DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Örülök, hogy miniszterelnök úr az ülésteremben maradt, ezért tovább folytathatjuk azt a gondolatot, hogy miről is szól egy választási kampány, miniszterelnök úr, mert ön azt mondja nekem, hogy miért nem beszélünk arról, mondják meg, hogy mit kellene tenni. Nos, egy választási kampány arról szól, hogy a pártok elmondják a választópolgároknak, hogy van egy helyzetértékelésük, és a helyzetértékelésből mi az, amit ők kiútként az ország felemelkedése, az emberek jobb léte érdekében tenni kívánnak. Ezt úgy hívják, hogy választási program, és a választás természetéből az adódik, hogy elmennek a választópolgárok, és felhatalmazást adnak egynek, kettőnek, több pártnak különféle arányban arra, hogy a programjukat megvalósítsák.

Ezen a választáson az ön pártja egy program alapján kapott felhatalmazást. Ebben a programban volt adócsökkentés, béremelés és sok minden más, erre kapott ön felhatalmazást, és ennek esetleges kiigazítására. Viszont az a program, amelyet ön elfogadtatott, szinte biankóként az Országgyűléssel, az annak 180 fokos ellentétét tartalmazza, mint amit a választásokon a polgároknak önök megígértek.

Nem csodálom azt, hogy emiatt rendkívül kényelmetlen helyzetben van, miniszterelnök úr. Ez egyfajta felelősségáthárítás. Ha a választási kampányban ön azt mondta volna, hogy én nem tudom, hogy mit kell csinálni, de jöjjenek el és mondják meg, akkor az ön pártja nem nyerte volna meg a választást. De egy rendezvényen voltam minap, ahol egy kedves ismerős azt mondta nekem, miniszterelnök úr, olyan ez, mintha egy főzőversenyben ön indulna egy versenyen szegedi halászlével, rólam köztudott, hogy én bajai vagyok és bajai halászlét főznék. Majd a verseny egy bizonyos szakaszában ön azt mondaná, hogy ez rossz, ki kellene javítani. Én egyet tudnék önnek ajánlani: öntse ki azt a halászlét, én szívesen meghívom önt hozzám egy másik fajta halászlére, de a kettő vegyítésével, utólagos beleszólásokkal nem lehet az egyiket jobbá tenni.

Miniszterelnök Úr! Ez az a folyamat, amiben folyamatosan próbálja az ellenzékre hárítani azt a felelősséget, amiért ön és a koalíciós partnere a felelős.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten hétfőn a kábítószer-ellenes világnap kapcsán felszólaltam a parlamentben, és ez egy olyan fontos kérdés volt, amiben egyrészt hiányoltam, hogy a kormánynak a kábítószer-ellenes világnapon sem volt semmi pozitív üzenete sem a jogalkotás területén, sem a rehabilitáció területén, sem a megelőzés területén. Az erre a felszólalásra adott miniszteri válasz azért volt meglepő, mert miniszter úr élt azzal a lehetőséggel, hogy viszontválaszra már nincsen lehetősége a képviselőnek, ezért alapvető kérdésekben szeretném utólag is elmondani miniszterelnök úrnak, hogy az ön válasza téves volt.

Téves volt azért, mert próbáltam a megelőzésre fordítani a figyelmet, azért a megelőzésre, merthogy a jogszabályalkotásban rendkívül sok hiányossága van önnek és a kormánynak is, ha csak az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett rendelkezéseire gondolok. Ugyanakkor ön kiemelte a megelőzés fontosságát.

Nos, miniszter úr, pontosan ennek a megelőzésnek az elégtelenségéről beszéltem, és ennek a megelőzésnek a sikertelenségéről beszéltem, nem azért, mert egy fanyalgó ellenzéki képviselő úgy látja, hanem azért, mert a Nemzetbiztonsági Hivataltól kezdve az Európai Unió különféle statisztikai adatai azt bizonyítják és az összes hazai hatósági felmérés, hogy komoly baj van Magyarországon, mert nem hatékony a megelőzés és nem hatékony a rehabilitáció.

Csáky András képviselőtársam beszélni fog arról, hogy például hogyan áll a kormány ahhoz, hogy van egy Mérföldkő Egyesület a rehabilitációs osztályával, és hogyan küszködnek azért, hogy egyáltalán a rehabilitálás területén bármi eredményt el tudjanak érni, mert önök folyamatosan pénzügyi megszorításokkal szembesítik őket. De ha megnézzük a megelőzés adatait, akkor ön szerint sikeres az a megelőzési program, amit önök tesznek, amikor a megkérdezett fiatalkorúak fele fogyasztott életében valamilyen tiltott szert, és a megkérdezettek több mint 52 százaléka tíz vagy ennél több alkalommal tette?

Akkor, amikor a belső statisztikai adatokat megnéztük, és az aktív droghasználóknak mindössze egyharmada dolgozik, miniszter úr, mindössze 5,2 százalékuk fejezte be a felsőfokú tanulmányait, 40 százalékuk pedig le sem tudott érettségizni, akkor ön elég megoldásnak tartja mindazt, ami a prevenció területén történik Magyarországon?

Tisztelt Miniszter Úr! A visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma kétszeresére nőtt 2004-ben. Ez egy olyan elégtelen drogmegelőző politika, miniszter úr, amelyik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) megbukott az elmúlt két évben. Ezen már csak jobbítani kellene önnek.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.)

Forrás: parlament.hu