DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban szeretném hangsúlyozni, mert úgy tűnik a vita során, ez sokak számára, különösen az ellenzéki oldalról elcsúszott, hogy most nem a kormányprogram vitájáról van szó, a kormányprogram nagy léptékű gazdaságfejlesztési, társadalomfejlesztési programot jelent, hanem egy pénzügyi egyensúlyjavító törvénycsomagot tárgyalunk, amelyik alapja, kiegészítője a kormányprogramnak. Tehát ez az apokaliptikus kép, amit ellenzéki képviselőtársaim festeni kívánnak, messze nem igaz. Megértem, hogy politikailag a maximumot ki akarják hozni ebből a lehetőségből, csak egy picit okosabban, a tényekkel jobban összhangban kellene ezt tenni.

A magyar gazdaság jó állapotban van, erős, növekedése stabil, egészséges szerkezetű, alapvetően az exportnövekedésre és a beruházásokra épül. Az exportnövekedés két számjegyű, 10 százalékot meghaladó, a beruházási ráta is 7-8 százalék körül van. Ezek olyan értékek, amelyek felől teljesen nyugodtak lehetünk. Természetes, hogy emellé szükséges az államháztartás egyensúlya, és itt tudok válaszolni képviselőtársaimnak, hogy ez egy olyan egyensúly, amit először a Bokros-csomag teremtett meg, amiből a Fidesz-kormány is három évig élt, 2001-ig kitartott, akkor kezdett kialakulni egy más típusú egyensúly, és ez az új egyensúly, aminek az előterjesztése előttünk van, egy olyan megközelítésben készült, amely egyenlő módon kívánja a terheket megosztani. Tehát ebből az állam is magára vállalja, amit magára vállalhat, és a másik két jövedelemtulajdonos, a vállalkozások és a lakosság is természetesen, olyan módon, hogy ez senki számára ne legyen elviselhető. (Sic!)

Hozzászólásomban azokat a részeit szeretném vizsgálni a három előterjesztésnek, amelyek a vállalkozások számára elsősorban a gazdaságfejlesztés és a kis- és középvállalkozások helyzetének, versenyképességének javítása területén megfogalmazódik. E körben mindenképpen három említésre méltó terület szerepel, a társasági adóról szóló törvényben meghatározott fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szabályok módosítása, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény módosítása, a jövedéki adóról szóló törvény meghatározott rendelkezései, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény vonatkozó módosításai. Érdemes sorra megvizsgálni, és szeretném hangsúlyozni, hogy a módosításoknak a hazai gazdaság fejlesztésére vonatkozó várható pozitív hatásai vannak.

A fejlesztési adókedvezményre vonatkozó módosítások elsősorban a munkahelyteremtés érdekében tartalmaz rendelkezéseket, különös tekintettel a pályakezdők foglalkoztatására és a leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségekben történő foglalkoztatás előmozdítására. Nem változnak az előterjesztés szerint a beruházás minimális értékére vonatkozó értékhatárok fejlesztési adókedvezmény igénybevétele esetén, azaz marad a 3 milliárd forintos általános érték és hátrányos régióban az 1 milliárd forintos alsó értékhatár, azonban szigorodnak, és ezzel végül is a foglalkoztatásra való késztetést erősítik a foglalkoztatottak számára vonatkozó feltételek.

A fejlesztési adó 100 fő helyett 150 fővel nagyvállalatok esetén, kis- és középvállalkozások esetén 50 fő helyett 75 fővel történő foglalkoztatásbővítés esetén vehető igénybe. Az eddigiekkel azonos feltétel, hogy az új munkakörben foglalkoztatottak száma legalább 20 százalékban pályakezdő legyen. Új feltétel, hogy a 48 leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségben a nagyvállalkozásoknak 20 fővel, a kis- és középvállalkozásoknak 5 fővel kell a létszámukat bővíteni, természetesen négy éven keresztül, hogy a fejlesztési adókedvezményt igénybe vehessék.

Az egyszerűsített vállalkozási adót próbálták sokan elparentálni. Ezzel kapcsolatban azt mondanám, hogy a 15 százalékról 25 százalékra történő kulcsemelés, azzal együtt, hogy ez minden egyes adónemet, kötelezettséget lefed, vállalkozóktól hallom, hogy még így is megéri, még így is érdemes vele foglalkozni, különösen annak a szegmensnek, akikre vonatkozik, tehát akik kis anyaghányaddal, elsősorban a saját munkájukat, szellemi tevékenységet végezve, alkotó munkát végezve dolgoznak.

(18.50)

Úgy gondolom, amikor az előttünk fekvő adótörvények módosításairól tárgyalunk, a magyar gazdaság hosszú távú fejlődési pályáját megalapozó intézkedések mellett mindenképpen szükséges volt szólni azokról az elemekről is, amelyek a vállalkozások fejlesztéséhez már rövid távon is hozzájáruló adókedvezményeket jelentenek.

Én hívom képviselőtársaimat, hogy érdemben gondolják át a kormányprogramot és az egyensúlyprogramot. Ez a fenntartható fejlődés programja, úgy gondolom, lehet támogatni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu