DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékezetem szerint először Szűrös Mátyás említette, még 1990-ben, hogy a képviselők túl sokan vannak, de ez akkor visszhangtalan maradt. Ha a kisebb parlament ötlete szerzői jogi védelemben részesülhetne, akkor ez a szerzői jog a Fideszt illetné meg. A többi párt csak a Fideszt követően tette magáévá ezt a célkitűzést.

Az elmúlt több mint egy évtized során az Országgyűlés többször nekifutott a parlamenti létszám csökkentésének, azonban a kísérletek kudarcosak voltak. A baj mindig abból következett be, hogy a pártok többsége a kisebb parlament jelszavának ürügyén a választási rendszert akarta a maga szája íze szerint, a maga érdekeinek megfelelően átalakítani. Miután pedig ebben a pártok érdekei eltértek egymástól, eleve reménytelen volt a szükséges kétharmados konszenzust kialakítani. Az előző ciklusban is hasonló volt a helyzet. Akkor egyedül a Fidesz, illetve az akkor még vele egy frakcióban ülő kereszténydemokraták voltak ebben a kérdésben képesek önmegtartóztatásra.

Az volt az álláspontunk, hogy hozzunk létre kisebb létszámú parlamentet, de úgy, hogy az ennek érdekében történő változtatások a választási szabályok mandátumszerző természetét hagyják változatlanul. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy ha a korábbi választások bármelyikét a kialakítandó új szabályokra alkalmazzuk, akkor az új szabályok mellett a mandátumok aránya ugyanúgy alakuljon, mint ahogy a megváltoztatandó szabályok szerint eddig alakult. Ez az álláspontunk jelenleg is.

A kormány mostani törvényjavaslata egyáltalán nem ismeretlen előttünk. Már 1998 óta a most javasolt választási rendszert erőlteti az MSZP, holott nyolc éven át folyamatosan elmondtuk az egyeztetések során, hogy ezt a rendszert nem tudjuk elfogadni. A kormány javaslata ugyanis mintapéldánya az előbbiekben kifogásolt árukapcsolásnak, vagyis a történet nem egyszerűen a kisebb parlamentről szól, hanem most is a játékszabályok megváltoztatására irányul. Nehéz magyarázatot találni erre a makacsságra.

Előre tudják, tudniuk kell, hiszen ismerik évek óta hangoztatott álláspontunkat, hogy ebből a törvényjavaslatból nem lesz törvény, mégis erőltetik. Ezért ennek a vitának legfeljebb annyi értelme van, hogy elmondjuk, amit nyolc év során az egyeztetések alkalmával mindig is elmondtunk, hogy miért nem tudjuk ezt az erőltetett, kormány által oktrojált javaslatot elfogadni.

Mindenekelőtt azért, mert nem támogatjuk a játékszabályok egyikünk vagy másikunk előnyére történő megváltoztatását. Márpedig ez a javaslat most is ezt célozza.

(9.50)

Értetlenséggel vegyes elragadtatással hallgatom a kormányoldal érveit választási rendszerünk kritikáját illetően, ami alig két hónappal azután, hogy minimális különbséggel megnyerték a választásokat, tulajdonképpen saját legitimációjukat vonja kétségbe. Még ha mi tennénk ezt, azt érteném, de hogy önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, ezt miért csinálják, az rejtély előttem!

Azért sem támogatjuk a törvényjavaslatot, mert gyakorlatilag egy majdnem teljes arányos rendszert akar kialakítani a mostani helyett. Fodor képviselő úr iménti felszólalásában az SZDSZ képviseletében arról akart meggyőzni minket - rejtetten ez jelentkezik a szavaiban -, hogy az ő elképzelésük és a kormányelképzelés tulajdonképpen nagyon közel áll egymáshoz. Ez nem így van, ennek éppen az ellenkezője az igaz. Persze nem az én tisztem az SZDSZ álláspontját összevetni a kormányéval, illetve az MSZP álláspontjával, csak rámutatok arra, hogy valójában az SZDSZ álláspontja akkor, amikor ilyesfajta kompromisszumbéli nyitottságot mutat, voltaképpen azt juttatja kifejezésre, hogy bármit előterjeszt a kormány vagy bármit követel az MSZP, azt az SZDSZ kész elfogadni; azt fogja majd rá mondani, hogy igen, az elveinkhez ez tulajdonképpen közel áll, és ez tulajdonképpen megfelel. Sajnos mi nem tudjuk félretenni az elvi álláspontunkat, és rá kell mutatnunk arra, amit az imént hangsúlyoztam, hogy ez a változtatás gyökeres változást jelentene a mostani választási rendszer helyett. Itt egy majdnem teljesen arányos rendszer kialakításáról van szó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az arányos és a többségi rendszer körül folyó vita másfél évszázados múltra tekint vissza az alkotmányjog világában. Mind a két rendszer mellett és egyben ellen is felhozhatók érvek. Megjegyzem, hogy mindegyik rendszerre van bőven példa, vannak többségi rendszerek a világban, és vannak tisztán arányos rendszerek is.

Az érvek és ellenérvek kérdésére áttérve röviden utalok arra, hogy az arányos rendszer legnagyobb gyengesége, hogy adott helyzetekben életképtelen koalíciók létrehozását kényszerítené ki, vagyis a kormányozhatóságot gyengítené, és a kormányzati rendszert labilissá tenné. Kétségtelen előnye viszont a többségi rendszerrel szemben, hogy nem torzítaná a választói rétegek parlamenti reprezentációját. A kétféle rendszer hátrányainak csökkentésére és előnyeinek érvényesülése érdekében egyes országokban a két rendszer ötvözetéből vegyes választási rendszert alakítottak ki, ezt a megoldást választotta 1989-ben a magyar törvényalkotás is. Álláspontunk szerint a mai magyar szabályozás ezeknek a céloknak - mármint a két rendszer előnyei érvényesítésének és hátrányai kölcsönös tompításának - lényegében megfelel, ezért ennek átalakítására nem látunk kellő indokot. A kormány által javasolt választási rendszer feladná a vegyes rendszer előnyeit, és uralkodóvá tenné az arányos rendszer előbb említett hátrányait.

A kormány javaslatának további hibája, hogy az általa választott megoldás mellett a parlamentnek nem lenne pontosan meghatározható létszáma. Elképzelhető ugyanis, hogy adott választási eredmények mellett a képviselők száma nem a javaslatban meghatározott 298 fő, hanem annál lényegesen magasabb létszámú lenne, vagyis a kormány javaslata nemcsak a választási rendszert illetően rosszabb a mostaninál, de a parlament létszáma sem lenne feltétlenül annyival kisebb, mint amennyi a közvélemény várakozásainak megfelel.

Itt kell említést tennem arról, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt egyetért a Fidesz azon törekvésével, hogy a parlament létszáma a kormány által javasolt mintegy 300 fő helyett lehetőleg 200 főre kerüljön leszállításra. (Gulyás József: Hogyan is?) Legalább 200 főre, lehetőleg 200 főre kerüljön leszállításra. A kormány javaslata ezt a célt nem valósítja meg, a korábbi évek során történt egyeztetések alkalmával azonban saját javaslatunkkal összefüggésben felvázoltuk ennek megoldásának a lehetőségét.

Nem értünk egyet a kétfordulós rendszer megszüntetésével sem. A relatív többségű egyfordulós rendszerben ugyanis kevesebb szavazattal lehet általában mandátumot szerezni az egyéni választókerületekben, mint a kétfordulós rendszerben. Ráadásul a kétfordulós megoldás a választópolgárok számára is szélesebb beleszólást biztosít a végeredmény kialakításába, mint az egyfordulós rendszer. Végül nem értünk egyet az érvényességi küszöb eltörlésével sem, mivel ez hátrányosan hatna a választások parlamentet legitimáló jellegére.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy olyan zárt szabályozási rendszer, amely a mi elképzeléseinktől gyökeresen eltérő koncepcióra épül. Ezért ezt a törvényjavaslatot módosító javaslatokkal sem tartjuk javíthatónak. A törvényjavaslatot ezért sem általánosságban, sem részleteiben nem támogatjuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu