KATONA KÁLMÁN (MDF): Tisztelt ÁSZ! Tisztelt Államtitkár Úr! A környezetvédelmi tárca elszámolásáról mondanék néhány gondolatot. A tárca eredeti előirányzata 69 milliárd forint volt, ezt év közben 134 milliárdra módosították, majd a teljesítés 110 milliárd lett - ez azt üzeni, hogy a tárca tervezése, tervezési technikája hagy némi kívánnivalót maga után. Az, hogy a fejezeten belüli átcsoportosításokat megteheti, hogy lehetősége van erre, az nem jelenti azt, hogy ezt a parlament megkerülésével meg lehet tenni. Sokkal nagyobb összegekről van szó annál, mint hogy ezt házon belül kelljen megoldani.

A Vásárhelyi-tervvel kapcsolatosan lenne néhány gondolatom. Törvény szabályozza a Vásárhelyi-tervvel kapcsolatos feladatokat. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program, a Vásárhelyi-terv egy törvény, amely pontosan meghatározza, hogy milyen feladatokat lehet ennek keretében elvégezni. Tételesen megmondja, hogy a Nagyvízi-medence vízszállító képességének növelését, a cigándi, a Szamos-Kraszna közi, a nagykunsági, a hanyi-tiszasülyi, a tiszaroffi és a nagykörűi tározónak a megépítését célozza meg, ezzel szemben kiderül a zárszámadási törvényből, hogy elvégezték a tiszanagyfalui, a rakamazi revitalizációt, a kisari partbiztosítást, a kosdi zsilipet, a Csongrád alatti partbiztosítást, a Szeged alatti töltésfejlesztést, a Lónyai-főcsatornát, megépítették a tószegi árvízvédelmi rendszert is, dolgoztak a tiszadobi nyári gáton is meg a csongrádi partfalon is. A probléma csak az, hogy mindezeket a Vásárhelyi-terv fejezetben számolták el, és ezek közül egy sincs a törvényben. 16 feltüntetett beruházásból mindössze hét darab olyan, amely a törvény hatálya alá tartozik. Azt gondolom, hogy ezt egy kormánynak nem lenne szabad megtennie. Vissza kellene hozni a parlamentbe, és természetesen azt gondolom, mindannyian támogatnánk az előbb elmondott munkák elvégzését, de ezek a csúsztatások durvábbak annál, mint hogy meg lehessen tenni.

A másik terület a környezetterhelési díj kérdése. Itt 9 milliárdot tervezett a költségvetés, ebből mindössze 3,2 milliárd jött be. Itt is mondhatnám azt, hogy tervezési hiba történt, mert 1-2 milliárd lehet, de itt kevesebb, mint durván a harmada jött be. De azt is mondhatnám, hogy sikeres volt ennek a környezetterhelési díjnak a bevezetése, miután annak hatására, hogy díjat kellett fizetni, gyorsan elkezdtek környezetvédelmi, környezetterhelést csökkentő beruházásokat végezni, és akik azt elkezdték, azok kedvezményeket kaptak, tehát ennek tudható be végső soron az, hogy kevesebb volt a bevétel.

Az államtitkár úrnak szeretném felhívni a figyelmét arra... (Dr. Katona Tamás dr. Vojnik Máriával egyeztet.) Az államtitkár úrhoz beszélek mintegy három perce. Csak azért álltam meg, mert a Központi Nukleáris Alap a Pénzügyminisztérium nagyobb odafigyelését igényli; a többit, feltételezem, majd elolvassa a tárca érintettje. Arra szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét, hogy a Nukleáris Alap feltöltése nincs teljesen rendben. Azt, hogy mire költünk, hogy a tározókat megépítjük vagy sem, azt át kellene tekinteni, mert ugyan Paks hosszabbításáról beszélünk, de nincs döntés, és ez az alap szolgálja azt a célt is, hogy esetleges bezárása esetén finanszírozni tudjuk a feladatokat. Meg kell tehát nézni - ezt egyébként az ÁSZ is szóvá teszi -, hogy a Nukleáris Alap dolga rendben legyen legalább a következő időkben.

A másik, ugyanilyen fontos dolog a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap. Úgy tűnik a jelentésből, hogy ez nem működik - meg kellene vizsgálni, mi ennek az oka. 90 milliárdot különítünk el, és ebből nagyon csekély kiadásaink voltak, a káresetekkel kapcsolatban a gazdák, az érintettek nagyon kevés biztosítást kötnek, gyakorlatilag úgy tűnik, hogy nincsenek érdekeltté téve, vagy pedig a bel- és árvízvédelmi károk rendezése körül van gond, hogyha ennyire nem érdekli az érintetteket ez a lehetőség. Itt mindenképpen folyamatosan le van kötve 80-90 milliárd, és már második éve nem használja ezt gyakorlatilag senki.

A harmadik a vízbázisvédelemre fordított kiadásoknak a durva csökkentése. Itt nagyon fontos figyelmeztetéseket kaptunk az elmúlt időszakban, gondoljunk a miskolci, az esztergomi, a balatonfüredi ivóvízszennyezésre, és a veszélyeztetettség egyre nő a szélsőséges időjárás, illetve annak következtében, hogy ez az egyébként nagyon jó vízbázisvédelmi program gyakorlatilag leállt, pénzügyi oldalról nincs finanszírozva.

Azt gondolom, hogy a jelen figyelem mellett ennyit elég elmondanom. Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu