DR. VAS JÁNOS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először a Magyar Demokrata Fórum nevében a T/1307. számon benyújtott törvényjavaslatra reagálnék röviden, amely az ágazati párbeszéd bizottságokra vonatkozik, és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat tulajdonképpen EU-s ajánlásra került benyújtásra.

A javaslat célja, hogy az ágazati párbeszéd bizottságot egy érdekegyeztetésben egy középszintű - jó értelemben értettem a középszintűt -, kétoldalú fórumként kell megerősíteni. Ezt a Magyar Demokrata Fórum minden tekintetben támogatja. Erről a törvényjavaslatról egyéb észrevételt nem is kívánok tenni.

A T/1306. számon benyújtott törvényjavaslat az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat, amelyet már az előttem szóló képviselőtársaim említettek, hogy az Alkotmánybíróság a 42/2005. (X. 15.) számú határozatában kötelezte, hogy szüntessék meg ezt az összeférhetetlenséget és jogszabályi, tehát törvényi szintű szabályozással tegyék helyre. A Magyar Demokrata Fórum ennek mindenképpen nagy jelentőséget tulajdonít, hiszen az Országos Érdekegyeztető Tanács 18 éves spontán szerveződésének, korszakának a lezárulását eredményezi, és úgy gondoljuk, hogy ezek a jogi keretek, amelyekben intézményesül az új szervezeti forma, biztonságot fog adni a tekintetben, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács munkája a mindenkori kormányok által figyelembe legyen véve, és mindenkor ki legyen kényszerítve egy olyan folyamatos párbeszéd, amely nyilván a gazdasági helyzettől függetlenül is, de úgy gondoljuk, hogy a hosszú távú gazdasági felemelkedést fogja szolgálni.

Ez a törvényjavaslat azokat a működési szabályokat foglalja írásba, amelyek minden bizonnyal az elmúlt 18 év gyakorlatából adódóan és a szociális partnerek és a kormány együttműködése keretében kristályosodtak ki. Így a törvényben rögzítésre kerülnek azok a hatáskörök és munkaügyi kérdéscsoportok is, amelyek véleményünk szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács súlyát is megadják, így az egyetértési, a véleményezési és tájékozódási jogra gondolok, a minimálbér, a munkaügyi ellenőrzés, a munkaügyi jogszabályok, a munkavédelem és a munkavégzéshez kapcsolódó pénzbeli ellátások témakörénél.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács működésének alapelve a konszenzus a tanács tagjai és az egyes oldalakat alkotó résztvevők között. Az oldalakat alkotó szervezetek esetleges nagy száma miatt a résztvevőkkel szembeni elvárás az előzetesen egyeztetett közös álláspont kialakítása, hisz az azonos oldalhoz tartozó szervezeteket együttműködésre készteti, hisz az azonos oldalhoz tartozó szervezeteket közösen illeti meg egy szavazati jog. Megítélésünk szerint ez mindenképpen a hatékonyság növelésével fog együtt járni, és a szereplők folyamatos kapcsolattartását fogja ösztönözni ugyanúgy, mint ahogy a rotációs elven működő, majd soros elnökség is.

Nagy kérdés azonban számunkra, hogy ezt a harmonikusnak tűnő munkakapcsolatot kik fogják gyakorolni. Azt hiszem, aligha kell szakértőnek lenni, aki ezt a törvénytervezetet elolvasta, hogy a 4. §-tól kezdődően annak a taglalásáról szól a törvénytervezet, hogy mely szervezetek vehetnek részt ebben az érdekegyeztetésben, és milyen objektív feltételeknek kell megfelelni, hogy ezt a tagságot elérhessék.

(18.40)

A jelentkező szervezetek reprezentativitásának megállapítására létrehoznak majd egy országos részvételt megállapító bizottságot, amelynek majd fél éve lesz - úgymond - akkreditálni ezeket a szervezeteket, és ezt ötévenként meg fogja ismételni. Meg fogja állapítani azt, hogy a szervezet rendelkezik-e valós tagsággal, szakértői háttérrel, költségvetéssel, és gondolom, majd még egyéb paramétereket fog mérlegelni. A laikus olvasónak sajnos az a kényszerképzete támad, ahogy elolvassa ezeket a minősítési paramétereket, hogy aki ebben a témában járatos, már előre meg tudja mondani azt, hogy kik lesznek a tanács tagjai, és azt is meg fogja tudni mondani, hogy a tanács jelenlegi tagjai közül melyek lesznek azok a szervezetek, amelyek sajnos ezen a megmérettetésen el fognak vérezni.

Úgy gondolom, hogy ne legyen ilyen kényszerképzete senkinek, ezeket a paramétereket fel kellene lazítani, és sokkal több szervezetnek kellene biztosítani lehetőséget, hogy alkalomadtán egy folyamatos fejlődés keretében akár elérjék azt a kritikus tömeget, amelyben ennek a tanácsnak a tagjai legyenek. Példaként hadd említsek egy dolgot.

Mindig a legnagyobb probléma a reprezentativitás kérdése, és ezzel nem akarom egyetlenegy szervezet legitimációját sem kétségbe vonni, de egy gyakorlati dolgot szeretnék megkérdezni. Nincs definiálva az, hogy mit tekintenek majd valós tagságnak egy szervezeten belül. Azt, aki évenként rendszeresen, nyomon követhetően befizeti a tagdíjat, és elfogadja egy szervezet alapszabályát, eleget tesz kötelezettségének, vagy azt tekintik majd egy szervezet tagjának, akit a szervezet maga lejelent?

Úgy gondolom, hogy ezeket a ki nem mondott vagy mindenkiben megfogalmazható kérdéseket meg lehetne még konkretizálni és definiálni, akár az előterjesztőnek is, és úgy gondolom, hogy ezzel elkerülhető lenne az, hogy egyébként ezt a törvénytervezetet, amelyet úgy gondolom, hogy akár ötpárti konszenzussal is el lehetne fogadni, valóban az ellenzéki pártok is jóindulatúan tudják az igen gombot megnyomni.

Összességében azt tudjuk mondani, hogy a Magyar Demokrata Fórum nagyon fontosnak tartja ezt a törvénytervezetet, és támogathatónak tartja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu