LAKOS IMRE (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm Kupper képviselőtársam figyelmét is, hiszen elég sok olyan jelzőt, fogalmat ismételt meg a beszédében, ami azt mutatja, hogy meghallgatta és odafigyelt, ez már önmagában dicséretes. Azt azért nem figyelte talán eléggé, képviselőtársam, amikor pontosan az ön által idézett jelzőket használtam, akkor azt is mondtam, hogy ezek nem is az én jelzőim, hanem annak az igazán meghatározó szakmai közvéleménynek a jelzői, az általuk használt fogalmak, amelyek szinte minden költségvetési tervezetet érintő szakmai véleményben megjelentek, visszacsengtek, ismétlődtek. Tehát azokkal a fogalmakkal kapcsolatban, amelyekre most ön azt mondta, hogy nem ért vele egyet, ez persze szíve joga, ráadásul most nem is velem vitatkozik, hanem azzal a szakmai közvéleménnyel, amely ezt a költségvetési tervezetet véleményezte. Nincs is semmi problémám ezzel, hogy ezen vitatkozunk.

Számomra, engedje meg, talán egy kicsit meggyőzőbb az a szakmai közvélemény, amely pártoktól, politikusoktól függetlenül véleményezi a költségvetést, mint az ön véleménye, ez pedig talán megbocsátható nekem.

Abban teljes mértékben egyetértünk, és ezek szerint van ilyen pont végül is, amiben egyetértünk, hogy mindannyiunknak drukkolnunk kell annak, és reméljük azt, hogy jövő év végén nem ér minket nagy meglepetés. Én ebben bízom. Mint ahogy abban sem ért meglepetés, ahogy ön szólt, hiszen ez a személyeskedő cinizmus már megszokott az ön részéről, ezt már néhány önkormányzatban tapasztaltam. Nem is kell, hogy mindenben meglepetés érjen. Ha a jövő év végén együtt rácsodálkozunk arra, hogy mégsem ért minket meglepetés, akkor talán ez a személyeskedő cinizmus majd elmúlik.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu