DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy egy költségvetési törvény végrehajtásának a zárszámadása vizsgája kormányzásnak, törvényhozásnak és végrehajtásnak egyaránt.

A magam részéről egy bizottsági kisebbségi véleményt szeretnék most ismertetni, mégpedig egy olyan véleményt, amely támaszkodik az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kötelezettsége és kompetenciája szerint az ÁSZ-jelentésben foglaltakra, a bizottság többségi javaslatában foglaltakra, és a bizottság ellenzéki képviselőinek szakszerű elemzéseire és megállapításaira. Ez a bizottsági ülés 2006. október 3-án volt. Az országgyűlési ifjúsági, szociális és családügyi bizottságnak a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló T/881. számú törvényjavaslatának általános vitájára való alkalmasságáról történő szavazás során 16:13 arányú kisebbségben maradt tagjai a Házszabály 77. § (4) bekezdése alapján a következő kisebbségi véleményt fogalmazták meg. Azt hiszem, tanulság mindannyiunknak, de egyben előremutató lehetőség, hogy keressük a megoldásokat is ezekben a szempontokban, illetve ezek alapján.

Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 2005. évi zárszámadásában a tényleges teljesítés számadatai azt mutatják, hogy a minisztériumi igazgatás és az intézményi működtetés területén a tárca a maradványkereteket 46,8 százalékkal túlteljesítette. A minisztérium módosított kiadási előirányzatához képest lényegesen változott a tényadat, így 24 százalékkal nőtt az előző évi adatokhoz képest. A bevételeket alapvetően könyveléstechnikai csúsztatásnak tekinthetjük, mert a 2005. évi tervhez képest a jogelőd fejezetektől és szervezetektől átvett 2004-es évi maradványokat tartalmazzák. A 2005-ös évi létszámadatok változása arra utal, mintha nem ismernék a humánerő-gazdálkodást, illetve a létszámcsökkentéseket fűnyíróelvszerűen hajtják végre, és az összesen 93 fős leépítéshez például nem párosult struktúraátalakítás.

Az intézményi támogatások változatlanok maradtak, mely indokolatlanul az intézmények dologi kiadáscsökkenéséhez vezetett. Jelentősen csökkentek a normatív támogatások: a nappali szociális intézményi ellátás területén 89,1 százalék, a házi segítségnyújtás támogatásában 30,8 százalék, a falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás normatívájában 21,9 százalék. A fejezeti kezelési előirányzatok közül a beruházásokat az eredeti összeg negyedére módosították, de ez az előirányzat is összesen 38 millió forintban teljesült. A kábítószer-megelőzési program módosított kiadási előirányzata 56 százalékban teljesült, ami jól tükrözi a kormányzat hozzáállását a prevencióhoz.

"A jövő nemzedéke" címet viselő fejezetben a gyermek- és ifjúsági alapprogram félmilliárdos támogatását év közben a nyolcadrészére csökkentették, de ez az összeg is 40 százalékban teljesült a zárszámadás adatai szerint. A PHARE-program támogatásából megvalósuló diszkrimináció elleni program előirányzatát majdnem duplájára emelték, de a zárszámadás tényadata szerint 60 százalék alatt maradt a teljesítés. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Skandalum!) A viselkedésbeli szemléletváltást szolgáló programoknak nincsenek rövid távú, hasznosítható eredményei, legalábbis nem fedezhetők fel.

A tárca tervezésében és az előirányzatok módosításában folyamatosan és következetesen jellemző volt az alultervezés. Az otthonteremtési támogatást 100 millió forinttal csökkentették év közben. Valójában a teljesítés 400 millióval több lett. A gyermektartásdíj megelőlegezését szintén módosították, a tényszámok jelentős többlettámogatást eredményeztek. Jó, persze, egyik szemem sír, másik nevet - inkább sír.

A Nyugdíj-biztosítási Alap bevételei nem érték el az előirányzatot. A kiadások ugyanakkor több mint 60 milliárddal nőttek, így az alap éves hiánya 93 milliárd forint felett volt. Az összes kiadás részarányát 95 százalékban biztosították a járulékbevételek és a hozzájárulások. 2005-ben tovább csökkent ez az arány, ami azt jelentette, hogy a költségvetésnek további kötelezettségvállalásokat kellett teljesítenie a 13. havi nyugdíjon kívül. Alultervezték a munkavállalók nyugdíjjárulékát is, hiszen az 88,4 százalékban teljesült. A 2004. évi magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz képest 300 millióval kevesebb folyt be 2005-ben, ami tovább nehezítette a költségvetés helyzetét.

Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság adatai szerint a késedelmi pótlékok és bírságok közel 900 millió forinttal alacsonyabbak voltak a tervezettnél. A központi költségvetés 421 milliárddal járult hozzá a nyugellátások kifizetéséhez. Vajon - és ezt fölteszem kiegészítésképpen is - milyen hatástanulmányok voltak - mert nem láttunk és nem tapasztaltunk ilyet -, hogy ezek a pótlékok és bírságok miért nem futottak és honnan nem futottak be? A nyugdíj-biztosítási szervezetek létszámcsökkentése tovább hosszabbította az ügyiratok, a nyugellátás-megállapítási kérelmek elbírálási idejét. A létszám-racionalizálás helyett a fűnyíróelv érvényesült itt is.

Ez a kisebbségi vélemény - amelynek az volt a kicsengése, hogy nem javasoltuk a bizottságban a mai vita megtartását - és ez a néhány gondolat talán hozzájárulhat ahhoz, hogy azoknak a bizonyos trükköknek a megelőzését is szolgáljuk ezzel, és csökkentsük azt a bizalom- és támaszgyengeséget és -vesztést, ami egyébként a magyar népességre évtizedek óta nagyon jellemző, de az utóbbi időben sajnálatos módon tovább romlott. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

(19.40)

Forrás: parlament.hu