FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ott hagytam abba, hogy az FVM-ből 2004-ben kikerült az MVH, ezzel gyakorlatilag az operatív rendszert vitték ki, most pedig 2007 januárjától kiviszik a szakigazgatási rendszert országos mezőgazdasági szakigazgatási hivatal néven. De itt a folyamat még állt meg, merthogy információim szerint 2007 júniusában a teljes földhivatali rendszer csatlakozik az országos mezőgazdasági szakigazgatási hivatalhoz - erről már azért a hétköznapi embernek is van fogalma, hogy mi az, hogy földhivatal -, és utána jön a nagy falat, 2008, amikor az MVH-t beintegrálják az országos mezőgazdasági szakigazgatási hivatalba. Na, most akkor hova is jutottunk? Létrehozták az új FVM-et, minden most már benne van, kivéve a miniszterét és a politikai apparátusát, de ez az új FVM nem tartozik a parlament felügyelete alá, merthogy egy szakigazgatási hivatalba kivittek most már mindent az FVM-ből, ami létezett.

Hogy ennek a hétköznapi jeleit próbáljam érzékeltetni, ezért két példát szeretnék itt bemutatni. Az egyik a Bács-Kiskun Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, ennek a szolgálatnak én ügyfele vagyok. Azért vagyok ügyfele, mert azoknak a gazdálkodóknak, akik pályázat útján részt vettek agrár-környezetgazdálkodási pályázaton, a gazdálkodás megkezdésének évében - ez egy ötéves pályázat - és a gazdálkodás befejezési évében, tehát az ötödik évben is talajmintát kell venni meghatározott, nagyon rafinált helyekről, mélység 30 és 60 centiméter, keresztbe-kasul húzva vonalakat a területen, nem részletezem, ezt be kell küldeni a talajvédelmi szolgálathoz. Azért kell beküldeni, mert ez a szolgálat megnézi a beltartalmi értékeit ennek a földnek mindenféle paraméterével, megnézi öt év múlva is, és megnézi, hogy helyesen gazdálkodtam-e, nem használtam-e olyan szereket, ami tilos, és visszapótoltam-e azt a tápanyagot, amit közben a gazdálkodás során kivettünk a földből. Ez egy logikus dolog?

Ez a Bács-Kiskun Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat néhány héttel ezelőtt arról értesít: "Tisztelt Cím!" - ez én vagyok - "Értesítem, hogy az FVM növény- és talajvédelmi főosztály vezetője a miniszter jogkörében eljárva a Bács-Kiskun Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat talajvédelmi laboratóriumát megszüntette, illetve azt onnan" - most figyeljenek! - "kiszervezte. A kiszervezés következtében a laboratórium működését a továbbiakban az SGS Hungária Kft., Budapest, Sirály utca 4. látja el eredeti helyen, változatlan feltételekkel és minőségben." Felháborító!

Mint ahogy az előbb említettem, minden gazdálkodónak, aki az agrár-környezetgazdálkodásban részt vesz, kötelező a laboratóriumi mintát elvinni a talajvédelmi szolgálathoz. Tessenek elképzelni akkor, hogy körülbelül hány ügyfele van ennek a szolgálatnak! Ennek a szolgálatnak jelenleg több mint 200 millió forintos megrendelési állománya van. Ezt, amit az állam megrendelési állományként írt elő és az uniós követelések, egy az egyben az SGS Hungáriának - ne tévesszen meg senki a név, hogy Hungária, ez egy multinacionális világcég magyarországi leányvállalata -, ennek a cégnek egyetlen tollvonással több mint 200 millió forintos megrendelési állománnyal a kormány kiszervezte. Zseniális!

Egyet nem írtak azonban oda. Az igaz, hogy eredeti helyen változatlan feltételekkel és minőségben, de az árat elfelejtették ideírni, hogy az SGS Hungária innentől kezdve, majd amikor öt év múlva visszatérünk, és utána újra kezdjük az első és az ötödik évet, vajon milyen áron látja el nekünk ezt a talajvédelmi szolgálatot.

Hogy tovább felvillantsam, mit okoznak most önök az FVM környezetében; persze az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak halvány fogalma sincs arról, hogy mit okoz, nem tudhatja, hogy mi működik egy minisztérium szakigazgatási hálózatában. Ez maga a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet. Amellett, hogy ezt 1896-ban alapították, Magyarország egyik legrégebbi intézete - tartok tőle, hogy van nagyon sok híres kutatója és eredményes szőlőfajtája, amit most itt fel tudnék sorolni, de most nem ez a lényeg -, többek között ennek az intézetnek van például egy tarcali pincéje, és abban a pincében Magyarország legértékesebb tokaji aszú borait tárolják. Az értékét számtani értéken számolva most olyan 12-15 milliárd forintra teszik, könyvviteli értéken néhány száz millió forint.

Nagyon izgatottá tett engem ez a kérdés: vajon kinek tetszett meg a tarcali pince? Hova szervezik ki? Mert minekutána a szőlészeti-borászati kutatóintézeteket most a leíratok alapján vagy privatizálják - egyik szempont -, vagy pedig hozzácsatolják egy oktatási intézményhez, ki nézte ki magának az FVM kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetét és annak a tarcali pincéjét? Nagyon izgalmas kérdés. És hány száz millió forintért veszi meg a számomra felbecsülhetetlen értékű, de napi értéken 12-15 milliárd forint értékű borkészletét? Aztán nézzük az egri kutatóintézetet! Vajon Magda Sándor gyöngyösi iskolájához csatolják, ő nézte ki magának, vagy pedig az egri főiskolához fogják csatolni?

A nyáron Dunaföldváron voltunk, ahol a Bács megyei, kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet által felügyelt, csemegeszőlőt előállító telep és bemutatótelep van. Ott találkoztam egy szlovákiai magyar úriemberrel, aki elmondta, hogy minden szlovák csemegeszőlőfajtának ő a fajtatulajdonosa. Tudják, hogy miért? Mert Szlovákiában, Pozsony mellett egy magyar alapítású szőlészeti és borászati kutatóintézet volt. Ezt Szlovákia már önálló államként felszámolta, hordott szét mindenki mindent, persze elsősorban az eszközöket, és ami ingatlanokra, épületekre rá tudták tenni a kezüket az akkori privatizőrök, mert azok látszottak izgalmasnak. Volt egy személy, ez a szlovákiai magyar, aki azt a százéves tudást próbálta megmenteni ebből a kutatóintézetből. Kiment szépen a telepre, és egyenként - mert ott kutató volt, és tudta, hogy az ősök száz éven keresztül mit hagytak ott rá, tárgyiasult formában ott volt a szőlősorban - elkezdte szépen kiszedni, és a saját kertjében elültetni, újra nevesíteni őket, és újra fajtajogot bejegyezni. Ezzel az alannyal kísérletezünk most mi, magyarok, mert volt szíves áthozni, és Dunaföldváron a löszös oldalon, a Duna másik oldalán ideálisabb felületet találni, és nézni, kutatni, hogy például az olasz csemegeszőlőkkel hogyan tudunk konkurens terméket előállítani. Harminc-negyven fajta ott van, és itt állunk annak a lehetőségnek a szélén, hogy igen, Magyarország egy nagyon speciális területen, a csemegeszőlő területén az egyedüli, ma még verhetetlen Olaszországgal szembe tud szállni.

De ennek az volt az előzménye, hogy szétverték a magyar alapítású, Pozsony melletti kutatóintézetet. Ilyen helyzet elé állították most természetesen itt, Magyarországon is a négy magyar szőlészeti-borászati kutatóintézetet.

(23.00)

És Wiener Györgytől kérdezném, ha adna választ, hogy mi alapján kéri most, hogy holnap estig a házelnök javasolja a módosító indítványok beadását. Répássy Róbert kezdeményezésére a Ház az ülésnap megkezdésekor kérte, hogy ma csak a vezérszónoklatok hangozzanak el, és legyen időnk egy ilyen súlyú törvény - mint ahogy az összes hozzászóló említette - kitárgyalásához, és legyünk szívesek még időt adni erre. Most önök is rájöttek ara, hogy tényleg nem jó ezt egy nap alatt letárgyalni, tényleg kellene, hogy valaki döntsön ebben. De kérdezem én, jelölje meg már a Házszabály azon pontját, hogy a házelnök ezt elrendeli-e, minekutána döntöttünk a napirend elfogadásáról.

Nem lett volna etikusabb, Wiener úr, ha ön rábeszéli a frakciótársait, hogy fogadják már el a Fidesz-frakció és Répássy Róbert indítványát, hogy ne kelljen ilyen csúfos helyzet elé állítani a magyar parlamentet, hogy este 10 és 11 óra között letárgyaljuk 300 törvény módosítását? Azt hiszem, hogy ön is igazából ezt gondolta, csak megint a párthatalom ön fölött és ezt ön elfogadva döntött, és kénytelen-kelletlen most néhányan, négyen-öten tárgyaljuk ezt a törvényt este 11 órakor.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu