükség van.

Hogyan koordináljuk a digitális átállást? Nyilvánvaló, hogy egy ilyen átállás csak az érintett állami intézmények tevékenységének hatékony koordinációjával, valamint a piaci szereplőkkel folytatott folyamatos és érdemi egyeztetés mellett vezethet sikerre. A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy célszerű egy olyan centrumot kialakítani, amelynek elsődleges feladata a folyamat irányítása, ezért a törvényjavaslat egy digitális átállást koordináló bizottságot jelöl ki.

A médiatörvénnyel való kapcsolat az utolsó elem. Az új szabályozásra azért van szükség, mert napjaink gyors technológiai fejlesztésére a médiatörvény rendelkezései egyszerűen már alkalmazhatatlanok. Az új törvényjavaslat nem a médiatörvény tartalmi módosítására irányul, hanem az elektronikus hírközlés kategóriájába tesz minden adattovábbítást.

A médiatörvényt érintő kétharmados rendelkezések az adattovábbítás elektronikus hírközlésben történő teljes körű szabályozása miatt szükségesek. Ezek a rendelkezések egy, a digitális átállás stratégia végrehajtásával kapcsolatosan az ORTT részéről megteendő intézkedésre, valamint e téren az NHH és az ORTT együttműködésére, továbbá az uniós szabályozással összhangban a kábeltelevíziózásra vonatkozó vételkörzeti korlátozás eltörlésére vonatkoznak.

(19.10)

Összefoglalva tehát azt mondhatom, hogy a digitális átállás jelentős gazdasági és társadalmi hatású folyamat, összhangban az európai uniós tendenciákkal. Elősegíti az információs társadalom kiteljesedését, hozzásegít a verseny kialakulásához, növeli a demokráciát, és növeli az innovációs hajlandóságot. A szabályozás késlekedése esetén hazánk hátrányos helyzetbe kerül a most zajló nemzetközi frekvenciakoordinációban, ahol a következő 50 évre dől el, hogy mely tagállam milyen frekvenciákkal, milyen kapacitásokkal rendelkezik majd.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu