GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök: Az elmúlt években folytatott külpolitika ostorozása közben azon gondolkodom, képviselő úr, hogy vajon melyik volt az a kormány, amelyik képes volt újranyitni Oroszország felé határainkat. Vajon melyik volt az a kormány, amely képes volt egyensúlyt teremteni európai elkötelezettségünkben és amerikai szövetségesi kapcsolatunkban? Vajon melyik volt az a kormány, amelyik kormányt Moszkvában és Washingtonban egyaránt szívesen fogadták? Mi több, Moszkva és Washington első számú politikai vezetője Budapestre látogatott és látogat.

Nem az a mérce, amit ön itt megfogalmaz. Az a mérce, hogy a külpolitikában mindenki számára legyen világos, hogy semmi más a külpolitika, mint belpolitikai törekvéseink képviselete és érvényesítése a határon túl. A kereskedelmi érdekeink képviselete Oroszország felé, példának okáért - ez a külpolitika. (Babák Mihály: Nem az, ez szervilis politika.)

Azt gondolom, hogy ebben a törekvésben, hogy civilebb legyen e tekintetben, hétköznapibb a külpolitika, hogy fejtsük le erről azt a fajta, kicsikét ezoterikus, misztikus képet (Babák Mihály: És hipotetikus!), amely mindig körüllengte a külpolitikát, ebben Göncz Kinga miniszter asszony kiváló szolgálatot tud tenni abban az Európában, amelyben a szociális, társadalmi, gazdasági modell közös megvalósítása a fő cél; mindeközben annak megértése, hogy a külpolitika elsősorban a magyar gazdasági, kulturális, tudományos érdekek érvényesítését jelenti. Balázs Péterrel osztozom ebben a kritikában, hogy a külpolitika az elmúlt években sokszor eltávolodott ettől az eredeti céljától.

(12.10)

Egyensúlyt teremteni a határon túli magyarsághoz fűződő politikai szándékunkban és a szomszédságpolitikában, nem exportálni a belpolitikai feszültségeket, hanem megnyugvást és progressziót keresni, az autonómiatörekvéseket pedig illeszteni a határon túli, a szomszédos országok általános belpolitikai törekvéseihez - ezek a törekvéseink. Szeretném, ha támogatná őket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu