DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ahogy a napirend előtti felszólalásában említette, a kormány az új kormányzati struktúra kialakításánál abból indult ki, hogy a minisztériumok számát csökkenti. A minisztériumok számának csökkentése egyértelműen arra vezethető vissza, hogy racionálisabb központi igazgatás jöjjön létre, és ezáltal, a racionálisabb igazgatás következtében az állam hatékonyabban működjön, és csökkenjenek azok az állami kiadások, amelyek az államigazgatással kapcsolatban keletkeztek.

Hadd utaljak egy olyan problémára, amit ön a napirend előtti felszólalásában fejtett ki, és lényegében a Belügyminisztérium visszaállítása kapcsán, ennek érdekében mondott. Azt gondolom, hogy a miniszteriális struktúra kialakítása alapvetően attól függ, hogy egy kormányzat a kormányzati végrehajtó hatalmat gyakorolva milyen szervezeti megoldásokat lát alkalmazandónak, és a kormányzati struktúra kialakításánál milyen szerepet szán az egyes minisztériumoknak.

Azt gondolom, hogy egy ilyen döntés meghozatalánál mérlegelni kell azt is, hogy Magyarország jogállam, amiből az következik, hogy az egyes szervek feladat- és hatáskörét a jogszabályoknak kell rögzítenie. Megtette a kormány a 2006. évi LVII. törvény benyújtásával - ami a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és államtitkárok jogállásáról szóló törvényt illeti -, és itt először fogalmazta meg azt, ami a magyar jogrendszerben hiányzott, hogy az irányítás és felügyelet fogalma mit is takar tulajdonképpen.

Miért hozom ezt elő? Azért hozom elő, mert az államszervezet működése szempontjából nagyon fontos, hogy egyrészt az alkotmányi előírásokat teljesítsük, másrészt az egyes állami szervek működésének pontos jogi szabályozása legyen. Ezek közül azt emelném ki, hogy a rendvédelmi szervek kapcsán az alkotmány úgy fogalmaz, hogy ezeket a kormány irányítja, tehát az irányítási jogkörben változás nem következett be. A kormány által folytatott irányítás azt jelenti, hogy ezt az egyes minisztereken keresztül teszi meg a kormány, vagyis itt pusztán arról van szó, hogy korábban egy másik minisztériumhoz vagy miniszterhez tartozó, kormány által gyakorolt irányítási jogkör áttételre került egy másik miniszterhez. Hogy ennek a szervezetre vonatkozóan milyen kihatásai vannak, azt gondolom, ennek a reális megítélése abból kell hogy kiinduljon, hogy pontosan nézzük meg, mit tartalmaz, mit foglal magában ez az úgynevezett irányítási jog, illetőleg ezen belül a miniszternek milyen feladatai vannak.

Magyarországon a rendvédelmi szervek kapcsán a rájuk vonatkozó törvényi szabályok pontosan rögzítik, hogy mit jelent az irányítás, és ezen az irányításon belül a minisztereknek mi az adott rendvédelmi szervvel kapcsolatosan a feladata. A kormányzati struktúraváltás nem elsősorban szervezeti változást jelentett, hanem azt jelentette, hogy a minisztériumoknak a korábbi időszakhoz képest elsősorban stratégiai és szakpolitika-készítési feladatai vannak, és az irányítás kapcsán végzett feladatok elvégzésénél sokkal inkább támaszkodik az úgynevezett középirányító szervek, jelen esetben a rendőrség országos parancsnokságára vagy akár a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára. Nem véletlen, hogy ezeket a szerveket az államszervezet fejlődése során önálló, országos hatáskörű szervekként alakították ki a korábbi kormányzati rendszerek is, hiszen az egyes szervekkel kapcsolatos vezetői feladatokat ezeknek a szerveknek, illetve ezen szervek élén álló egyszemélyi felelős vezetőnek kell elvégeznie.

Ha az ön által felvetett problémára szeretnék visszautalni, akkor azt kell mondanom, hogy a Belügyminisztérium megszüntetése és a rendőrségnek az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz kerülése mellett (Az elnök csenget.) legalább annyi érv sorolható fel pozitív értelemben, mint amennyit ön negatívan elmondott.

Köszönöm szépen.

(9.30)

Forrás: parlament.hu