DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Pokorni Képviselőtársam! Ön azt kérdezte, hogy akarunk-e őszintén szembenézni a tényekkel. Igen, akarunk, de ehhez az kell, hogy ne úgy, mint Szent Pál, tükör által csak homályosan lássunk. Nézzünk szembe igazán azzal a ténnyel, hogy a magyar felsőoktatás robbanásszerű expanziója, amely a Horn-kormány normatív finanszírozásra vonatkozó döntése következtében, de az önök kormányzása idején következett be, ez az expanzió olyan mértékben terheli meg a költségvetést, amellyel nemcsak Magyarországon, hanem a világ más, nálunknál sokkalta fejlettebb országaiban sem tudnak mit kezdeni. Jó, hogy ez az expanzió bekövetkezett, ez a korszellem, hogy így mondjam, de ezzel bizony más, nálunknál sokkal gazdagabb országok sem tudnak mit kezdeni.

Ön Bécset említette. Az én kisebbik fiam történetesen Bécsbe jár egy informatikai szakfőiskolára (Domokos László: A jólét!), ezer eurót fizet tandíjnak, tisztelt képviselő úr, nem négyszázat. Én pontosan tudom, hogy önök a választási kampányban ijesztgettek már minket, és főként a választópolgárokat 300 ezer forintos mandulaműtéttel is, én ezt a számolást is, amit ön itt előadott, ebbe a kategóriába sorolnám. De azért a visszarettentésről legyen elég annyi, hogy annál az ön által említett 208 ezer forintos havi keresetnél a törlesztőrészlet hatezer forint lenne. Ha ma valaki egy házimozirendszert vásárol, lényegesen többet fizet vissza érte havonta, ha hitelre vásárolja, mégsem szokta visszatartani az embereket az, hogy házimozirendszert vásároljanak. Miért rettentené vissza az, hogy tudást vásároljanak?

Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy nem jó, hogy ezt be kell vezetni, de nem nagyon van más módunk, nem tudjuk másképpen finanszírozni.

Köszönöm szépen. (Babák Mihály: Hol a lé? - Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu