DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Képviselő úr az energiaárakkal kapcsolatban fátumról, végzetről, mítoszokról beszélt, engedje meg, hogy én ehelyett a folyamatok törvényszerűségéről beszélhessek. Azt gondolom, hogy amikor energiaárakról beszélünk, akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az ország természeti adottságait, a világpiaci árakat, illetve a társadalmi körülményeket. Ami a világpiaci árak jelentőségét illeti, arra még tisztelettel visszatérnék.

Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben ugrásszerűen nőtt a földgázfelhasználás aránya, ami természetes, hiszen ez ma a legkényelmesebb energiaforrás; a hetvenes évektől kezdve a háztartásokat a politika elsősorban abba az irányba ösztönözte, hogy állítsák át a rendszereiket földgázra. Míg az ország földgázfogyasztása az elmúlt tizenöt évben tehát 50 százalékkal nőtt, addig a hazai kitermelés folyamatosan csökkent. Tizenöt év után eljutottunk oda, hogy a Magyarországon felhasznált földgázmennyiség mindössze 20 százalékát termeljük ki hazánkban, 80 százalékot importálunk. Egyre nagyobb mértékben importra kell tehát támaszkodnunk, és ezért egyre inkább megkerülhetetlen, hogy a belföldi energiaárakban tükröződjék a nemzetközi világpiaci árszint.

(14.00)

2002 májusához képest a kőolaj világpiaci ára közel a háromszorosára nőtt. Talán képviselő úr is tudja, hogy a nemzetközi kereskedelmi gyakorlatban a földgáz árazása mintegy féléves késéssel a kőolaj, a Brent-kőolaj hordónkénti árváltozását követi, így szükségszerű, hogy a nemzetközi földgázárak megemelkedtek. A bennünket ellátó nemzetközi beszállítók ez alapján a nemzetközi árazási gyakorlat alapján számolják ki a Magyarországra szállított földgáz árát.

Jelenleg a lakosság részére elszállított földgáz költsége köbméterenként megközelíti a 100 forintot. Ezzel szemben egy háztartás köbméterenként átlagosan mintegy 62 forint 40 fillért fizet egy köbméter gázért, 100 forintból 62 forint 40 fillért fizet tehát a felhasználó átlagosan, 37 forint 60 fillért pedig a költségvetés.

Az elmúlt időszakban a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a nemzetközi földgázárváltozásból fakadó hátrányokat megpróbálja valahogyan enyhíteni. Az Orbán-kormány nagyjából a földgázár-emelkedésnek a 70-75 százalékát terhelte át a fogyasztókra, míg a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány nagyjából a felét, tehát kisebb mértékben engedte rá az előző kormány a nemzetközi földgázár-emelkedést a családokra, mint ahogy azt tette az Orbán-Torgyán-kormány.

Az árváltozás most viszont elengedhetetlen volt, hiszen az utóbbi néhány hónapban önmagában csak 40 százalékkal nőtt a földgáz világpiaci ára. Az árváltozás esetünkben, amit meghirdettünk, a nemzetközi árváltozásokat lényegesen alulmúlóan, 1500 köbméter alatt 25 százalékos, 1500-3000 között 30 százalékos, 3000 köbméteres átlagos fogyasztás felett 37,5 százalékos. A magyarországi energiaárak egyébiránt ez után az áremelkedés után is nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számítanak, az átlagos osztrák gázfogyasztó 140 százalékkal, a szlovák gázfogyasztó 68 százalékkal fizet többet egy magyar háztartásnál, és még a lényegesen alacsonyabb életszínvonalon álló romániai háztartásoknak is mintegy 7,5 százalékkal magasabb árat kell fizetniük átlagosan a földgázért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években nagyon sok szó esett a gáz és az energiahordozók áráról, árának alakulásáról, ami természetes, hiszen ez nagymértékben meghatározza az életszínvonalat. Ugyanakkor kifejezetten politikai felelőtlenségnek tartom azt, hogy azzal áltassák a fogyasztókat, hogy az energiaárak emelkedése elkerülhető, hogy a határainkon meg tudjuk fogni a nyersanyag árának változását, ez felelőtlen, félrevezető, és ezáltal káros az emberek számára.

Azt gondolom, hogy a fogyasztóknak joguk van tudni az igazságot. Joguk van tudni, hogy az alacsony földgázárak nem tarthatók. Vagy a földgázfogyasztók fizetik meg a földgáz nemzetközi árát, vagy pedig az összes adófizetővel fizettetjük meg a költségvetésen keresztül. Idén ez a rendszer 160 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. A jövő évben, ha nem csináltunk volna semmit, 220 milliárd forintba került volna, amely tarthatatlan, a másik oldalról valamely más szociális ellátórendszerből kellett volna pénzt kivennünk vagy pedig adót emelnünk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezenkívül nagyon sok egyéb energiatakarékossági, energiahatékonyság-javító programmal is előáll a kormány annak érdekében, hogy a terhek a háztartások számára hosszú távon csökkenthetők legyenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu