DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem gondolom, hogy egy szórólapból feltétlenül politikai kérdést érdemes csinálni, de ha ön így tett, akkor nézzük meg egyenként, milyen tételek vezetnek ahhoz, hogy egy-egy cég tőkebefektetési vagy spekulatív célból ebbe vagy abba az országba helyezi át a befektetéseit.

A szlovák kormány néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy az egyensúlyteremtés érdekében az állam kiadásait drasztikusan visszafogja, hogy ezzel egy olyan makrogazdasági stabilitást teremtsen, ami hosszú távon kiszámítható környezetet teremt Szlovákiában. Úgy döntött ugyanez a kormány, hogy belekezd a reformokba. Belekezd az oktatás, a nyugdíj, az egészségügy reformjaiba, végigcsinálja azokat a folyamatokat, amelyek a rendszerváltás óta ott is elmaradtak. Teszi ezt mindazért, hogy Szlovákiába vándoroljon be a tőke. Teszi ezt mindazért nyilvánvalóan, hogy egy erős gazdaságú ország legyen. Teszi ezt azért is, hogy az európai uniós pénzeket ez az ország le tudja hívni.

Nézzük meg, hogy melyik kormány mit tett ennek érdekében. Amikor készültem erre a válaszra, akkor áttekintettem az Orbán-Torgyán-kormány által 68 alkalommal végzett adóemelések listáját (Folyamatos moraj a Fidesz és a KDNP padsoraiban.), és azt láttam, hogy ebből nagyon sok olyan volt, ami nem egyszerűsítette, hanem kifejezetten bonyolította az adórendszert. Azt is megvizsgáltam, hogy vajon melyik kormány ment abba az irányba, hogy a gazdaságot a megfelelő helyén kezelő adórendszert léptessen életbe, és melyik volt az a kormány, amelyik, mondjuk, a családi juttatások rendszerét össze akarta keverni az adórendszerrel; ilyen volt a családi adózás ötlete.

Azt találtam, hogy az a kormány, amelyben ön is államtitkár volt, kifejezetten ellenkező irányba ment ahhoz képest, mint ami miatt a szlovákok az egykulcsos adóval a beruházások ösztönzésében sikereket értek el, még ha - és erre ki fogok térni - ezek a sikerek nem is voltak akkorák az elmúlt 15 évben, mint amekkorát mi elértünk. Ön biztosan tudja rólam, hogy liberális politikusként és gazdasági miniszterként egyaránt az egykulcsos adó híve vagyok, egy hasonló rendszeré, mint amilyet Szlovákiában a Dzurinda-kormány 19 százalékos mértékben bevezetett; az SZDSZ 2009-től 20 százalékos egykulcsos adót javasol.

Nézzük meg azt, hogy melyik ország mennyire volt sikeres a külföldi működő tőke vonzásában! Nemrég jött ki a Magyar Nemzeti Bank által nyilvánosságra hozott külföldi beruházások mértékét tartalmazó adat. Azt mondják, hogy 2006 első negyedévében minden korábbi értéket meghaladó, több mint 2 milliárd euró értékű közvetlen külföldi tőkebefektetés valósult meg Magyarországon. Ha nem ezt a negyedévet nézzük, hanem az elmúlt 15 évet, akkor 56-57 milliárd euróról tudok beszélni, messze nagyobb összegről, mind amekkorát Szlovákia valamikor is vonzott. Magyarországra tehát sokkal több tőke áramlik, mint Szlovákiába.

Eközben van egy másik kedvező folyamat. Az egyik legnagyobb tőkebefektető Szlovákiában éppen Magyarország, de nem elsősorban a kicsi és közepes vállalkozások, akik spekulatív céllal mennek oda - mert 10 százalék valóban ilyen az összes ott befektető cég közül -, hanem olyanok, mint a MOL meg a Richter, amelyek piacot keresnek ott, amelyek Magyarországon azért tudnak növekedni, azért tudnak emberek ezreinek, tízezreinek állást adni, mert Szlovákiában is piaci lehetőségeket találnak. Ez egy jó folyamat.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány nem ítéli el a szlovák cégalapítás mellett döntő vállalkozásokat, de nem is ösztönöz az áttelepülésre. Az egyensúlyi programot, a reformprogramot és Magyarország versenyképessé tételét éppen azért tartja ez a kormány fontosnak, hogy Magyarország legyen továbbra is a régió sikerországa.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu