BALOGH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az eddigi hozzászólásokból sokféle szempontú, sokféle megközelítésű véleményt, észrevételt hallhattunk, a száraz számszaki elemzésektől kezdve egészen a politikai színezetű, leszóló véleményeken keresztül az őszödi beszéddel bezárólag.

Úgy gondolom, hogy itt sokféle igényt, észrevételt fel lehet vetni, de én a magam részéről, a saját kútfőmből abból a szempontból vizsgáltam a költségvetési javaslatot, hogy a Házszabály szerint mennyire alkalmas az előttünk fekvő költségvetési indítvány az általános vitára; hiszen alapvető megközelítések megjelennek a költségvetésben, amely szerint kiigazítás, egyensúlyteremtés és hosszabb távú reformok, illetve az EU-s konvergenciaprogramhoz történő csatlakozás igénye megjelenik. Ezt én részletezni nem kívánom, ez elég sokszor alá lett támasztva.

Ami az én megközelítésem néhány gondolat erejéig, az az önkormányzatok szempontjából történő minősítés. A kiinduló helyzet az, hogy ilyen vagy olyan szempontból, de a pénzügyi kényszer meglehetősen erős, és ezért jogos kérdés az önkormányzatok vonatkozásában, hogy a költségvetési hiányt csökkentő erős pénzügyi kényszer elviselhető-e az önkormányzatok számára. Azt gondolom, erre a számok megfelelő eligazítást adnak nagy általánosságban. Tekintettel arra, hogy az állami költségvetésből 2007-ben 1600 milliárd forint az állami támogatás összege, ami 8 százalékkal haladja meg a 2006. évi, költségvetési tartalékolással csökkentett előirányzat összegét, azt lehet mondani, hogy szerény mértékű emelkedés van. Ha kiemeljük ebből a Budapest fővárost érintő néhány kiemelt programot, akkor is mintegy 3,5 százalékos az állami támogatás növekedési részaránya az önkormányzatok felé. Reálértékben ez tagadhatatlanul reálérték-csökkenést jelent. Azt lehet mondani ennek alapján, hogy nehezebb lesz az önkormányzatok számára, de nem lesz elviselhetetlen, lesznek növekvő és lesznek jelentősen csökkenő normatívák és támogatások. Tehát ilyen szempontból, úgy érzem, hogy az előttünk fekvő javaslat általános vitára alkalmas és kellően megalapozott.

A másik kérdés az, hogy a kényszerek diktálta rövid távú takarékossági intézkedések összhangban vannak-e a hosszabb távú, reformértékű intézkedések céljaival. Azt lehet mondani, hogy igen, bár számos kérdésben lehet vitatkozni, és nyugodtan mondhatom, hogy még részünkről sem és a kormány részéről sem lezárt az ezzel kapcsolatos vita és egyeztetés, hiszen számos részletkérdésben vita van, illetve a költségvetést alátámasztó további törvényekben még ezek a kérdések úgyszintén nyitottak és megoldásra várnak. A lényegi kérdést, az általános vitára való alkalmasságot viszont a nyitott kérdések léte még egyáltalán nem kérdőjelezi meg.

A harmadik kérdés, amit szerintem ilyenkor fel lehet vetni, hogy a takarékosságot, a megszorításokat a működési vagy az önkormányzati fejlesztési előirányzatoknál kell érvényesíteni elsősorban. Egyértelmű választ ad e tekintetben az előterjesztés, elsősorban a működési költségek visszafogására helyezi a hangsúlyt, aminek nyilván van egy olyan célja, hogy elősegítse a reformértékű átstrukturálódásokat, illetve a fejlesztések estében pedig a jövő megalapozását célozza, valamint azt, hogy az EU részéről érkező nagyarányú támogatási pénzek fogadására felkészüljünk. Számszerűen ez azt jelenti, hogy nagyjából nominálértéken vannak a működési kiadások, viszont a fejlesztési kiadások mintegy 30 százalékos forrástöbblettel rendelkeznek. Ezt persze ki kell használni, nyilván pályázatok útján és jó tervekkel alátámasztva.

Jogos lenne a kérdés a tekintetben is, hogy van-e realitása ennek a tervnek. Én úgy fordítanám ezt a kérdést, hogy kellően ösztönzi-e pozitív és negatív irányba, támogatja-e, illetve kényszeríti-e megfelelő pénzügyi eszközökkel arra az önkormányzatokat, hogy a költségvetés által elképzelt rövid és hosszú távú irányba alakuljanak a dolgok. E tekintetben sok példát fel lehet hozni, a megyék szerepének visszafogását, illetve az együttműködés ösztönzését és kényszerítését.

A megyék szerepének visszafogásánál a következőt emelném ki: egy ilyen kis országban, mint hazánk, öt szinten osztjuk a pénzt - ez szinte képtelenség -, helyben, kistérségben, megyében, régióban és központilag. Nagy, világméretű országok, birodalmak szintje ez, ez hosszú távon nem tartható, ez nem igaz, hogy gazdaságos és racionális helyzet, valamilyen lépést ebben a dologban nyilván tenni kell. A térségi szemlélet erősítése az út, ami szerintem reformmal összekapcsolva megfelelő megoldást ad, és feltárja a hosszú távú lehetőséget.

Továbbá: végül is megkérdezhetnénk, hogy veszélyeztetik-e ezek a célok az önkormányzatok pénzügyi stabilitását. Általában azt tudjuk mondani, hogy nem, amennyiben a racionalizáló és a reformokat támogató intézkedéseket megteszik az önkormányzatoknál is. Itt egyébként nemcsak a kormány felelőssége ez, hogy ebben a megfelelő intézkedéseket megtegyék, hanem ekkora felelőssége van az önkormányzatoknak is.

(16.30)

Természetesen, akik csak sopánkodnak, meg követeléseket támasztanak, meg petíciókat juttatnak el a kormányhoz, de érdemi intézkedéseket nem tesznek, azok a saját hibájukból jelentősen nehezebb helyzetbe kerülnek. De itt segíthet az ésszerű cselekvés és az okos együttműködés.

Egyébként az már kormányzati felelősség, hogy az önhibájukon kívül nehéz helyzetben levő önkormányzatok számára biztosítson a kormány olyan pénzügyi kereteket, amelyek segítik ezen önkormányzatok helyzetének javítását, tehát a vis maior alapokat, az önhikis rendszert - amit egyébként szigorítanak -, illetve az EU-s támogatások helyi és hazai forráskiegészítését én itt ilyen célúnak is gondolom.

Még egy kérdés van a tekintetben, hogy kellően biztosít-e a költségvetés a megszorítások és átszervezések mellett megfelelő biztonságot és esélyt a leghátrányosabb helyzetű településeknek, illetve a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportoknak és személyeknek. Számos konkrétum e tekintetben elhangzott, én ilyen értelemben egy összegző választ tudnék adni a magam által feltett kérdésre, hogy az itt elhangzott konkrétumok alapján általános vitára az előterjesztést alkalmasnak tartom. Tekintettel arra, hogy még vannak lezáratlan kérdések, nyilván a részletes vitában, illetve a további törvények vitájában erre lehetőség nyílik.

Összességében az önkormányzatok oldaláról nehezebb helyzettel kell számolnunk, ez ténykérdés, de a feladat nem jelent megoldhatatlan helyzetet, éppen ezért én általános vitára a 2007. évi költségvetés előterjesztését alkalmasnak tartom.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu