KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hallgatva az ellenzéki megszólalásokat és a bizottsági ülésen is átélve a törvényjavaslat feletti vitát, egy élet közeli példával szeretném kezdeni a vezérszónoklatomat. Általában a családok nem egyik napról a másikra élik az életüket, hanem rendre végiggondolják a jövőjüket, terveznek, stratégiát fogalmaznak meg a maguk számára. Az a cél vezérli őket, hogyan élhetnének jobban, hogyan tudnak az előttük haladókhoz felzárkózni. A terveikhez számba veszik a családtagok jövedelmi helyzetét, várható kiadásaikat, mérlegelik, hogyan jutnak előre, külső forrásokból esetleg, és meghatározzák azt, hogy milyen mértékű eladósodást vállalnak fel annak érdekében, hogy minőségileg jobb életet tudjanak élni.

(12.30)

Nos, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, nincs ez másképpen a szélesebb család, az ország életében sem. Minden évben készül ugyan költségvetés - persze volt, amikor ez nem így volt, hanem kétévente készült költségvetés -, de ez nem állhat önmagában. Elengedhetetlen, hogy illeszkedjen egy közép- és hosszú távú stratégiába. A kormány 2004 decemberében aktualizálta a 2004-2008 közötti időszakra vonatkozó stratégiáját. Lényegében ezt a stratégiát kellett 2005 végén felülvizsgálni, és a szükséges korrekciókat megtenni annak érdekében, hogy a 2008-ra kitűzött célokat maradéktalanul elérjük.

Melyek ezek a célok? Nem mások ezek, mint amiket a családok a maguk számára megfogalmaznak: a társadalom jólétének emelése, felzárkózás a fejlett országokhoz. Igaz, hogy Európa tanácsi rendelet írja elő a gazdaság egyensúlyi felzárkózási programja elkészítésének a kötelezettségét, de ennek léte minden előírás nélkül is saját, jól felfogott érdekünk, ahogy miniszter úr mondta, nemzeti érdekünk. Nincs könnyű helyzetben a kormány, amikor a két célt, a jólétet és a felzárkózást szeretné megvalósítani. Azért nincs könnyű helyzetben, mert egyszerre kell két ellentétesen ható elvárásnak megfelelnie. Biztosítani kell a felzárkózást - többek között ezért került sor jelentős nyugdíjemelésre, bérfelzárkóztatásra, autópálya-építésre, adó- és járulékcsökkentésre -, és ezzel egyidejűleg javítani kell az államháztartás egyensúlyát. Másképpen úgy is fogalmazhatunk, hogy 2008-ra el kell érnünk, hogy az állam, a vállalkozások, a magánszemélyek együttműködése, egymásra hatása harmonikus, harmonizált legyen.

Vannak olyan gazdasági mutatók, amelyek alakulása nem rögzíthető törvényben, ugyanakkor számba vehetők, és számba is kell venni. És vannak olyan mutatók, amelyek a gazdasági állapot minőségi jellemzői, amelyek követelményekként - s ezt nagyon szeretném hangsúlyozni: követelményekként - igenis törvénybe foglalhatók. A kétfajta mutatócsoport természetesen nem mozoghat külön pályán, hanem kölcsönösen hatnak egymásra.

Hogyan alakulnak várhatóan a törvényben nem rögzíthető mutatók? A bruttó hazai termék 4 százalékos növekedése valószínűsíthető. Az exportpiacok közepes dinamikával bővülnek. A foglalkoztatás terén minőségi változást feltételezünk, a száz lépés programjának eredményeként jobban fog illeszkedni a képzettségi szerkezet a munkaerő-kereslethez. Az aktivitási arány folyamatosan javul, a munkanélküliségi ráta 6-7 százalék között mozog. A beruházási hányad 2008-ra meghaladja a 25 százalékot. Nyilván nagyon sok mutatót elemezhetnék még ahhoz, hogy világos legyen mindaz, amit a törvényjavaslatban megfogalmaztunk. A törvényjavaslat rögzíti azokat a mutatókat, amelyek követelményként állnak a gazdaságpolitika formálói előtt.

A kormányzati szektor a hiány mérséklésében eddig is jelentős eredményeket ért el. A 2002. évi 8,4 százalékról 2006-ra eljutottunk a 4,7 százalékos célkitűzéshez, és minden remény megvan arra, hogy következetes gazdaságpolitikával 2008-ra 2 százalék alatti értéket érjünk el. Joggal teszik fel a kérdést, hogy miért van erre remény. Azért, mert a kormányzati szektor drasztikus, 2005-höz képest 7 százalékpontos lefaragását fogalmazza meg a javaslat követelményként. E feszes kiadásmérséklés a hiány csökkentésén kívül lehetővé teszi az adóterhelés egyébként már törvényben rögzített mérséklését is.

Az elmúlt hónapok vitáinak középpontjában rendre az államadósság állt. A benyújtott törvényjavaslat 2,2 százalékpontos javulást irányoz elő. Amikor ennek a realitását mérlegeljük, ne feledjük, 1999 óta az államadósság 60 százalék alatt van. Tehát alappal számolhatunk azzal 2007-2008-ra, hogy az államháztartás finanszírozási igénye folyamatosan mérséklődik, ezen túlmenően az állampapír-piaci hozamok fokozatos mérséklődése is az adósságráta fokozatos csökkenését eredményezheti. Azzal számolhatunk, hogy a 2004-2006 közötti egyszeri adóssággeneráló tényezők nem fognak ismétlődni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a benyújtott törvényjavaslatával kötelezettséget vállalt arra, hogy az országot a fenntartható fejlődési pályán akarja kormányozni. Ezzel arra is kötelezettséget vállalt, hogy csak olyan lépéseket hirdet meg a jövőben, amely lépések nem veszélyeztetik a kijelölt úton történő haladást. Itt a lehetőség az ellenzéki pártok előtt is: szavazatukkal támogathatják a megszámolt, kiszámolt, végiggondolt fejlődési pályát. Módosító javaslataikkal egyértel-műsíthetik gondolkodásukat, szándékaikat. Egyet nem tehetnek, nem tehetnek úgy, mintha nem lenne előttük a konkrét, számszerű követelményeket felvonultató törvényjavaslat, amihez a viszonyukat mindenképpen meg kell fogalmazniuk. Ha pedig megmutatják számszerűsített álláspontjukat, akkor a parlamenti végszavazást követő hetekben csak olyan javaslatokkal élhetnek, állhatnak elő, amelyek illeszkednek a középtávú stratégiához, a magyar gazdaság törvényben rögzített egyensúlyi felzárkózási programjához.

Ez egy nagyon lényeges törvényjavaslat, remélem, a bizottsági előadók és magam is fel tudtam hívni az ellenzéki képviselők figyelmét arra, hogy így a választási kampány elején milyen jelentőséggel bír ez a törvényjavaslat.

Kérem az ellenzéki képviselőket, hogy fogalmazzák meg viszonyukat ehhez a javaslathoz, és ezt követően tartsák magukat ahhoz a fenntartható fejlődési pályához, amelyet a törvényjavaslat rögzít számunkra. A szocialista frakció természetesen támogatja a benyújtott javaslatot, és mindent megtesz annak érdekében, hogy azok a sarokszámok, amelyeket a törvényjavaslat rögzít, az elkövetkezendő években tartalommal teljenek meg, és azt az eszközrendszert is képesek leszünk felvonultatni, amely a törvényjavaslat által megfogalmazott célt elérhetővé teszi.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu