DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Én most azért kértem szót, mert attól tartok, hogy aki megpróbálja ezt a vitát nyomon követni, az végképp nem igazodik itt el a bizottságokban történtekről.

Azt szeretném elmondani, hogy két bizottság foglalkozott ezzel az üggyel. Amiről Gusztus Péter meg Pettkó András beszélt, az az emberi jogi bizottságban történt, amiről én beszéltem, az az alkotmányügyi bizottságban, tehát azt is mondhatnám, hogy átalakultunk bizottsági előadókká most, a vitának ebben a szakában.

Kérem Pettkó Andrást, ne biztasson arra, hogy olvassam el az emberi jogi bizottság jegyzőkönyvét, nem teszem, mert elhiszem, hogy amit mondott, az történt a bizottságban, meg amit Gusztos Péter is elmondott, az úgy történt, és nem kívánom én ezt most a jegyzőkönyv olvasgatásával kontrollálni. Örülnék, ha ők is elhinnék, de eddig nem vonták egyébként kétségbe azt, amit én mondtam, hogy az alkotmányügyi bizottságban mi történt. Ők is elhiszik nekem, ezért nem biztatom őket sem, hogy olvassák el az alkotmányügyi bizottság jegyzőkönyvét.

Ami a dolog érdemét illeti, azt gondolom, azon a problémán, ami az alkotmányügyi bizottságban a módosító javaslat elutasítását eredményezte - ez a kapcsolódó módosító javaslat, hogy egyéves határidőt adjon az önkormányzatoknak -, nem változtat, mert olyan helyzetű önkormányzatok később is lesznek, amelyek számára egy ilyen feladat értelmetlen, formális dolog lenne. Esetleg abból állna, hogy az önkormányzat határozatilag állapítja meg, hogy az ő területén nem szükséges semmiféle intézkedést hozni az esélyegyenlőségre.

(20.50)

Választások kapcsán értesültünk arról, hogy van olyan önkormányzat, ahol tucatnyi ember él csupán, és most ezt csak példaként mondom, vajon mi értelme lenne 8-10-12 lakosból (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) álló község önkormányzatát ilyen természetű feladatra kötelezni.

Forrás: parlament.hu