NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! A kormányalakításnak nagy rejtélye, hogy miért tartott ötven napig. Egy biztosnak tűnik, hogy nem a külpolitikai részek elkészítése miatt.

Egy semmitmondó, alibi programrészről szeretnék néhány gondolatot elmondani - tükrözi négy esztendőnek azt a fajta sodródó, ötlet és kezdeményezés nélküli külpolitikáját, amit megtapasztalhattunk. A kormányalakításnak ugyanakkor van egy külpolitikai vonatkozása, ami szenzációvá vált, ez a külügyminiszter személye; egy olyan külügyminiszterünk lesz, aki soha nem foglalkozott külpolitikával. Megítélésünk szerint ez, a külkapcsolatok leértékelése azt üzeni a külkapcsolatokkal foglalkozóknak, a szakembereknek, hogy nem számítotok. A nagyobbik baj ezzel az, hogy sérti nemzeti érdekeinket, sérti a külügyi igazgatás hatékonyságát, illetőleg megelőlegezi a kormányfőnek a kézi vezérléses ambícióit a külpolitika területén, ami egyébként a hatáskörök átcsoportosításával is már egyértelművé vált. Ez pedig csökkenti a parlamenti kontroll és ezáltal a jogállamiság lehetőségeit.

A kormányfői expozé ugyanakkor figyelemre méltó volt a tekintetben, hogy világgazdasági versenyről beszélt, kihívásokról, a nemzetközi érdekérvényesítés fontosságáról. Ezzel egyetértünk, de sajnálatos módon a külpolitikai programrész nem felel meg ennek a mércének, itt is az őszintétlenséggel találkozunk, a szavak és a cselekedetek kiáltó ellentétével.

Ami az Európai Uniót illeti, az európai felzárkózás tekintetében azt kell mondanunk, hogy a vízió, illetőleg az egyértelmű prioritások teljes hiányával találkozhatunk, a nagy európai kérdésekre - mint az alkotmányozás, a gazdasági modell ügye, a föderáció kérdése - még csak válaszkísérletek sem találhatók a kormányprogramban.

Ami a NATO-t, illetőleg a biztonságunkat illeti: azt az illúziót sulykolja, hogy külföldi missziós műveletekkel megspórolhatjuk a haderőreformot; egyfajta biztonsági potyautas szerepre kárhoztatja Magyarországot az elkövetkezendő években.

Ami pedig a nemzetpolitikát illeti, valóban itt elhangzik egy mondat a preambulumban: "10 millió magyar nevében, 15 millió magyar érdekében". Ez dicséretes, ugyanakkor kiáltóan ellentmond annak a féloldalas semmitmondásnak, amit nemzetpolitikai címszó alatt tartalmaz a program. Ez is hiteltelen, tisztelt miniszterelnök úr.

A 2004. december 5-ei népszavazás említésre sem kerül a kormányprogramban, pedig a magyar nemzetpolitika csernobili katasztrófája volt ez a népszavazás, mind a mai napig fertőz.

Látható-e nemzetpolitikai téren bármi törekvés arra, hogy víziót, jövőképet vázoljon fel a kormány? Az autonómia kérdését egyszerűen lealibizi a kormányprogram. A politikai párbeszéd intézményével kapcsolatban, a Magyar Állandó Értekezlettel kapcsolatban a kormányprogram kifejezetten azt előlegezi meg, hogy ezt a szervezetet fel kívánja a miniszterelnök számolni. Ezzel egybehangzóan nyilatkoztak egyébként számos alkalommal a kormány képviselői is. Ami az államigazgatási hátteret illeti: Szilvásy György elárulta a meghallgatáson, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát is fel kívánja a kormányzat számolni. Tehát se Magyar Állandó Értekezlet, se Határon Túli Magyarok Hivatala. Az alapítványok anyagi ellehetetlenítése már meg is történt, hiszen az Illyés Alapítvány 2003-ban még egymilliárd forinttal, az idei esztendőben már csak 500 millió forinttal gazdálkodhat.

Mindebből az következik, hogy nem vont le semmilyen le tanulságot ön, miniszterelnök úr, az elmúlt négy esztendőből, ön továbbra is hadviselést kíván folytatni a határon túli magyarokkal szemben. Pedig kár elszalasztani az új kezdés lehetőségét. Sajnos úgy tűnik, nem érti, hogy e fantasztikus nemzet - ahogy tegnap fogalmazott - kétharmadának az élete nagyon szorosan egymásra van utalva annak az egyharmadnak az életével, amelyik a határon túlon él. Hangsúlyozom, hogy kölcsönösen egymásra vannak utalva ezek a nemzetrészek.

Hogy átok vagy áldás lesz-e ezeknek a nemzetrészeknek a kapcsolata az összmagyarságra nézve, azon múlik, hogy képesek leszünk-e kiszabadulni a pártpolitika szorításából a nemzetpolitika területén. Sajnos, azt kell mondanom, miniszterelnök úr, hogy ez a kormányprogram nyomaiban sem utal ilyen törekvésre, hogy önök erre törekednének, illetőleg hogy képesek lennének erre. Sajnálatosnak tartom.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból. - Szórványos taps az MDF soraiból.)

Forrás: parlament.hu