DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! A daganatos betegek jobb ellátása népszerű és hangzatos ígérete volt a korábbi Gyurcsány-kormánynak. A rosszindulatú betegségekben szenvedők halálozása Magyarországon a legtöbb daganattípusban európai megjelenítésben kiemelkedően rossz. Ezen változtatni kell, és ennek miniszterelnök úr számos fórumon jelenlétével is igyekezett nyomatékot adni.

Az ígéretek helyett azonban most itt a kiábrándító valóság. Központosították a betegek ellátását, mondván, nem minden kórház alkalmas felszereltségénél fogva korszerű gyógykezelésre. Ezt a döntést az orvostársadalom helyesléssel fogadta. A beteg így a regionális központban jelentkezik, ahol éves szinten 20-25 százalékos beteglétszám-növekedés jöhet létre. A kis kórházak, eddigi ellátóhelyek már nem kapnak pénzt a betegekért, hiszen ott nem kezelik őket, a nagyobbak pedig még nem kapnak pénzt, mert a kezeléshez szükséges forrásokat nem csoportosították át.

Az OEP képviselője márciusban a Kórházszövetség ülésén megígérte, hogy 2005 novemberétől visszamenőleg megkapják a kis kórházaknál felszabaduló forrásokat a betegeket jelenleg ellátó intézmények. Mindez a mai napig nem történt meg. Vajon miért nem?

Tisztelt Miniszter Úr! Megvan-e a pénz? És ha igen, mikor kerül kifizetésre? Tudja-e, hogy a kórházak anyagi okokból éppen a legsúlyosabb betegek kezelésétől félnek? Az előrehaladott stádiumú rákos betegek gyógyszerei nagyon sokba kerülnek, ez a betegfinanszírozás jelenlegi rendszerében egy kórház számára év végén akár anyagi összeomlást is jelenthet.

Hol itt a sokszor hangoztatott humánum, a mély elkötelezettség a szenvedők iránt? Marad a csupasz valóság és a félelem: ha megbetegszünk, vajon lesz-e olyan intézmény, amely befogad bennünket, és reményt ad az életben maradásra?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu