BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Podolák Képviselő Úr! Szóval nagy baj van. Jutka néni azt mondta nekem a piacon a hétvégén, hogy Mihály, itt megint nem mondanak igazat. Megemelik a gáz árát, én meg semmit nem kapok, beszélnek összevissza ezzel a törvényjavaslattal. És valójában itt az igazság, Jutka néni mindig tudja.

Képviselő úr, bevallotta azt, hogy 160 milliárdba kerül a gáztámogatás. Most ezt meg akarják vonni. Beszélnek itt igazságosságról, sok mindenről. A csudát tudják ezt így megoldani! 160 milliárdot meg kell spórolni, punktum, és akkor ezzel drágább lesz az ár.

Nos, tisztelt hölgyek, urak, azért nézzük meg ennek a dolognak a történetét! A gázár hatósági ár, a kormány állapítja meg, a Medgyessy-kormány azt mondta, hogy nem lesz gázáremelés, aztán mégis lett; mikor lett, akkor azt mondta, hogy ó, bocsánat, de kompenzáljuk ezt szociális támogatással. Erre föl elfolyt a bányajáradék, annak lett volna különben jó pár helye, azt jó tudni, mert a bányajáradék nagyon furcsán szolgál szociális kiadásokat, de azt mondták, hogy van bányajáradék, üsse kő, 40 milliárd, gyerünk neki! Csak ez fölment 160 milliárdra, most meg a költségvetés akkora bajban van, mint a csuda! Mondja nekem Jutka néni a piacon: Mihály, ezek hogy eladósították az egész országot, nincs ilyen adós állam Európában, mint a magyar, hát államcsőd van!

Arról szól a történet, hogy 160 milliárdot meg kívánnak vonni. Beszélnek arról, hogy szociálisan meg igazságosan... Tudják mit? Amikor igazságosságot mondanak, nekem otthon azt mondják: Mihály, akkor hazudnak a legjobban, hazudnak a legjobban, hogy pontos és érthető legyen. Szóval, ne beszéljünk arról, hogy ki akarjuk terjeszteni a gáz támogatását. Tisztelt hölgyek, urak, arról van szó - 3,8 millió fogyasztó van ön szerint, ennek nem néztem utána -, 160 milliárdot meg kell spórolni ebben a kérdésben. (Podolák György közbeszólása.) Dehogyisnem! Ez, kérem szépen, a mostani Gyurcsány-csomag, mégpedig a restrikció.

De nyilvánvaló, hogy ha nagy bajban vagyunk, akkor azokat a támogatásokat, amelyeket nagyon rosszul találtak ki, meg kell szüntetni. Csak ott van a szociális érzékenység, ami nagyon tisztességes és becsületes dolog, úgy gondolom, hogy a magyar embereknek meg kell tudni élni, mert ha nem tudnak fűteni, mert olyan drága lesz a gáz ára, akkor mi a csuda lesz? Hát megfagynak. Ezt azért mégsem engedhetjük meg! De hát nem mindenki gázzal fűt, könyörgök! Teljesen normális volt a vélekedés.

Miniszter úr, állítom, hogy önnek ez az egész törvényjavaslat nem tetszik. Ahogy én ismerem önt, ön biztos nem szimpatizál ezzel a törvényjavaslattal, mert azt mondaná, ha mondhatná, vagy lehet, hogy mondja is, hogy ezt meg kell oldani szociális keretek közt, és aki nem tud fűteni vagy kevés a pénze vagy nagycsaládos, kapjon megfelelő szociális törvényben szociális támogatást. Mondja ezt a kormány, hogy igazságos lesz, meg szociálisan érzékeny, meg megpróbál disztingválni, hogy kinek mennyit ad. De ilyen törvényjavaslat nincs itt! Innentől kezdve Jutka néninek tényleg igaza van, hogy átverésshow az egész.

Tisztelt hölgyek, urak, úgy gondolom, hogy azt a következményt, ami a költségvetési hiányt jelenti, amelyek nem teljesen mindig megfontolt kiadások voltak, itt túlszaladt a költségvetés, és talán meg is értem, hogy valahol vissza kell fogni a gyeplőt. De tényleg illene gondoskodni róla, és az a törvény nincs itt, amelyben az igazságosságot, a szociálisan rászorultságot biztosítanák. De még a paneleseket is bevonjuk. No, ezzel a panelessel van aztán gondom, merthogy távhőről van szó ilyenkor. A távhőszolgáltatás hatósági ár megint. De helyhatósági, önkormányzati hatósági ár. Tisztelt hölgyek, urak, mi mindig beszámítottuk azt, hogy mennyiért kapná a lakosság a gázt, és miután gázár alapú a termálvízfűtés, beleszámítottuk ezt a kompenzációt, amit eddig kaptak a lakossági fogyasztók. Nem hiszem, hogy ezt másutt nem csinálták meg. Ez megint egy kusza szövevényt fog eredményezni, és ebben igazából én nem szeretnék partner lenni.

Ahogy tehát én ismerem a miniszter urat, neki ez nem tetszett, ő azt szokta mondani: amibe kerül, annyit fizessenek érte, a piac, a verseny, és a többi, és a többi. Ebben valójában sok kérdésben egyetértünk. Meg kell oldani a kormánynak a szociális igazgatáson belül, hogy a rászorulók fűteni tudjanak, és a megélhetésük biztosítva legyen. Nem tudom, hogy jól mondom-e, miniszter úr, nem akarom önnek aposztrofálni azt a dolgot, amit nem mondott, de úgy érzem, hogy talán ebben önnek hasonló a vélekedése, de majd elmondja.

Tehát nincs itt a szociális törvény módosítása, nem látom Jutka néni és Pista bácsi - alacsony nyugdíjjal, 26 ezer forinttal rendelkezők - támogatási lehetőségét, és azt a fennen hangoztatott igazságosságot, méltányosságot meg a rászorultságot, a nagycsaládost, ezt sehol sem látom ebben a törvényjavaslatban.

(19.00)

Következik a második része ennek a törvényjavaslatnak. Szerintem ez úgy rossz, ahogy van. A versenyt szolgálja a második része a törvénynek. Igazából én ezt támogatom, és biztos, hogy a miniszter úr is helyes úton jár, amikor ezt a javaslatot beterjeszti. Csak, tudja, az a kérdés, amit tisztázni kéne, hogy mennyi pénzről van szó, ugyanis elengedünk egy illetéket, és tudni kellene azt, hogy mennyibe kerül ez egyáltalán a kasszának. Mert megtapasztaltuk már a Medgyessy-kormány idején, hogy fizettek mindent jobbra-balra, és közben nem volt pénz a kasszában, és most olyanok, mint a bolond háziasszony, aki üres kamra esetén nem igazán tud jót főzni.

Node, nézzük csak, miről van szó; tehát hogy mennyibe is kerül ez az egész beterjesztett javaslat, hogy engedjük el, és teljesítsük az önös elvárásokat. De aztán következik a másik kérdés: ha már invesztálunk ebbe az illetékbe, hogy elengedjük nekik, mi lesz nekem, fogyasztónak a hasznom belőle? Tetszenek érteni? Mert én a versenyt, a piacot úgy értem, hogy ott a szereplők versenyeznek, és abból nekem mint fogyasztónak alapvetően jól kell járnom.

Erről itt szó nincsen, senki nem mondja, hogy mennyivel járok jól. De az állami költségvetésből már adjunk előre engedményt, hogy a verseny élhessen. Azért egy kicsit kalkulálni kéne ezt az ügyet! Tehát a lényeg az, hogy én, hasonló módon, mint ahogy a volt miniszter úr támogatta a versenyt, ez egy fontos dolog, de én a versenynél mindig azt keresem - és minden magyar állampolgár -, hogy mi a haszna belőle. Ha haszna lesz, akkor az helyes dolog, de én ebben a törvényjavaslatban ezt nem látom.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu