KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az utóbbi évekhez képest mindenképpen szokatlan helyzetben vagyunk, hiszen a költségvetési törvényt, illetve az azokat megalapozó törvényeket külön tárgyaljuk. Ez korábban nem így volt, az Alkotmánybíróság döntött erről a korábbi időszakban.

Nem kerülhető el az, hogy utaljunk arra az elmúlt 30 órára, amely itt, a parlamentben történt az elmúlt napokban, és ha megengedik, rögtön azzal kezdeném, amit szeretnénk, ha közösen rögzítenénk, még akkor is, ha ellenzéki képviselőtársaink megpróbáltak valami mást sugallni itt az elmúlt napokban. Mégpedig arról van szó, hogy a gazdaság azért jó helyzetben van mind a mai napig, a gazdasági növekedés még mindig az európai átlag több mint kétszerese. Még ebben az évben is 4 százalék közeli a GDP növekedése. Igaz, hogy a takarékossági intézkedések hatására a következő évben ebben némi visszaesés várható, ennek pontosítása természetesen majd a későbbiekben történhet meg, de mi úgy gondoljuk, hogy a gazdasági növekedés mindenképpen közelebb lesz a 3 százalékhoz még a jövő évben is.

Ugyanakkor tulajdonképpen a pénzügyi takarékosságot, a fiskális megszorítást senki sem vitatta az elmúlt napokban, csak hát van ezzel kapcsolatban egy jelentős ellentmondás, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim: önöktől egyetlenegy olyan javaslatot nem hallottunk az elmúlt napokban, amely ebbe az irányba mutatna. Ellenben korlátlan költekezésre hallhattunk további javaslatot, mintha nem állna az a helyzet, amelyet Varga Mihály még a választásokat megelőzően itt többször a szemünkre vetett, mégpedig az, hogy szükség van az államháztartási hiány csökkentésére.

(12.10)

Egyetértünk azzal és elfogadjuk, hogy elodázhatatlan feladat az államháztartási hiány nagyarányú csökkentése, és a költségvetés fő számai alapján elmondhatjuk, hogy ha a költségvetésben, illetve az ezt megalapozó törvényekben megfogalmazottakat elfogadjuk, minden esély megvan arra, hogy ez az államháztartási hiány a következő években jelentősen csökkenjen: a prognózisaink szerint a következő évben mintegy 3,3 százalékkal, 6,8 százalékra, 2008-ban 4,3 százalékra, 2009-ben pedig 3,2 százalékra. Valójában elmondhatjuk, hogy 2009-ben már meg fogunk felelni e tekintetben a maastrichti kritériumoknak.

Elhangzott az is, hogy a költségvetés három pilléren alapszik, az egyensúlyon, a reformokon és a fejlesztéseken. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az ezeket megalapozó jogszabályokat, amelyekről itt most tárgyalunk, mindenképpen el kell fogadnunk ahhoz, hogy ezek a célok megvalósulhassanak.

Tisztelt Ház! Már többször elhangzott a bizottsági előadók szájából is, hogy mintegy 24 törvény módosítását tartalmazza ez a javaslat. Sokszor meg szokták kérdezni tőlem, hogy szükség van-e arra, hogy ilyen gyakorisággal ezeket a törvényeket módosítsuk. Persze, nagy átlagban vannak olyan törvények, amelyek hosszú időtávban is megállják a helyüket, ugyanakkor talán elmondható, hogy tökéletes törvényjavaslat sohasem készíthető, mivel az egy jövőbeni állapotot modellez, és ezeket a szabályokat feltétlenül igazítani kell az élet változásaihoz.

E tekintetben is az államháztartási törvény az, amely a legnagyobb tétele ennek a javaslatnak. Erről is hallhattunk már ma képviselői álláspontot, hogy talán célszerű lenne ezt a törvényjavaslatot úgy egészében átgondolni, és egy új, egységes szerkezetben benyújtani az Országgyűlésnek. Ezzel mi nem vitatkozunk, és ezzel egyetértünk, erre vonatkozóan vannak szándékok, amelyeket a következő évben a kormány meg kíván tenni.

Mindenesetre az előttünk lévő jogszabály-módosítás első része alapvetően az állami kötelezettségvállalásokról rendelkezik, elsősorban is a tárgyévet meghaladó kötelezettségvállalásokról, hiszen ezek alapvetően meghatározhatják a következő évi költségvetés mozgásterét. Ebbe tartoznak a határozott idejű szerződések, amelyek egy évet meghaladók, illetve az ehhez kötődő felmondási lehetőségek.

Indokolt az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Kincstár feleljen a hosszú távú kötelezettségvállalások nyilvántartásáért, illetve azért, hogy a költségvetési és zárszámadási törvényben a kormány minden esetben pontosan számot adjon ezek állapotáról. Ugyanis másképpen nem lehet hiteles költségvetési törvényjavaslatot elfogadni, ha az Országgyűlés ezekkel az adatokkal nincs teljes mértékben tisztában. Mindezeken túl a kormány felhatalmazást kap valamennyi állami kezességvállalási eljárás szabályainak rendeleti szabályozására. A javaslat már pontosan meghatározza és tételesen felsorolja az egyedi kormánydöntések, valamint jogszabályon alapuló állami kötelezettségvállalások vállalásának és ezek beváltásából következő követelések behajtásának szabályait.

Második elemként a javaslat erősíteni kívánja a nem állami intézményfenntartók esetében az adó- és járulékfizetési fegyelmet azáltal, hogy normatív támogatást vagy hozzájárulást csak akkor lehet folyósítani számukra, ha nincs köztartozásuk.

A harmadik fontos elem az a kormányzati szándék, hogy a minisztériumok és más költségvetési szervek ingatlan-, vagyonkezelési és hasznosítási feladatai központosításra kerüljenek, és ezzel a vagyongazdálkodás racionalizálható és mindenképpen takarékosabbá tehető. Ennek végrehajtásához a Kincstári Vagyoni Igazgatóság feladatait ki kell bővíteni a központi költségvetési szervek elhelyezésének megszervezésével is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy az önök előtt is ismert, az elmúlt másfél évtizedben főként a cél- és címzett támogatási rendszer nyújtott pénzügyi segítséget az önkormányzatoknak ahhoz, hogy azokat a feladatokat, amelyeket el kell látniuk, az ahhoz szükséges létesítmények és infrastrukturális rendszerek beruházását megvalósíthassák. Ennek megfelelően elmondhatjuk, hogy a cél- és címzett támogatási rendszer betöltötte a szerepét.

Magyarország 2007-2013 között az EU kohéziós politikája keretében 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult. Mindezeken felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból további mintegy 3 milliárd euró fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre. Ezen források igénybevételével, a hazai társfinanszírozással biztosíthatóak azok a célok, amelyeket az önkormányzatok korábban megfogalmaztak, tehát azok a beruházások végrehajthatóak lesznek. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a megszűnő címzett és céltámogatások, tehát az új induló címzett és céltámogatások bekerülhessenek ebbe az európai uniós pályázati rendszerbe, az önkormányzatoknak ne kelljen új pályázatokat elkészíteni, hanem ezen rendszer integrálva továbbvigye ezeket a beruházási elképzeléseket.

Az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény módosításának célja, hogy szűkítse azon önkormányzati feladatok körét is, amelyek az adósságrendezési eljárás során a válságköltségvetésből finanszírozhatóak lesznek. Természetesen néhány egyéb más elemet is tartalmaz a jogszabály, de ezek részleteire nincs idő kitérni.

Mint ahogy a képviselők is utaltak már rá, a költségvetési vitában is, de a mai napon is számíthatunk arra, hogy a legtöbb vitát kiváltó fejezet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat lesz, erre vonatkozóan már történtek utalások. Az még valószínűleg nem vált ki különösebb izgalmat, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek harmadik csoportos rokkantsági nyugdíja, valamint az ahhoz kapcsolódó hozzátartozói ellátások 2007. január 1-jétől a Nyugdíj-biztosítási Alap ellátási körébe kerülnek.

A törvényjavaslat egyéb módosításai egyrészt azokat a nyugdíjasokat érintik, akik munkát vállalnak, másrészt a korkedvezményes nyugdíj fedezetét biztosító foglalkoztatói járulékfizetés fokozatos bevezetésének szabályait állapítják meg, illetve harmadrészt pedig szélesítik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségek körét.

Úgy gondolom, és erre vonatkozóan hallhattunk már véleményeket, a társadalmi igazságosság körébe tartozik az a javaslat, hogy mindenki azonos mértékben járuljon hozzá a társadalombiztosítási terhek fizetéséhez, illetve, ha biztosítási alapúvá tesszük a társadalombiztosítás ellátást, akkor alapvetően mindenkinek fizetnie kell - vagy mindenki helyett fizetnie kell valakinek - a társadalombiztosítási ellátásokért. Ezért foglalkozik a javaslat azzal, hogy a nyugdíjasoknak, akik munkát vállalnak, 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetniük, ezért egy másik törvényben foglaltak alapján kiegészítő szolgáltatásban részesülnek, magyarul: egy bizonyos idő után automatikusan emelkedik a nyugdíjuk.

Bevezeti a korkedvezmény-biztosítási járulékot is a javaslat, egy fokozatos bevezetésről van szó. Jövő évben még ezt a költségvetés átvállalja, de az azt követő években egy folyamatos és egyenletesen csökkenő technikával 2011-re folyamatosan megszűnik ez az átvállalás, és ezt a foglalkoztatónak kell a továbbiakban biztosítania. Kifejezetten szeretném hangsúlyozni, a viták elkerülése érdekében is, hogy továbbra is járulékfizetési kötelezettség nélkül jogosultak egészségügyi ellátásra a kiskorúak, a diákok, a közép- és felsőfokú intézményekben tanulók, a nyugdíjasok, a táppénzen, gyermekgondozási díjban, rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásában részesülők. Tehát valamennyiüknek az állam fizeti ezt a hozzájárulást.

(12.20)

A javaslat legvitatottabb pontja, mint ahogy az itt elhangzott, hogy megszüntetni javasolja a hozzátartozói jogon járó egészségügyi természetbeni juttatást. Nem vitatjuk azt, hogy ha biztosítási alapúvá tesszük az egészségügyi ellátást, akkor az ellátásért mindenki után valakinek fizetnie kell. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nem ugyanabban a helyzetben van egy jól menő vállalati menedzsernek a háztartásban dolgozó felesége vagy egy alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családban a háztartásban dolgozó feleség. Ezért a benyújtott javaslat formájában mi ezt a szabályozást nem tudjuk elfogadni. Utaltak rá képviselőtársaim, akik a többségi bizottsági véleményt már megfogalmazták, hogy e tekintetben mindenképpen finomító módosító indítványokra van szükség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még néhány gondolatot szeretnék elmondani a közoktatásról szóló törvény módosításához benyújtott indítványokról. Három területet kíván szabályozni alapvetően a javaslat. Az első ilyen módosítási ok a finanszírozási rendszerre történő áttérés miatti szövegpontosítások. A második az önkormányzati feladatellátás áttekintése és ésszerűsítése, és a harmadik az arányos finanszírozási rendszer kialakítása, illetőleg a közpénzek hatékonyabb, ellenőrizhető elosztása.

Itt az alapfokú művészeti oktatás területéről már kifejtették egyes képviselőtársaink a véleményüket. Úgy gondoljuk, és ezzel egyet lehet érteni, hogy a költségvetési támogatások elosztásánál a jelenleginél jobban érvényesüljön az az elv, hogy a nagyobb szolgáltatáshoz több pénzt kell biztosítani. Az új szabályozás alapján erre akkor lesz lehetőség, ha a legalább öt foglalkoztatást (Sic!) biztosító tanulók részére biztosítjuk ugyanazokat az ellátásokat, mint korábban. Az alapfokú művészeti oktatásban is érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy közpénzből támogatott tevékenységnek megfelelő színvonalúnak kell lennie. Ezért a normatívákhoz való hozzájutás további feltétele lesz az is, hogy az érintett iskolák szakmai minősítésen menjenek át.

A tankönyvpiacról rendelkező törvény módosítása érvényesíti azt az elvet, hogy a közpénzek elosztásánál, a különböző támogatások megállapításánál a szociális szempontok legyenek elsődlegesek. A javaslat változtat azon az elven is, hogy milyen módon lehet igénybe venni az ingyenes tankönyvekhez való hozzájutás kedvezményeit is. A jövőben a tartós tankönyveket, a szótárakat, a szöveggyűjteményeket és az atlaszokat kizárólagosan tankönyvkölcsönzés útján kaphatják meg az arra jogosult tanulók.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Természetszerű, hogy a 24 érintett törvényről és az ahhoz benyújtott módosításokról részleteiben nincs mód beszélni, de ezek fontos módosítások, még akkor is, ha pontosításokat tartalmaznak. Mindenképpen ebbe a körbe tartozik a Fejlesztési Bankról szóló törvény, a környezetvédelemről, a vízgazdálkodásról szóló jogszabályok módosítása, amiről képviselőtársaim a későbbiekben részletesen fognak beszélni. Elismerjük természetesen, és ez így van, hogy a törvénymódosítás tartalmaz olyan elemeket is, amelyek nem váltanak ki mindenkiben osztatlan örömöket, de meggyőződésem, hogy többen vannak azok, akik a társadalmi igazságosság szempontjából támogatják ezeket a módosító indítványokat.

Kérem képviselőtársaimat mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldalon, hogy jobbító szándékú módosító indítványaik beadásával járuljanak hozzá, hogy egy sikeres törvényjavaslatot fogadjunk el, és kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu