DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A költségvetés részletes vitájában az ajánlás 240., 242. pontjához kapcsolódóan a költségvetés gazdaságpolitikai összefüggéseiről szeretnék szólni.

Gazdaságpolitikai megközelítésben akkor jó, akkor előremutató egy költségvetés, hogyha a hatékonyság javítására ösztönöz, azt kikényszeríti, ha az egyensúlyi folyamatot pozitív irányba befolyásolja, és olyan fejlesztési forrásokat biztosít, amelyek lévén a gazdasági növekedés tartósan fenntartható módon biztosítható.

Véleményem szerint a 2007. évi költségvetés ezeknek a kritériumoknak megfelel. A jövő évi költségvetést hitelesnek és megvalósíthatónak tartják gazdasági elemzők, jónak tartják a legnagyobb hitelminősítő intézetek, a Nemzetközi Valutaalap és maga az Európai Bizottság is a konvergenciaprogram révén, amellyel a benyújtott költségvetés jó összhangot mutat.

Az egyensúlyi problémák gyors, ugyanakkor tartós rendezése a következő középtávú időszakot két jellemző szakaszra osztja. Az első időszak 2006-2009, ekkor a tartós egyensúly megteremtése a lehető legkisebb növekedési áldozattal, az államháztartási hiány nagyarányú csökkentése mellett kiigazító lépésekkel és a reformok megindításával biztosítható. Alapvető cél az államadósság növekedésének megállítása, majd ezt követően csökkentése, a külső egyensúly megteremtése, a fizetési mérleg hiányának csökkentése. A 2007-2008-ban átmenetileg 2-3 százalékra mérséklődő gazdasági növekedés 2009-re várhatóan visszatér a korábban az uniós átlag kétszerese, 4 százalékos gazdasági fejlődési ütemhez.

2007-ben csökken, 2008-ban szinten marad, 2009-ben pedig már emelkedik a lakosság reáljövedelme. A második időszak 2009-2011, ekkor a létrejövő egyensúly bázisán a gazdasági és az életkörülmények tartós növekedésének megindulása prognosztizálható, a reformok kibontakozásával az egyensúly megszilárdítása, az államháztartási hiány és az államadósság további mérséklése. A növekvő fejlesztési források egyre erőteljesebb gazdaságélénkítő hatása már érvényesülni fog, a gyors és fenntartható növekedési pályára történő visszatérés a cél. A foglalkoztatás, a reálbér és a reáljövedelmek növekedésének érzékelhető megindulása prognosztizálható.

2006 és 2008 között a belföldi kereslet, belföldi felhasználás növekedése érzékelhetően lassul, a közösségi fogyasztás 2006-ban még a Gripen-beszerzések miatt némileg növekszik, azt követően a takarékosabban működő központi közigazgatás következményeként már megtakarítás várható.

A korábbi éveket jellemző 10 százalék körüli exportdinamika tartós maradhat, a költségvetés hátterét megteremti. A külkereskedelmi mérleg jelentősen, évi 1-1,5 milliárd euróval javul, és már 2009-re pozitívvá válhat a külkereskedelmi mérleg egyenlege. A folyó fizetési mérleg hiánya GDP-arányosan évente átlagosan 1-2 százalékkal mérséklődik, és a 2005. évi - ez már tényadat - 6,8 százalék után 2010-re egyensúly közeli állapot alakulhat ki, ami nagyon lényeges a gazdaság szempontjából.

(12.00)

Az infláció átlagos növekedése: 2006-ban - az év egészében - mintegy 3,5 százalékos növekedés várható, de az év közbeni intézkedések következtében év végére a növekedési ütem 5-6 százalékra prognosztizálható.

Szeretnék szólni arról is, hogy a módosító indítványok akkor követnek helyes tendenciát, ha ezekkel a fő célokkal összhangban maradnak; tehát lehetőséget teremtenek az egyensúly biztosítására, a hatékonyság növelésére és a fejlesztések felfuttatására. Úgy gondolom, a kormányoldal által beadott módosítók ezzel összhangban vannak, ugyanakkor érdekes képet mutat az ellenzék részéről benyújtott módosító indítványok vizsgálata. Nehéz eldönteni, hogy a módosító indítványok megfogalmazásánál melyik Fidesz véleménye vált döntővé: a populista, militáns megközelítést követő Fidesz, vagy a reálisabb gondolkodást követő, gazdaságilag felelősséggel gondolkodó, netán az önkormányzati célokat is figyelembe vevő ellenzéki magatartás. Mert annak hangoztatása önmagában kevés, hogy milyen célokat szolgál egy-egy ellenzéki módosító javaslat, ha azt is megnézzük, hogy, mondjuk, a forrás oldaláról egy-egy költségvetési tételt tízszeresen felülmúló mértékben jelöl meg forrásként a módosítók sora, akkor ezt nehéz komolynak, gazdaságilag megalapozottnak tekinteni, ez pusztán politikai célokat szolgál.

Szeretném megnyugtatni ellenzéki képviselőtársaimat, hogy a minapi felvetésük, hogy a szolidaritási adóból vállalkozásfejlesztés és foglalkoztatásbővítés valósuljon meg, ezt a költségvetés teljesíti. Engedelmükkel, még egy kicsit többet is: a szolidaritási adó mértékének mintegy kétszeresét biztosítja a költségvetés vállalkozásfejlesztésre és foglalkoztatásbővítésre. Tehát nem igazán érthető, hogy az útlezárások ilyen megközelítésben igazából milyen célt szolgálnak. Nagyon javasolom az összes képviselőtársamnak, hogy érdemben vizsgálják meg a költségvetés gazdaságpolitikai pozitívumait, és a módosító indítványaikat ennek megfelelően tartsák érvényben, vagy vonják vissza.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu