BEDŐ TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én egy kicsit visszaeveznék a gabona-intervenció kapcsán a mezőgazdaság vizére. Köztudott, hiszen előttem már többen elmondták, hogy gyakorlatilag a 2004-es csatlakozásunkat követően 2005 volt az az első év, amit teljes jogú EU-tagként töltöttünk el, és a magyar agrárgazdaságnak alkalmazkodni kellett teljes mértékben a közösségi agrárpolitikához, ami kisebb-nagyobb zökkenőkkel ment. Itt utalás történt például egy tavaszi demonstrációra. Ezek alapján, az ÁSZ-jelentés és a számok alapján is elmondható, hogy a minisztérium gazdálkodása mindezen próbatételek ellenére a 2005. évben alapvetően kiegyensúlyozott volt, még ha egyes, a számviteli törvénnyel és ahhoz kapcsolódó kormányrendelettel kapcsolatban aggályokat is vetett fel az ÁSZ, de nem a számszaki kérdésekkel.

Összességében elmondható, hogy a kiadási előirányzatok 88,4 százalékban teljesültek. Itt egy forinttartalékolási kötelezettség van, tehát a saját bevételek elmaradása figyelhető meg. Az EU-alapokból és a központi költségvetésből rendelkezésre álló 2005. évi előirányzatokból, valamint az EU által közvetlenül térített egységes területalapú támogatás 2004. évi keretének ellenőrzések utáni 2005. évi kifizetéséből jött ki ez a bizonyos 409 milliárd 223,5 millió forint, amiről itt szó volt.

Itt egy kicsit visszautalnék erre a számháborúra, ami a hiányzó száznegyven-egynéhány milliárd forintról van. Úgy gondolom, hogy valahol almát az almával, körtét a körtével kell összehasonlítani. Tehát teljesítéseket és teljesítéseket kell összehasonlítani és előirányzatokat előirányzattal. Valóban igaza van Jakab úrnak, hogy az előirányzatokkal lehet nézni, hogy a teljesítés és az előirányzat közt miért van az a nagy különbség. Ugyanakkor gondolom, senki nem hiszi, hogy a 2004. évi teljesítés és a 2005. évi teljesítés közt keletkező közel 250 milliárd forint hirtelen bejött forrás. Ez például annak a 140 milliárd forintnak egyfajta forrása, hiszen áthúzódó top up támogatási kifizetések, valamint pályázati kifizetések lehetnek azok, amelyek pénzügyi teljesítésként megjelennek, és korábban csak előirányzati dologként szerepeltek.

A kezdeti nehézségeken túljutott a magyar mezőgazdaság, a 2005. évben a közös agrárpolitika már működhetett. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy ez azokat a politikai kockázatokat magában rejti, mint a cukorpiaci rendelkezés vagy most a kukorica-intervenció vagy a készülő borpiaci reform, ami ellen azért agrárdiplomáciával lehet védekezni. De összességében elmondható, hogy bővült az agrárexport, erősödött az ágazat reagálóképessége, és összességében bővült az ágazat külkereskedelmi aktívuma.

Két nagyon fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet. 2005-ben a hatékonyabb minisztériumi fellépésnek köszönhetően javult a támogatások kifizetése, gyakorlatilag minden elmaradt támogatást ki lehetett fizetni, és a gabona-intervencióban is jelentős előrelépés történt. Az uniós vidékfejlesztési támogatások kifizetésében tapasztalt lemaradás megszűnt, illetve csökkent, és megkezdődtek a nemzeti vidékfejlesztési terv támogatásainak kifizetései is. E bizonyos - most lehet vitatkozni, hogy szükséges rossz vagy a magyar adottságokhoz kimondottan adoptálható, jelentős mennyiségű - gabonatermés raktározására pedig csak 2005 végére közel 1,3 millió tonna tárolótér került átadásra. De hozzá kell tenni, hogy a magyar agárökológiai adottságok a gabonatermesztésnek kiválóan, talán az Unióban bármely országnál jobban megfelelnek. Erre senki nem lehetett felkészülve, hogy két évben rekordtermés van, de arra fel lehet készülni, hogy még egy közepes termésnél is 9, 10, 11 millió tonna gabona fog teremni, ami valóban több, mint a felhasználható, viszont jelentős árualapot jelent az export szempontjából.

Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlege az elmúlt évben 278 milliárd pozitívumot mutatott. Úgy gondolom, ez nagyon jó. Ki kell még térni a Nemzeti Földalap 2005. évi "Földért életjáradék" programjára, ami 50 ezer hektár megvásárlásával és 18 ezer ember életjáradékhoz juttatásával járt. Felgyorsultak az AVOP-pályázatok végrehajtásai, hiszen közel 6053 pályázatot regisztráltak, és ennek a szerződéskötésére már 3092 esetben sor került. Ez közel 82 milliárd forint, kifizetésre eddig 18,4 milliárd forint került. Felálltak azok az ellenőrző rendszerek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezek a kifizetések még gyorsabbak és még pontosabbak lehessenek a későbbiekben.

Jelentősen túlteljesült talán a SAPARD-előirányzat is, itt is 29 milliárd forint volt az a pénz, amit kifizettek a korábbi években. Itt a projektek megvalósulása egyes támogatási irányoknál már 90 százalék vagy afölött van. Itt van a földalapú támogatás, a csúnya szóval SAPS-nak hívott egységes európai területalapú támogatás. Itt is 2004-ben 66 milliárdot, 2005-ben pedig 81,6 milliárd forintot fizettek ki. Ehhez kapcsolódik az a top up, amit azért egy kis csúszással fizetnek mindig, az uniós szabályok mindig a következő év április 30-át határozzák meg erre a kifizetésre. Ez 2004-ben 85,4 milliárd forint volt, 2005-ben pedig 72,5 milliárd.

Azt mondom, hogy bár minden nemzetgazdasági ágazat azt mondhatná, hogy évről évre nőnek a fejezeti összegei, hiszen pontosan az Európai Unió nagyobb támogatásával, legyen az normatív alapú vagy pályázatos, ezek az összegek évről évre növekedhetnek. Azok a súlypontok, amelyeket itt többen felvetettek, hogy szerkezetátalakítás kell a mezőgazdaságban, úgy gondolom, egy hét múlva újra napirendre fognak kerülni, hiszen pont a nemzeti vidékfejlesztési tervről fogunk beszélni, amelyben kiemelt, hangsúlyos szerepet kap az állattenyésztés és a kertészeti, illetve az egyéb nagy kézimunkaigénnyel rendelkező ágazatok támogatása.

Mindenképpen javaslom a munkacsoportunk nevében a zárszámadási törvény elfogadását.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu