RÓZSA ENDRE (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Visszatérve a törvényjavaslat vitájára, szeretnék ellenzéki képviselőtársainkhoz szólni, mégpedig a tekintetben, hogy miért is ajánljuk mi, kormánypárti képviselők a közoktatási és felsőoktatási törvény módosítását elfogadásra és az önök támogatására. Azért, mert további lépéseket tesz ez a törvényjavaslat az esélyegyenlőség és az igazságosság irányába, mert törekszik a teljesítmény és a felmutatható munka elismerésére.

Ugyanakkor a törvénymódosítás természetesen azt is jelenti, hogy elismerjük a korábban általunk alkotott törvények hibáit és gyengéit is. A két törvénymódosítás a reformok sorába illeszkedik be. Reformértékű, ugyanakkor tudjuk azt, hogy a reformfolyamatot nem zárja le. Mindezeknek természetesen előzménye van, mégpedig az előző négy évhez kapcsolódóan a világ-nyelv program, a kétszintű érettségi bevezetése, a felvételi megszüntetése a felsőfokú oktatási intézményekbe, a bolognai képzésre való áttérés.

A törvénymódosítás javaslatot tesz olyan módosításokra is, amelyekben a vizsgaformákból kiiktatja az alapműveltségi vizsgát. A törvénymódosítás a vizsgák rendszeréből kiveszi ezt a vizsgaformát, amely valójában 1993-ban került be a törvénybe. Az alapműveltségi vizsgát egyébként először 2008-ban lehetett volna megkövetelni a tanulóktól. Az általános iskola 8 évfolyamos működése miatt a vizsga azonban elvesztette jelentőségét. Eredeti célja szerint az alapműveltségi vizsga zárta volna le a 10 évfolyamos képzést, és a szakképzésbe történő belépés egyik előfeltétele lett volna.

Tisztelt Parlament! A törvénymódosítás újabb lépéseket tesz az esélyegyenlőség irányába. Az alapozó képzési szakaszba emeli a nem szakrendszerű képzést. Ez azt jelenti, hogy igazságos, mert megadja a lehetőséget arra, hogy a pedagógus dönthessen az oktatási intézmény szintjéhez, a tanulócsoport szintjéhez és a tanulók képzettségi szintjéhez való képzési irányról. Igenis mi azt akarjuk, hogy a kisiskolák, a kistelepülések iskolái megmaradjanak. Ezt szolgálja a partneriskolai hálózat kialakítása. Ugyanakkor ez nemcsak esélyteremtő, hanem igazságos is, mert a központi költségvetés terheinek csökkentésével akarjuk ezt megoldani.

A legkisebb létszámú iskolák esetében az igazgatás, az irányítás szükség esetén a kistérségi központba kerül. Hallhattunk erről a miniszter úrtól is az expozéjában. Ez a törvényjavaslat esélyteremtő, mert javaslatot tesz a partneriskolai programra. Köztudott az, hogy a kistelepüléseink egy részének iskolái szerény tanulólétszámmal működnek. A módosítási javaslat során úgy takarítjuk meg az adóforintokat, hogy megőrizzük a kisiskolákat, ösztönözzük együttműködésüket, ösztönözzük a kistelepülések ilyen irányú együttműködését. Összevonjuk az irányítást, az igazgatást. Elősegítjük a kistérségi rendszerek együttműködését.

Úgy gondolom, idekívánkozik az a gondolatsor, hogy az oktatási intézmények tekintetében sajnos nem most kell arról beszélni, hogy bizonyos intézményhálózat elsorvad és csökken, hanem ha azt mondom, hogy az 500 fő alatti települések száma 1015, és ebből az 1015 településből csak 224-ben működik óvoda, és 117-ben általános iskola, ez figyelmeztető szám. Ugyanakkor megdöbbentő adat az, hogy a 300 főnél kisebb lélekszámú települések száma 576, és mindössze 4,7 százalékában van óvoda, 2,4 százalékában általános iskola.

Tehát az a célunk, hogy az itt élő tanulókat próbáljuk olyan irányba a képzés tekintetében segíteni, amellyel a színvonalat meg tudják őrizni, illetve a képzési formát is. Esélyteremtő a tekintetben is ez a törvénymódosítás, hogy a szülők bevonásával végezzük el a teljesítményértékelést. Ennek célja az, hogy javuljon az intézményben a teljesítmény. Természetesen tudjuk azt ebben a körben is, hogy ennek az értékelési formának a gyökerei, hagyománya megvan az oktatási intézményekben. Pedagógus kollégák jó pár alkalommal teszik ezt az értékelési formát. Ez az értékelési forma ezáltal még törvényesebbé válik.

El kell mondani azt, hogy ez a törvénymódosítás esélyteremtő a felsőoktatási törvény módosítása tekintetében is. Megnyitja ugyanis az átjárhatóságot az államilag finanszírozott és a költségtérítéses hallgatók köre között. Itt a teljesítmény, a vizsgaeredmény ad lehetőséget arra, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók átkerülhessenek az államilag támogatott hallgatók közé. Természetesen ennek ellenkező mozgása is bekövetkezhet. Azok a tanulók, hallgatók, akik gyengébben teljesítenek, az államilag finanszírozott hallgatói körből kikerülhetnek. Esélyteremtő, mert a fejlesztési részhozzájárulás az intézményeknél marad. A kifizetett összeg minimum egyharmada, maximum 50 százaléka a hallgatói ösztöndíjra fordítható. Esélyteremtő, mert a fennmaradó összeg a felsőoktatási intézmények fejlesztésére lesz fordítva.

(16.30)

Esélyteremtő azért, mert a felsőoktatási képzés szerkezete elmozdul a munkaerő-piaci igények irányába. Igazságos, mert az adófizető állampolgárok pénzéből nem támogat olyan képzést tömegesen, amelyre kismértékben van szükség a munkaerőpiacon. Mert nem egyszerűen diplomásokra van szükség, hanem olyan szakemberekre, akiknek majd lesz állása, és nem azt emlegetjük állandóan, hogy jelentős a diplomás-munkanélküliek száma.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen tudjuk azt, hogy a módosításokkal nem sikerül minden gondot megoldani. Azonban kérjük az önök segítségét, hogy a benyújtott módosító indítványaikkal segítsék a törvényalkotás ezen munkáját.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérnénk a módosító javaslatokkal támogatni ezt. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu