RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ilyen böszme módon nem kormányoztak még országot Európában, mint ahogy az MSZP-SZDSZ-koalíció tette. (Keller László: Ezért kár volt felmenned! - Dr. Lanczendorfer Erzsébet: Ki mondta ezt vajon?) Sajnos, úgy tűnik, hogy ez a végiggondolatlan, kapkodó kormányzás a beterjesztett költségvetés és az előttünk fekvő törvényjavaslatok alapján folytatódik - végiggondolatlanság, kapkodás, őszintétlenség, további hazudozás.

De lehet hazudni reggel, este, lehet hazudni éjjel, az igazság pillanata egyszer csak mindig elérkezik. Amikor előttünk van a költségvetés (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez nem költségvetés.), amikor előttünk van ez a salátatörvény, akkor bizony elmondhatjuk, hogy az igazság pillanata elérkezett. Kimondhatjuk, hogy Gyurcsány Ferenc és az MSZP-SZDSZ-kormány ámokfutásának az árát most a lakossággal fizettetik meg. Ez derül ki ebből a költségvetési tervezetből, ami előttünk van, és ez derült ki ezt a költségvetést alátámasztó salátatörvényből.

Például, ha a közoktatást nézzük meg, akkor megállapíthatjuk, hogy a közoktatási törvényből kikerül a legutolsó garanciális elem. Ez a legutolsó garanciális elem azt tartalmazta, hogy a normatív költségvetési támogatás összege nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző évben volt. Gondoljuk végig, hogy ez a garanciális elem hogyan is alakult az elmúlt években. Néhány éve még az szerepelt garanciális elemként a költségvetésben, hogy nem lehet kevesebb a költségvetés támogatása az oktatás területén, mint a két évvel azelőtti költségnek a 90 százaléka. Ezt visszamódosították 80 százalékra.

Az igazság kedvéért hozzá kell tennem azt, hogy ezt a 90 százalékot egyébként soha nem érte el a költségvetés, egyetlen olyan év nem volt, amikor ezt betartottuk, viszont volt egy ilyen célkitűzés, amit egyébként a magyar parlament elfogadott. Ezt nem tartották be, visszamentünk 80 százalékra. A 80 százalékot az elmúlt évek gyakorlatában általában sikerült betartani. Tavaly azonban már nem, tavaly jelentős visszalépés volt, akkor került be ez a garanciális elem, hogy a költségvetés támogatása nem lehet kevesebb, mint az azt megelőző évben volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most ezt vesszük ki a törvényből. Gondoljunk bele, hogy milyen következménye van ennek. Az inflációt 6-7 százalék közöttire becsülik. Abban az esetben, ha pontosan ezt a támogatást adnák meg, mint a tavalyi évben vagy csak egy forinttal kevesebbet, akkor is elmondhatnánk azt, hogy az önkormányzatok oktatási támogatása egyébként reálértékben 6-7 százalékkal csökken. Csakhogy, tisztelt képviselőtársaim, ha megnézzük a költségvetést, a helyzet még ennél is sokkal súlyosabb és drámaibb.

Az oktatási bizottság ülésén a Pénzügyminisztérium képviselője elmondta, hogy az oktatásfinanszírozásra 7,4 milliárd forinttal jut kevesebb, mint az előző évben; 7,4 milliárd forinttal nominálisan. Ha ehhez még hozzászámoljuk az inflációt, akkor azt látjuk, hogy ez azért meglehetősen drámai visszaesés.

Mondok egy-két normatívát, ami nincsen benne egyértelműen és világosan a törvényben, bonyolult képlet mögé rejtették el (Arató Gergely: Képviselő úr, ez egy másik törvény!), de az az igazság, hogy ha megnézzük a költségvetési törvényt, akkor azt látjuk, hogy az idei évben például egy első évfolyamos általános iskolás tanulóra 204 ezer forint normatív támogatás jutott, ez a következő évben le fog csökkenni 145 ezer forintra. Második, harmadik évfolyam esetében 204 ezer forintról 148 ezer forintra fog csökkenni. Negyedik évfolyam esetén 204-ről 168 ezer forintra, és lehetne még mondani sorra az összegeket, a hetedik-nyolcadik évfolyam esetén 212 ezerről van egy kis növekedés, de aztán a következő évben ott is le fog csökkenni majd valamelyest, néhány ezer forinttal.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen megtudtuk azt is, hogy semmiféle hatástanulmány, semmiféle felmérés nem előzte meg ennek a törvénynek a benyújtását, elfogadását. Úgy gondoljuk, azt látjuk, hogy igazi nagy vesztesei ennek a költségvetési törvénynek, illetve az azt megalapozó törvényeknek, ami most előttünk van, a kistelepülések lesznek, döntően azok, amelyek alsó tagozatot tartanak fenn önálló iskolaként - bár ez is meg fog szűnni a jövőben - vagy pedig önálló iskolának egy tagozataként.

(15.30)

Én annyit tudok mondani, hogy számukra a helyzet egészen drámai lesz, hiszen ezeket az alsó tagozatos intézményeket, még tagozati iskolákat sem sikerül ezen költségvetés alapján ezeken a 3000-3500 fő alatti településeken fenntartani.

Én csak annyit tudok mondani szocialista képviselőtársaimnak, hogy ha ezt a törvénytervezetet, illetve ezt a költségvetést, ami most a Ház előtt fekszik, elfogadják, akkor szerintem az iskolák környékét januártól messzire kerüljék el. De ha még januárban ezt nem teszik meg, szeptemberben, amikor a megszorítások következő drámai hatását érezni fogják az iskolák, akkor ne kövessék el azt a hibát, hogy bemennek egy iskolába beszélgetni a tanárokkal. Ugyanis nemcsak a kistelepüléseken lesz drámai helyzet, képviselőtársaim, a nagyobb városokban, fővárosi kerületekben is meglehetősen súlyos helyzet van. Csak egyetlen példát hadd mondjak, például a kőbányai önkormányzat most szembesül azzal a problémával, hogy ha a 2 milliárdos működési hitele mellé nem vesz fel újabb 1 milliárd forintot, akkor már most nem fogja tudni a januári fizetéseket, közalkalmazotti fizetéseket kifizetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tatai képviselőtársam hősies, heroikus küzdelmet folytatott előttem azért, hogy a művészetoktatással kapcsolatos helyzetet valahogy mentse és magyarázza. Az az igazság, hogy ők is érzik, hogy baj van, hiszen a szocialista képviselőtársaim például a bizottsági ülésen nem engedték, hogy a művészetoktatás érdekvédelmi szervezetei a bizottsági ülésen megszólaljanak. Bizonyára tudták, hogy miért - nem kaptak volna dicséretet a beterjesztett törvény alapján. A normatíva egyébként drámai módon csökken itt is. Azt kell mondjam, hogy például egy átlagos általános zeneiskola, amely négy órát tartott az elmúlt évben, az tavaly 105 ezer forintot kapott. A következő évben egyébként 70 ezer forintot fog kapni. 70 ezret. Tisztelt Képviselőtársaim! Az, ami ebben a költségvetésben szerepel, nem más, mint annak a zeneoktatásnak, annak a rendszernek a szétverése, ami egyébként az elmúlt húsz-harminc-negyven évben kiépült Magyarországon. De drámai az olyan művészetoktatási ágak területén is a zeneművészetben a visszaesés, ahol ennél kisebb óraszámot tartottak. Gondolják meg, hogy például az idei évben a normatív támogatásra 1-3 óra esetén 55 ezer forint volt. Ez le fog menni egyébként 35 ezer forintra, de csak akkor, ha sikerül ennek az intézménynek minősítenie magát, mert ha ezt nem fogja megtenni, akkor 55 ezer forintról a normatív támogatás 28 ezer forintra csökken.

Számos adatot lehetne még itt felolvasni, de az az igazság, hogy minek. Az irányt, a drámai visszaesést mindenképpen látni kell. Az előbb már elmondtam, valószínűleg könnyen lehet, hogy a minisztérium képviselői például nem tudják, hogy hogyan működik a zeneoktatás Magyarországon, mert különben nem tennének olyan ostoba javaslatot a költségvetésben, amit már tavaly is megtettek, de tavaly aztán egy módosító javaslatra visszavontak, hogy a költségvetés normatívája akkor járjon a tavalyi szinten, ha 5 órás óraszámban okítanák a művészeti ágat. Magyarországon egyébként döntően nem ez a jellemző. Gondoljuk meg, hogy ennek is mi lesz a következménye. A minisztérium képviselőit megkérdeztük, hogy végeztek-e erre vonatkozóan hatástanulmányt. Az volt a válasz, hogy nem. Elmondom, hogy ha végiggondoljuk, hogy mi lesz ennek a következménye, akkor a válasz nagyon egyszerű: emelni kell a térítési díjakat, hiszen a rendszert nem lehet máshogy fenntartani, ha a normatíva csökken. Az az igazság, hogy ha a térítési díjakat emeljük, akkor éppen a szegény gyerekek fognak a művészetoktatási ágakból kiesni, egyébként döntően olyan gyerekek, akiknek nagyon sokszor nincs más felemelkedési lehetőségük, mint éppen a művészetoktatásban egy kiugrás.

Ez a törvénytervezet foglalkozik a tankönyvtámogatásokkal is, azt kell mondjam, hogy itt sem a kormányzati ígéreteknek megfelelően. Ugye, emlékszünk, ez volt az MSZP-nek az egyik zászlóshajója, úton-útfélen hirdették még az előző kampányban is, hogy ingyentankönyv mindenkinek. Most az a helyzet, hogy ha megnézzük a költségvetést, és megnézzük ezt a törvényt, akkor nem ebbe az irányba haladunk. A tankönyvtámogatások egyébként a költségvetési törvényben jelentősen vissza lesznek nyesve, és ez a törvény pedig azt tartalmazza, hogy a tankönyvtámogatások nem járnak automatikusan a három- és többgyerekes családoknak, és nem járnak automatikusan a gyermeküket egyedül nevelőknek. Ehhez csak gratulálni lehet; javaslom, nézzenek azoknak a választóknak a szemébe, és próbálják megmagyarázni, akiknek önök nem ezt ígérték a kampányban.

A normatív támogatása megszűnik a sajátos nevelési igényű gyerekeknek. Érdemes felsorolni, hogy milyen gyermekekről van szó: magatartászavarokkal küzdő, beilleszkedési zavarokkal küzdő, részképességzavarokkal küzdő gyerekek, akik eddig külön speciális ellátásban részesültek, és ezt a költségvetés támogatta. Az az igazság, hogy ha ezt az összeget visszavesszük, akkor ezeknek a gyerekeknek, akik egyébként más területen akár rendkívül tehetségesek is lehetnek, a szakszerű fejlesztésük forog kockán. Ha ezt nem kapják meg az iskolában, akkor egész életükben hátrányos helyzetben lesznek, és könnyen lehet, sőt szinte biztos vagyok benne, hogy döntő többségük egyébként, ha az életükben nem tudnak rendes munkahelyhez jutni, nem jutnak rendes végzettséghez, akkor a társadalomnak összességében sokkal többe fognak kerülni, sokkal drágább lesz, mint ha idejében, az általános iskolákban ezeknek a gyermekeknek a felkészítésére, lemaradásának a pótlására a költségvetés ráfordította volna a megfelelő összegeket.

Néhány szót szeretnék ismételten szólni az egyházak finanszírozásával kapcsolatosan. Itt is mindenféle egyeztetés nélkül az 1 százalékok tekintetében egyébként változásokat hajtott végre a kormány. Az az igazság, hogy ez élesen szemben áll azzal, amit egyébként a vatikáni szerződésben megkötöttek, amit a vatikáni szerződésben megállapítottak: az 1 százalék felhasználására új címeket hoztak be, még egyszer mondom, mindenféle egyeztetés nélkül. Azt hiszem, hogy csak illett volna a kormánypártoknak, illetve a kormánypárti képviselőknek leülni egy asztalhoz az egyházakkal, és azt mondani, hogy a vatikáni megállapodásban ugyan megállapodtunk ebben, de most teljesen más elképzeléseink vannak.

Ha össze akarjuk foglalni, hogy mi van ebben a törvényben, akkor röviden úgy fogalmazhatjuk, hogy Gyurcsány Ferenc hazudozásainak, politikai ámokfutásának az árát a lakossággal fizettetik meg. Erről szól a költségvetés, és erről szól az ezt kiegészítő salátatörvény. Ez fájni fog a családoknak, fájni fog az önkormányzatoknak, fájni fog a gyerekeknek, fájni fog a tanároknak. Annyit tudok mondani: nem kicsit fog fájni, nagyon.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu