DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Közjogi hagyományaink az alkotmányos függetlenséggel rendelkező tisztségviselők számára annak garanciájaként biztosítanak mentelmi jogot, hogy működésük az illetéktelen befolyástól mentes legyen. Ez a jogintézmény alkotmányosan elfogadott kivételt képez a törvény előtti egyenlőség elve alól, társadalmi elfogadottsága azonban csak akkor tartható fenn a modern demokráciában, ha a jogintézmény megtépázott tekintélyét vissza tudjuk állítani. Ezért a kormány törvényjavaslata a védett személyek körét jelentősen szűkíteni, a védelem tartalmát pedig a visszaélésszerű joggyakorlás kizárása érdekében egyértelműsíteni kívánja.

A javaslat elfogadása esetén töredékére csökken a mentelmi jogban részesülők száma. Kizárólag azoknak a tisztségviselőknek biztosítaná ezt a jogosultságot a törvény, akiket az alkotmány nevesít. Így a javaslat alapján nem illetné meg mentelmi jog a jövőben az ügyészségi titkárokat, fogalmazókat, nyomozókat, valamint az ügyészségi ügyintézőket, ellenük tehát büntetőeljárás, szabálysértési eljárás lefolytatásához és kényszerintézkedés elrendeléséhez előzetes hozzájárulás nem szükséges.

(11.30)

A bírósági ülnökök mentelmi jogát is korlátozni kívánja a javaslat. Ennek értelmében az kizárólag az anyagi jogi védelemre terjedne ki, tehát továbbra sem lehetne az ülnököket felelősségre vonni az ülnöki tevékenységgel összefüggő véleménynyilvánításuk és szavazatuk miatt. Megszűnne ugyanakkor eljárási védelmük, így az előbbi kört nem érintő cselekményük miatt korlátozás nélkül szabálysértési vagy büntetőeljárás alá vonhatók.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A mentelmi jog kifejezés az utóbbi években erősen negatív jelentéstartalmat kapott a sajtóhírekben, a jogintézményt a társadalom indokolatlan kiváltságnak tartja, ezért valós szerepét már nehezen tudja betölteni. Bizonytalan ugyanakkor a jogalkalmazási gyakorlat is abban a tekintetben, hogy a jogosultak egyes rendőri intézkedésekkel, különösen a légzésminta adására kötelezéssel, azaz az alkoholszonda megfújásával kapcsolatban élhetnek-e mentelmi jogukkal. Erre a kérdésre ugyan a törvény szövege alapján egyértelműnek tűnik a nemleges válasz, hiszen ekkor még sem szabálysértési, sem büntetőeljárás megindításáról nincs szó, azonban egyes ügyek tekintetében az eljáró bíróságok eltérő következtetésre jutottak. A javaslat e helyzetet kezelve a jövőre nézve egyértelművé teszi, hogy a büntető- és szabálysértési eljáráson kívüli azon intézkedéseket, amelyek nem járnak a szabadság elvonásával, a mentelmi jog jogosultjaival szemben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja esetén is alkalmazni lehetne.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat benyújtásával a kormány célja, hogy a mentelmi jog szabályozási rendszere érdemben megújuljon, egyszerűbbé, áttekinthetőbbé és egységesebbé váljon. Az eddigi szabályozás rendkívül széttagolt, sokszor párhuzamos, esetenként azonban tisztségenként - megalapozott indok nélkül - eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Az egységesülő szabályozás a következetes jogalkalmazást is elősegíti.

A szabályozás alapjául a mára a korábbinál lényegesen több személyt érintő jogosultság kiindulópontja szolgált, az országgyűlési képviselőkre vonatkozó anyagi jogi rendelkezések képezik tehát a szabályozás alapját. Ezekre az egyéb tisztségekhez kapcsolódó szabályok - az Alkotmánybíróságról szóló törvényben szereplő jelenlegi megoldáshoz hasonlóan - tartalmilag hivatkoznak. A külön törvények ugyanakkor meghatározzák az adott tisztségre vonatkozó speciális eljárásjogi szabályokat, mint a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult, illetve a jog megsértése esetén intézkedni jogosult szerv meghatározása. A javaslat érinti a büntetőeljárásról szóló törvény és a szabálysértési törvény rendelkezéseit is, hozzáigazítva ezeket az új szabályozási megoldáshoz, kiküszöbölve egyben a jelenlegi szabályozási hiányokat és párhuzamosságokat.

A javaslat végül az országgyűlési képviselőkre vonatkozó speciális rendelkezésként biztosítja, hogy a mentelmi jog az országgyűlési képviselőknek a más közhatalmat gyakorló személyt érintő, a közügyek megvitatásával kapcsolatos értékítéletet kifejező véleménynyilvánítására és általa nem ismeretlen valótlan tényállításra is kiterjedjen. Az Alkotmánybíróság 34/2004. (IX. 28.) Ab. számú határozatában megállapított alkotmányos követelmény alapján javasolt szabályozás tehát kivételt jelent az egyébként a mentelmi jog által nem védett rágalmazási és becsületsértési cselekmények alól.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönöm a figyelmüket. Kérem, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból. - Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu