DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! - úgy is, mint kollégám. Ön a nagyívűnek szánt beszédében sok mindenről beszélt, forintról, de én inkább Semmelweis Ignácra hadd reagáljak, az ő említésére.

Felemelő ünnepségeken vettem részt a magyar egészségügy ünnepnapján, és kevés remegő gyomrú embert találtam - talán az ünnepi hangulat tette. De emlékeztetni szeretném képviselőtársamat, Semmelweis mit üzen nekünk ma. Semmelweis azt mondta és úgy cselekedett, hogy ami helyes, akkor is meg kell tenni, ha a régiek képviselői hangosan ellenállnak, mert ezt kívánta az anyák érdeke, mondhatnám, az élete. Ez a mi dolgunk is, képviselő úr.

Ami a mostani sajtópolémiát illeti, elsősorban színlelt szerződésekről van szó. A szocialista-liberális kormány elszánt abban, hogy bezárja azokat a jogi kiskapukat, amelyeket kihasználva sokan kibújnak a közterhek megfizetésének kötelme alól.

(9.20)

Önök gyakran kérdezik mostanában, hogy a kormány miért nem azzal növeli a költségvetés bevételeit, hogy szélesíti az adóalapot. Pedig a kormány most éppen ezt kívánja tenni, amikor adófizetésre akarja kötelezni azokat, akik bár formailag rendes munkaviszonyban vannak, mégis olyan szerződéseket kötnek, amelyekkel részben mentesítik magukat az adózás kötelezettsége alól. Ha a képviselő úr belegondol, akkor a színlelt szerződések létezése az egészségügyben még abszurdabb helyzetet teremt. Az egészségügyet ugyanis pontosan azokból a járulékokból és adókból működtetjük, amelyek megfizetését az ilyen szerződésekkel ki lehet és ki is szándékoznak néhányan kerülni.

Az a jogszabály, amely megszünteti ezt a lehetőséget, két és fél éve született meg. Az intézmények számára így elegendő idő állt rendelkezésre a felkészüléshez. Hogy ez mennyire így van, abból is látszik, hogy számos olyan intézményt ismerünk, ahol a szabályozás megszületését követően a kórházvezetés meg tudta tenni, amit meg kell tenni egy felelős vezetésnek, tárgyalt a helyi APEH-hel, tanácsot kért, és megtalálták az intézménynek, az orvosoknak és a jogszabályi előírásoknak egyaránt megfelelő megoldást. Most azok a kórházak kerülnek nehéz helyzetbe, ahol a két év alatt nem tettek semmit. A kezemben van egy mai újság. (Felmutatja.) Azt írja, hogy a vezetés június 30-ával 180 orvosnak bontotta fel a vállalkozói szerződését. Ez így biztos konfliktushoz vezet. Hat-hét ilyen kórház van.

Megoldották a mentők, megoldották számtalan helyen, 150-160 kórházban megoldották. Ez a konfliktusok alapja, két évig vártak, mert megszokták, hogy a jogszabályok ugyan megszületnek, de nem feltétlenül kell betartani őket. Másrészt van különleges szabályozás. Az orvosok lehetnek közalkalmazottak, de lehetnek szabadfoglalkozásúak, ami az orvosok, egészségügyi alkalmazottak számára létrehozott speciális, szabadabb szerződéses feltételekre lehetőséget adó, speciális munkavégzésre irányuló jogviszony. A tárca támogatja a vállalkozás keretében folytatott munkavégzést, hiszen a háziorvosok 95 százaléka így dolgozik, számos területen ilyen szerződésekre, ilyen munkavégzésre is lehetőség van. De az adó- és járulékcsalással járó vállalkozói tevékenységeket meg kell szüntetni.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha arról értesülne, hogy felhívtam valamelyik vidéki kórházat vagy annak tulajdonosát, az önkormányzatot, és közölném, hogy ki legyen az igazgató, ön biztosan interpellálna, és joggal váltana ez ki felháborodást. Ebből az is következik azonban, hogy a kormány és annak egészségügyi minisztere más esetekben sem vállalhatja át a fenntartó és az intézmény vezetésének felelősségét.

A már idézett tapasztalatok és példák azt mutatják, hogy a törvényes megoldást az intézmények képesek megtalálni, ezért ennek hiányát nem a kormányon kell számon kérni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu