ÉKES JÓZSEF (független): Elnök úr, nagyon köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy Herényi Károly kiment az ülésteremből, mert megtudtuk, hogy fordítva ül a lovon, és rossz cél irányába vezeti a lovat még fordítva is. Keller úr a hozzászólásában megköszönte Herényi úr hozzászólását. Önök azt mondják, hogy "megcsináltuk", de ha Herényi Károly hozzászólására, amit 10 perc alatt megfogalmazott, odafigyelt volna, ő azt mondta: önök ezt jól megcsinálták, annyira jól, hogy jelen pillanatban a magyar gazdaság, azt lehet mondani, hogy kritikus állapotba került.

Abban az előterjesztésben, amelyet a pénzügyminiszter úr jegyez a maga részéről, tisztelt képviselőtársaim, Keller úr fogalmazása szerint benne rejlik a stratégia. Tessék nekem megmondani, hogy hol van benne a stratégia! Egyszerűen nem lelhető fel benne semmiféle olyan cél, olyan vízió, olyan program, ami alapján azt a stratégiát, amit Keller úr feltételez, végre lehetne hajtani.

Ezt mondom azért is, mert az éjszaka folyamán, fél egykor vitatkoztunk a Vidékpolitikai Tanács megalakításáról és a Gazdasági és Szociális Tanács megalakításáról, és talán jó lett volna, ha a kormányzó pártok részéről, amikor kérdésként felmerült, hogy tessék már definiálni, Magyarországon mit jelent az önök számára a vidékfejlesztés, milyen hosszú távú vidékfejlesztési stratégiát kívánnak megvalósítani... Katona Béla képviselőtársam, lehet a fejét fogni, csak tudja... (Dr. Katona Béla: Nem ez a napirend.) De ez a téma, pontosan ez a téma, képviselőtársam, mert amikor az ellenzék a maga részéről bármit szóvá tett, akkor önök felmutatták a kormányprogramot. Önök akkor azt mondták, hogy e szerint a kormányprogram szerint fogjuk alakítani a magyar gazdaságot, és ma oda jutottunk, hogy a magyar gazdaság eurózónához történő csatlakozása kérdésében az Európai Unió többszöri figyelemfelhívására egy olyan programot kellene letenni szeptemberig, ami valami úton-módon a magyar államháztartást megpróbálja rendbe tenni.

Ha egy országnak nincs programja, nincs célja, Katona Béla képviselőtársam, akkor tessék nekem megmondani: a hazai vállalkozók mihez igazodnak? Mihez tudnának igazodni? Az állampolgárok mihez igazodnak egyáltalán? Milyen eszközrendszerrel kívánják átalakítani akár a közigazgatást? Lehetne folyamatosan sorolni ezeket a kérdésköröket. Nem fogalmazódtak meg, el lettek odázva tulajdonképpen. Nem csodálkozom azon, ha a parlamenten belül többen megfogalmazták, hogy ez nem több szándéknyilatkozatnál.

Tisztelt Képviselőtársam! Ha tavaly januárban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr, amikor a nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatban összehívta a négypárti egyeztetést, azt következetesen végigvitte volna, akkor állítom önnek, hogy négypárti egyeztetéssel egy olyan nemzeti fejlesztési terve alakult volna ki Magyarországnak, amelyből megtudjuk azt is, hogy milyen jövőt szánunk egyáltalán az országnak. A problémák talán pontosan itt kezdődnek.

Keller úr elmondta a stratégia lényegét. Tessék nekem megmondani, abban a két oldalban milyen stratégiát tetszettek lefektetni?! Semmit az égadta világon, és a gondok, a bajok itt kezdődnek! Ön is nagyon jól tudja, hogy Magyarországon a feketegazdaságban rejlő összegszám milyen mértékben növekedett. Ön is nagyon jól tudja, hogy a körbetartozások mértéke hova fajult el Magyarországon. Ön is nagyon jól tudja, hogy a fizetési morál ott tart, ahol tart. Ön is nagyon jól tudja, hogy a hazai kis- és középvállalkozásoknak jóformán esélyük sincs pont a körbetartozások miatt. Örülnek annak egyáltalán, hogy a közterheket, amelyeket kötelező nekik befizetni, be tudják fizetni.

(14.30)

Sokszor azért vesz fel hitelt, és azért vállal áron alul munkát, hogy esetleg a túlélésre tudjon berendezkedni. És a gondok, problémák itt kezdődnek.

Önök mondják, hogy a Fidesz ígérget. Önök most büszkén mondják azt, hogy amit megígértek, azt megvalósították. "Megcsináltuk!" - erre mondta Herényi Károly: aztán önök jól megcsinálták, mert itt tart az ország.

Azon kell gondolkodni egyáltalán, hogy a külső és belső adósságállományt maga a ország hogy tudja rendezni, és ehhez a hazai kis- és középvállalkozások életképességét is meg kéne teremteni.

Sajnálom, hogy Eörsi Mátyás is kiment - az Európai Tanács, az EBESZ tagja -, évekkel ezelőtt a magyar parlamentben mi magunk is megfogalmaztuk, hisz a téma az Európai Tanácson belül és az EBESZ-en belül is, elsődlegesen a kis- és középvállalkozások kérdése mint egyfajta kérdéskör felmerült, annak a támogatási rendszere, kutatás-fejlesztés, innováció kérdése. Ezek mind megfogalmazódtak.

Számos alkalommal felhívtuk a figyelmet erre. Mit tettek önök? Felmutatták, hogy nekünk van kormányprogramunk: Gyurcsány Ferenc két alkalommal, Medgyessy Péter egy alkalommal. Tulajdonképpen az észrevételeinket, javaslatainkat kapásból lesöpörték, és ennek az az eredménye, hogy önök közül a képviselő úr megfogalmazza azt, hogy az ellenzék fordítva ül a lovon. Önök az indulásnál fordítva ültek fel a lóra, ez a legnagyobb probléma.

És ahogy mondtam, talán több alkalommal kellett volna ebben a parlamentben négypárti egyeztetést elindítani, aminek a hatása, eredménye az, hogy valóban egy olyan hosszú távú gazdasági stratégia tud kialakulni ebben az országban, amihez érdemes az állampolgárok részéről is csatlakozni, és a problémák tulajdonképpen itt kezdődnek. Talán érdemes lenne néha megszívlelni azt, amik az ellenzéki padsorokban is elhangzanak. Az éjszaka is elmondtam: ne higgye azt senki sem, hogy a zsebében hordja a bölcsek kövét, mert nem hordja a zsebében. Érdemes néha tanulni másoktól is, hogy ne szaladjunk bele abba a hibába, amelybe mások is beleszaladnak.

Furcsa állapot az, hogy az eredményeinket az Unió átlagához kívánjuk mérni. Tisztelt Képviselőtársaim! 2003. április 12-én, amikor az Európai Parlamentbe mint megfigyelők kimentünk, hihetetlen öröm övezte körül a magyar képviselőcsoportot. Mindig azt mondták, hogy uraim, önök az eminensek; önöknél lesz legelőször bevezetve az euró. Tessék megmondani, képviselőtársaim, hányadik helyen fogjuk bevezetni az eurót? Mit mondott tavaly Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr? Nem is fontos nekünk annyira az euró. Ugye? Fontosabbak a szociális kérdések, fontos az autópálya-építés.

Apropó, miniszter úr! Autópályát építünk, a 30 ezer kilométer közúthálózatunk meg közben totálisan tönkremegy. Tehát lehet, hogy építünk autópályát, a másik oldalon meg a fő közlekedési úthálózatunk tulajdonképpen katasztrofális állapotban van. Tehát lehetett volna ebben a parlamentben az európai uniós csatlakozással egy időben vagy előtte olyan konszenzust kialakítani, ami sokkal hatékonyabban és sokkal eredményesebben szolgálta volna a nemzetgazdaság kérdését, a Kárpát-medencei magyarok kérdését és Magyarország jelenlegi európai uniós megítélését. Mert sajnos a harmadik intő már nem szolgálja a magyar nemzet érdekeit.

Ezt önök idézték elő, és én javaslom azt, és kérem azt önöktől, hogy talán tessenek odafigyelni az ellenzékre is néha. Nem szabad gőgösen, bizonyos kérdéseket kapásból és csípőből leverni, és számos, számtalan olyan módosító indítvány érkezett be a törvényekhez, amelyeket ha korrektebben megnéztek volna, lehet, hogy törvényeink is sokkal határozottabbak és hatásosabbak lennének. A bajok talán itt kezdődnek, és ezen kéne mindenkinek elgondolkodni.

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu