KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy frakciónk részvétét fejezzem ki Horváth Balázs hozzátartozóinak, barátainak és elvbarátainak, mindazoknak, akiknek fáj az ő elvesztése, már csak azért is, mert én is az első parlament tagja lévén pontosan emlékszem még arra, hogy mennyi közös célunk volt akkor, amikor a rendszerváltás parlamentjébe ide újonnan megválasztott képviselőkként bejöttünk. Nekem is szerencsém volt az elmúlt 16 évet végigkísérnem, és ezért sajnos emlékszem azokra a különböző lépésekre és állomásokra is, amelyek következményeként aztán szem elől tévesztettük a közös célt; a közösen meghatározott cél és a közösen meghatározott érdekek védelme helyére, én láttam, hogyan lépett egymás után a csoportérdek vagy az egyéni érdek képviselete, és aztán a későbbiek során pedig hogy kerekedett mindez a közösen kitűzött célok és a közösen képviselendő értékek és érdekek védelme fölé.
A miniszterelnök úr napirend előtti felszólalása az én értelmezésemben arról szólt, hogy ezen a helyzeten bizony változtatnunk kellene, változtatnunk kellene, mert nem jó az, amit az elmúlt 16 évben egyre inkább választottunk, hogy a racionális döntések helyére fokozatosan a populizmus és az ebből fakadó populista döntések léptek, nem jó, mert ennek a következménye az, amivel most szembe kell néznünk, ami a költségvetés helyzetét, állapotát illeti. (Egy MSZP-s képviselő tüsszent.) Köszönöm szépen a támogatást. (Derültség az MSZP-frakció soraiban.) És ennek a következménye az is, tisztelt képviselőtársaim, hogy most cselekvési kényszer elé néz a politika. Ettől kezdve, elismerem, különböző a pozíciónkból adódó felelősségünk, hiszen az ellenzék dolga valamilyen fajta alternatívát felmutatni, nem kell, hogy osztozzon a kormánypártok és a kormány felelősségében. A különböző érdekvédelmi szervezetek persze képviselik azoknak az érdekeit, akik érdekeinek a képviseletére létrejöttek, és nem kell feltétlenül túllépniük ezen a körön. A kormány és a kormánypártok viszont viselik a cselekvés felelősségét, és ebből az következik számukra, hogy meg kell kísérelni az összes érdeket valahogy egybeterelni, és aztán mindennek figyelembevételével kell kísérletet tenniük arra, hogy a költségvetés megbomlott egyensúlyát rendezzék.
Ennek a keretében az igazságosság mellé én szeretnék még egy szempontot bevinni, ez pedig a racionalitás, ugyanis igazságos, de értelmes, racionális döntéseket kell hoznunk, olyanokat, amelyek segítségével az egyik oldalon mindazokat segítjük, akik lemaradtak, akik leszakadtak, akik a maguk erejéből nem képesek az életük nehéz helyzetén túllendülni, másrészt viszont olyan megoldásokat kell alkalmaznunk, amelyek hosszú távon is elősegítik az ország fejlődését, gyarapodását, erősödését és természetesen az európai felzárkózását. És e tekintetben meglehetősen sok rossz döntést hoztunk az elmúlt 16 évben, ha tetszik, hiszen, említette a miniszterelnök úr, hogy kiskapuk vannak, amelyeken mindenki ki-beszaladgál. Igaz, de kik állították elő ezeket a kiskapukat? Azok bizony mi voltunk, tisztelt képviselőtársaink.
Az is elvárható persze, hogy legyen mindenki felelős, és ne használja ezeket a kiskapukat, de az is lehetséges, hogy olyan törvényeket, jogszabályokat alkotunk, amelyek egyszerűek, átláthatóak, világosan követhetőek és nagyon jól ellenőrizhetőek. Vagy lehet azt mondani, hogy ne kerüljék el az emberek az adókat, de alkothatnánk éppen olyan adótörvényeket is, amelyek az átlagos bér alatti béreket nem a legmagasabb kulccsal adóztatják, vagy amelyek egyszerűen minden jövedelmet beterelnek egy helyre, egy kulccsal megadóztatják, és ezen keresztül - megszüntetve a kivételeket - lehetővé teszik, hogy egy világos, egyszerű adórendszert alakítsunk ki és működtessünk a későbbiek során.
Mert, tisztelt képviselőtársaim, a felelősség, az is egy dolog, és más dolog, hogy fel tudjuk-e építeni azokat a rendszereket, amelyeken belül az emberek büszkén élhetnek a felelősségükkel. És ez az utóbbi, ez pedig a mi felelősségünk, mindnyájunké, akik itt ülünk a teremben.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés