DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai napon, csakúgy, mint az elmúlt napokban a költségvetésről beszélünk, de az önkormányzati világot illetően valójában egy burkolt alkotmánymódosításról van szó. Mire alapítom ezt? Egyrészt részesei lehetünk a költségvetési javaslatban egy lopakodó regionalizmusnak. Miután a parlament nem fogadta el a regionális rendszert, innentől kezdve elsődlegesen a végrehajtó hatalom részéről egy regionális centralista törekvésnek lehetünk szemtanúi.

De ami ennél veszélyesebb, tisztelt hölgyeim és uraim, úgy látom, hogy visszajött a tanácsrendszer. Noha nem annak hívjuk, de egy komoly centralizáció történik az önkormányzati szférát illetően. Az egyik erre mutató jel, hogy az önkormányzatok szabadon felhasználható forrásai, a személyi jövedelemadó 20 százalékkal csökken. Ez volt az egyik tétel, amely mellett mindig kiállt a parlament baloldali többsége, hogy ezt mindenképpen az önkormányzati elvhez igazítottan - a szabad felhasználás, az önkormányzatiság lényegét adó jelentőségét - megtartsuk. Ezt nyirbálják meg 20 százalékkal. A választott megyei önkormányzatok jelentős vérveszteséget szenvednek el, nyilván azért, mivel jelentős mértékben az ellenzék nyerte a megyei önkormányzatokat, más módon nem lehet úgymond a választói akaraton "bosszút állni", mint hogy a választott megyei önkormányzatok költségvetéseit jelentősen megnyirbálják.

A személyi jövedelemadóról már beszéltem, de beszélhetnék az illetékbevételekről, amelyeket az APEH-hez koncentrálnak, és az illetékbevételek is mintegy 30 százalékos csökkentést fognak mutatni. Az államigazgatási feladatokat pedig a körzetközponti jegyzőhöz koncentrálják, ez azt is jelenti, hogy ismét forrás nélkül növekszik a körzetközponti jegyzők feladata. El kell látni ezeket, ez törvényi kötelezettségük lesz, csak éppen forrást nem adnak hozzá.

A másik része pedig, hogy az önkormányzati közszolgáltatások területén tovább folyik a centralizáció, hiszen ha végignézzük, az önkormányzati iskolarendszer átalakítására kerül sor, hiszen eddig az 1500 fő alatti kistelepülési iskoláknak ment neki a kormány és a parlamenti többség, most ezzel a beterjesztett törvényjavaslattal már a 3000 ezer fő alatti települések iskoláinak ellehetetlenülése is bekövetkezik. Ha arról beszélt a kormányprogram, hogy javítjuk a vidéken élők helyzetét, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférését, akkor nem értem, hogy miért ez a törekvés, ez azt jelenti, hogy városi iskolákba koncentráljuk a vidéken élő gyerekeket, ami nem helyes.

(10.00)

A területfejlesztés, amely, ha az önkormányzati rendszert nézzük, a terület- és településfejlesztés, az államigazgatás része, illetve az önkormányzati közszolgáltatási rész, ez egy fontos eleme, hiszen ebből látható az, hogy az önkormányzatok miként fejlődnek, miként lehet élhetőbbé tenni egy települést. Itt csak az uniós pénzekre koncentrálódik a költségvetés, a címzett és céltámogatásoknál új feladat nem indul, és a regionális területfejlesztéshez került át az a megyei területfejlesztési pénz, amely korábban a kistérségeknek leginkább beleszólást engedett, illetve hozzájuk a legközelebb volt. Ez az uniós elvekkel is ellentétes, hiszen nem decentralizációról van szó, hanem centralizációról, nem a szubszidiaritás elvét követjük ebben az esetben. Tehát ezért beszélek arról, hogy kiüresített önkormányzatok lesznek, helyhatóságokká, tanácsokká degradálja őket ez a költségvetés.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A területfejlesztésről még egy gondolatot engedjenek meg. A régiós területfejlesztési tanácsokban ma nem választott tisztségviselők dominálnak, hanem a kormány által delegált tagok. Ezek a kormány által delegált tagok a központi végrehajtó hatalom akaratát közvetítik a választott tisztségviselőkkel vagy a megválasztott polgármesterekkel szemben. Ha ebben igaz az, amire a miniszterelnök utalt, hogy együttműködésre vannak ítélve, akkor szeretnénk is, ha ez így történne, mert egyébként a kormány pecsétnyomóivá válnak a regionális fejlesztési tanácsok, és úgy gondolom, hogy ez egy önkormányzati szemléletű ÖTM vonatkozásában nem helyes gyakorlat lesz az elkövetkezendőkben.

Néhány dolgot még szeretnék mondani. Az egyik a helyi adók rendszere. Miközben arról beszélünk, hogy ez a költségvetés attól jó, mert a bevételeket nem tervezi túl, az önkormányzatok helyiadó-bevételét 14,5 százalékkal irányozza elő a költségvetésben. Lehetetlen, hogy ez teljesüljön, még ha az idei teljesüléshez is viszonyítjuk, akkor is mintegy 10 százalékkal növeli. Úgy gondolom, hogy a gazdaság visszafogásával, illetve mert sok vállalkozás elmenekül a szürke-, illetve a feketegazdaságba, ez nem lesz utolérhető.

A vagyon értékesítéséről már jó néhányszor beszéltünk itt a Házban. Nagyon csekély a vagyon, a kistelepüléseknél gyakorlatilag nincsen, a nagyobb településeknél is jóval kevesebb értékesíthető.

Hock képviselő úr beszélt az önkormányzatok adósságállományáról. Itt nem csak a közvetlen adósságállományt kell figyelembe venni, hanem az önkormányzati cégeknél meglévő adósságállományt is, és ha így nézzük, akkor az közelíti a 400 milliárd forintot. És ezek a cégek sem terhelhetők tovább költségekkel.

Ami a leghátrányosabb kistérségeket illeti: itt a felzárkóztatás támogatására 3,2 milliárd forinttal kevesebb, 5,8 milliárd forint előirányzat áll rendelkezésre. Ez vajmi kevés lesz a felzárkóztatásokra.

A bérpolitikai intézkedésekről: saját hatáskörbe utalja a költségvetés, hogy minden önkormányzat döntse el, hogy mit csinál, de a 2006-os intézkedéseknek is vannak áthúzódó hatásai, amelyeket ez a költségvetés nem kezel. Egyébként az lett volna korrekt, ha ezeket az áthúzódó hatásokat kezeli a költségvetés.

A szociális szférában pedig, úgy gondolom, a legelesettebbeken rúg egyet ismét a kormány, hiszen az intézményellátások területén a normatív hozzájárulások csökkenése figyelhető meg. Például a sokat emlegetett és sikertörténetként megélt jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál a normatív hozzájárulás 20 százalékkal, a támogató szolgálatnál 8,3 százalékkal, az időskorúak nappali ellátásának támogatása 36,5 százalékkal, a hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím esetében is a fajlagos támogatás 4,2 százalékkal csökken, amely a legveszélyeztetettebb emberek támogatását és ellátását nehezíti és veszélyezteti.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy ez a költségvetés az önkormányzatok számára elfogadhatatlan, az a részesedés, amely egykoron 19 százalékkal részesítette a GDP-ből az önkormányzatokat úgy, hogy megvoltak a vonalas létesítményei, a vagyonuk, a részvényük, ma ez már nincs meg, adósságállományuk nő, ma ez mintegy 12 százalék körüli GDP-arányos részesedést jelent. Ez elfogadhatatlan, és mi ezt így nem tudjuk támogatni. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Forrás: parlament.hu