ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor erről a törvényről vitatkozunk, akkor a törvény szövege mellett fel kell tennünk azt a kérdést, hogy megfelelt-e a társadalmi-gazdasági folyamatoknak, igényeknek a 2005. évi költségvetés. Azt gondolom, hogy kiemelt fontosságot kell tulajdonítanunk az Állami Számvevőszék jelentésének, amelynek azért vannak elég lesújtó megfogalmazásai, például hogy a különböző kormányhatározatok, amelyek a forráselosztásról szóltak, nem voltak megfelelően előkészítve. Az ÁSZ nagyon súlyos kritikát fogalmaz meg a tervezhetőségről, miszerint a szükséges előirányzatok az adott fejezeteknél átgondoltabb költségvetés-készítéssel, illetve forrásbiztosítással, valamint mérsékeltebb évközi forrásmegvonással... - erre majd ki fogok térni; az államháztartási tartalékra és a maradványképzésre gondol itt az Állami Számvevőszék jelentése, szóval, mindenképpen jobb költségvetési törvényt lehetett volna készíteni. Azt is megfogalmazza az ÁSZ jelentése, előre lehetett tudni, hogy a 2005-ben év közben többletforrás iránti igények fognak felmerülni.
E zárszámadási törvénnyel kapcsolatban elsősorban a saját szakterületemről, a közoktatásról és a felsőoktatásról beszélnék. Ezek olyan területek, ahol a tervezhetőséget lehetett tudni. Számos olyan pontot említ meg az Állami Számvevőszék a kritikájában, amelyekről előre lehetett tudni, hogy problémát fognak okozni. Kritikaként említi az Állami Számvevőszék jelentése, hogy jogosulatlanul vették igénybe azokat a normatív forrásokat az önkormányzatok, amelyeket a csoportok, osztályok létszáma után lettek volna jogosultak igénybe venni. Mi egyébként jeleztük, hogy változtatni kellene a normatívaelosztáson, lejjebb kellene vinni a csoportlétszámokat. Ezekből a számokból bizony a társadalmi igényekre vonatkozóan is le kell vonni következtetéseket.
Szintén bírálja az Állami Számvevőszék jelentése, hogy a tavalyi év utolsó négy hónapjára, szeptembertől decemberig kapott kiegészítő normatív támogatás esetében - amelyeket azok az önkormányzatok kaptak, amelyek megfeleltek a létszámkvótáknak, tehát megfelelően alacsony létszámú általános iskolai osztályokat üzemeltettek - sem volt megfelelő a felhasználás. Én ebből a két közoktatási intésből arra következtetek, amit az Állami Számvevőszék jelentése is világosan megfogalmaz, hogy áttekinthetetlen és bonyolult az önkormányzatoknak a közoktatás céljára juttatott normatív finanszírozása, és megérett a reformra.
Itt azt az idézetet szeretném kiemelni, amely szerintem fontos és az oktatási források elosztásánál a következő években figyelembe veendő intése az Állami Számvevőszéknek, hogy nem vált áttekinthetőbbé a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulások rendszere, az igénylési feltételek gyakori változása és a szabályozási hiányosságok nem teszik kiszámíthatóvá az önkormányzatokat megillető központi költségvetésből származó bevétel alakulását. Azt gondolom, ez a legvilágosabb és legegyértelműbb kritika, amely elmondható a 2005. évi közoktatást, de szerintem a felsőoktatást is illető támogatásokról, sőt az önkormányzatokra jutó forrásokat illetően is ez a legfontosabb kritika. Teljesen áttekinthetetlenné vált a közoktatási finanszírozás. Ez már réges-régen megérett a reformra, és ez világosan kiderül a 2005. évi költségvetésből.
Amikor áttekintettem ezt a törvényjavaslatot, akkor áttekintettem az Oktatási Minisztérium 2005. évi költségvetését is, s amint elöljáróban is mondtam, figyelembe kell venni, hogy mi valósult meg, illetve hogy milyen folyamatok zajlottak le 2005-ben az oktatás és kiemelten a felsőoktatás területén.
(13.30)
Szembetűnő, hogy a 2004-es évhez képest a felsőoktatási intézmények támogatása elmaradt az inflációs szinttől. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a 2004. évben a 2003-as évhez képest is a felsőoktatási intézmények nominálértéken sem kapták meg azt a támogatást, amely megillette volna őket, tehát a 2003. évit, akkor elmondhatjuk, hogy a 2004-2005-ös esztendő bizony a felsőoktatás számára vesszőfutás volt. Ebben az évben is - amiről nem szól egyébként, illetve részben szól a jelentés -, a 2005. évben is voltak zárolások. Megjegyzi az állami számvevőszéki jelentés, hogy 6,5 milliárd forint, kiugróan magas volt decemberben a felsőoktatási intézmények adósságállománya. Ez aztán lecsökkent a 2006. év januárjában, de pontosan azt érjük el egyébként most már, és kíváncsi vagyok, hogy ebben az évben milyen folyamatok fognak lezajlani, hogy ezekkel a kötelező tartalékolásokkal és zárolásokkal októbertől decemberig a felsőoktatási intézmények és a nagyobb intézmények mindenképpen beleesnek ebbe a halmazba.
Szóval, ezek az intézmények napi likviditási gondokkal küszködnek. Ugye emlékeznek, tisztelt képviselőtársaim, arra, amikor az ELTE rektora közölte, hogy egy hónapig fizetés nélkül vállalják az ELTE oktatói a tanítást, az oktatást, mert nincsen pénz arra, hogy befűtsenek. Ez pontosan ezeknek a tartalékolásoknak volt köszönhető, amelyet egyébként az állami számvevőszéki jelentésben is találhatunk.
Nem szól az ÁSZ-jelentés, és erre viszont mindenképpen, azt gondolom, érdemes lenne fölhívni a figyelmet, és nagyon örülök, hogy tegnap Pálinkás József képviselőtársam erre fölhívta a figyelmet, hogy bizony az elmúlt kettő esztendőben és a 2005-ös évben sem és az idei évben sem történt meg az európai uniós források és az európai uniós forrásokhoz csatlakozó pályázati önrészek kifizetése. Bizony a felsőoktatásban jó pár olyan intézményt lehet fölsorolni, amely 2004-ben elnyert állami európai uniós támogatást, tehát az állam és az Európai Unió együttműködésében például GVOP-támogatást, és a 2004-es pályázati pénzeket sem fizették még mindig ki, a 2006. évben sem. Ez igaz a 2005. évre is nyilvánvalóan. Azt gondolom, hogy ez is egy intő jel. Sajnálom egyébként, hogy az Állami Számvevőszék erről nem emlékezik meg a jelentésében.
Furcsállandó az, hogy a 2005. évben a szakképzési támogatások másfél milliárd forinttal elmaradtak a 2004-es évhez képest. Ez azért is furcsállandó, mert ellentétben van azzal a folyamattal egyébként, amit a kormányzat gyakorlatilag a 2005. évtől meghirdetett, és amiben, azt gondolom, összpárti egyetértés van, illetve a négy párt között egyetértés van abban, hogy a szakképzés támogatása kiemelten fontos feladat.
Érdekes furcsaságra találtam a 2005. évi költségvetésben, amikor a kétszintű érettségiről van szó, hogy 1,6 milliárd forinttal támogatni kívánják a kétszintű érettségire történő áttérést. Szarkasztikusan hadd jegyezzem meg, hogy nem túl jól sikerült, hiszen mindenki emlékszik a 2005-ös botrányra. Nem szól egyébként az ÁSZ-jelentés, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy bizony az érettségit, illetve a megismételt érettségit lebonyolító tanárok, oktatók féléves késéssel, csúszással kapták meg a díjukat, a vizsgáztatási díjukat. Azt gondolom, hogy ez több mint szomorú. Nem szól arról sem a jelentés, hogy mennyivel került többe egyébként az, hogy gyakorlatilag kétszer kellett lebonyolítani az érettségit.
Szintén kérdezem azt, és nem derül ki a törvényből, hogy hova lett az irányító testületekre előirányzott 400 millió forint. Hiszen a 2005. évben 400 millió forintot irányoztak elő a felsőoktatási irányító testületekre. Erről sem szól az ÁSZ-jelentés, illetve a zárszámadási törvény tervezetében sem találtam erre utaló jeleket. Nyilván erre majd választ tudnak adni. Szerencsére örülök annak, hogy tegnap pontot tettünk erre a vitás kérdésre, és nem kerül pluszforrás elvonásra az irányító testületek fölállítására, mert hogy nem állnak föl irányító testületek, és nem jelent költségvetési kiadást ez a jövőben.
Érdekes továbbá az is, hogy a 2005-ös költségvetésben a közoktatási normatív támogatás többletével számolnak a nem állami, egyházi intézmények esetén, de ennek ellenére az elmúlt két esztendőben a kormányzat mindent megtett az egyházi oktatási intézmények ellehetetlenítése érdekében.
Végezetül hadd reagáljak az előttem fölszólaló szocialista képviselő úr szavaira, aki kiemelte, hogy az ifjúsági források és konkrétan a GYIA-források milyen szép támogatást nyújtottak. Ha összehasonlítjuk a 2002-es évvel, akkor körülbelül azt látjuk, hogy a 2002-es év támogatásait láthatjuk nominálértéken, nem is reálértéken. Ha azzal hasonlítjuk össze ezt a tényt, hogy mikor kapták meg ezek az ifjúsági szervezetek a GYIA-támogatás forrásait, akkor azt gondolom, hogy szintén lesújtó képet kaphatunk, hiszen a 2005 tavaszán elnyert pénzeket a 2005. év végén tudták fölhasználni. Úgyhogy ez is egy komoly kritikája a költségvetésnek, illetve a költségvetést felhasználó Ifjúsági Minisztériumnak.
A Magyar Demokrata Fórum nevében azt tudom mondani, hogy le kellene vonni az Állami Számvevőszék jelentéséből azokat a tanulságokat, amelyek az átláthatóságra, a jobban nyomon követhetőségre vonatkoznak, és egyébként az oktatásban a normatív finanszírozásnak a teljes felülírásáról szólnak, mert mindenképpen szükség van a finanszírozási reformra az oktatásban. Ezt az Állami Számvevőszék jelentése világosan megfogalmazza a zárszámadási törvénnyel kapcsolatosan.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MDF soraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés