DR. SZÉP BÉLA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2006. június 29-én tartott ülést, melyen megtárgyalta a T/316. számú törvényjavaslatot. A bizottság tagjai a vita során az előterjesztő képviselőjétől megtudhatták azokat a lényeges feltételeket és okokat, amelyek a közösségi jogalkotó céljaként összefoglalhatóak. Ez a cél az, hogy a szövetkezetek Európa-szerte ne csak helyi igényeket tudjanak kielégíteni, hanem minél jobban tudjanak élni a letelepedés szabadságával, és Európa-szerte rugalmasabb jogi keretben folytathassák gazdasági és sok esetben nem közvetlen gazdasági tevékenységüket. Az ilyen, a közösségi jog alapján létrejövő jogi személyek nem új keletűek sem a közösségi, sem a magyar jogrendben, ilyen szervezetekről már született döntés, ismerjük őket az európai részvénytársaság és az európai gazdasági egyesülés formájában.

Az előterjesztő képviseletében tájékoztatást kaptunk arról, hogy a törvény előkészítése hosszabb ideje intenzív módon folyik, tudatosan megvárva, hogy a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény elfogadásra kerüljön, így azt háttérjogszabályként már figyelembe lehetett venni. A bizottsági vitában igazán komoly ellenvetés ellenzéki bizottsági tagok részéről sem merült fel, ugyanakkor kérdésként merült az fel, hogy mi okozza, hogy az "európai szövetkezet" kifejezésnek az angol nyelvű rövidítése szerepel a törvényjavaslat szövegében. Megtudhattuk a kérdésre adott válaszból, hogy az Európai Tanács 1435/2003. számú rendelete, amely - mint most is megtudtuk államtitkár úrtól - minden tagállamban közvetlenül és kötelező módon alkalmazandó, a kifogásolt rövidítés alkalmazását kötelezően írja elő. Ez egyébként megtörtént az európai részvénytársaság, illetve az európai gazdasági egyesülés esetében is.

Ugyanakkor jelentős tény az is, hogy a munkavállalói részvétel tekintetében alkalmazandó 2003/72. számú tanácsi irányelv országokon átnyúló, transznacionális tájékoztatót ír elő, amelynek során az alkalmazott jogi forma pontos, bármely tagországban egyértelmű azonosíthatósága lényeges alkalmazási feltételként jelenik meg.

A vitában elhangzottakat figyelembe véve az ellenzéki bizottsági tagok sem hangoztattak tehát kifogásokat, kisebbségi vélemény megfogalmazására sem került sor, bár jelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy bizonyos kérdések tekintetében módosító indítványok beterjesztése várható. A bizottság végül a törvényjavaslat általános vitára bocsátását egyhangúlag támogatta.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu