DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is örömmel hallgattam Ángyán képviselő úr hozzászólását, de csatlakoznom kell Tatai-Tóth András kollégámhoz a tekintetben, hogy mindazokat a törvényeket és rendelkezéseket, amelyeket akár az elmúlt négy évben, akár a következő négy évben meghoztunk, meghozunk, nem az SZDSZ hozta meg a maga húsz képviselőjével. Ha nem értett volna egyet vele akkor 178, most 190 szocialista képviselő, akkor ezekből nem lettek volna törvények. Következésképpen azt az antiliberális egységfrontra való felhívást, amit Ángyán képviselő úr itt a mondandója végén megtett, nem nagyon áll módunkban elfogadni.

Vannak hibái azoknak a rendelkezéseknek és törvénynek, amelyeket elfogadtunk az elmúlt négy évben? Hogyne volnának! Abba az irányba mennek Magyarországon a társadalmi folyamatok, amely irányba mindannyian szeretnők, már legalábbis a patkó ezen oldalán mindannyian szeretnők? Természetesen nem abba az irányba mennek. Le kell számolnunk azzal az illúzióval, hogy jogalkotással, törvényalkotással - még ha az tökéletes volna is - száz százalékig abba az irányba tudjuk terelni a társadalmi folyamatokat, amelyikbe szeretnők. Hát még ha követünk el hibákat is! És bizony követtünk el hibákat, itt a mai napon a vitában mi magunk is elismertük, hogy voltak hibás lépéseink.

Ám ettől függetlenül azt kell mondanom, hogy ma a magyar társadalom igazságosabb, mint amilyen négy esztendővel ezelőtt volt, ma a magyar iskola, ha csekély mértékben is, de kevésbé élezi az eredetileg is meglévő esélyegyenlőtlenségeket, mint négy esztendővel ezelőtt. Következésképpen, ha nem is olyan mértékben, mint ahogy szerettük volna, de azért a társadalom ebben az oktatási kérdésben, esélyegyenlőségi kérdésben abba az irányba mozdult el, amerre szerettük volna. Azt reméljük (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a következő négy évben ennél nagyobb lépéseket tudunk ebbe az irányba tenni.

Forrás: parlament.hu