GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetsége a költségvetési vita általános részében megfogalmazta, hogy melyek azok az alapértékek, amelyek mentén támogatható és támogatni is kívánja a 2007. évi költségvetést. Ezek az alapértékek mindenekelőtt ahhoz kapcsolódnak, hogy a költségvetés megborult egyensúlyának helyreállítása érdekében ez a költségvetés végre tenni kíván, szembenéz a költségvetés tarthatatlan helyzetével, és a konvergenciaprogrammal összhangban a stabilizációs intézkedések után, egy komoly intézkedési csomag után érdemben tesz azért, hogy a magyar költségvetés egyensúlya végre helyreálljon.

Éppen ezért a Szabad Demokraták Szövetsége alapvetően sem az általános vitában, sem a részletes vitában nem nyújtott be a költségvetés lényegét érintő módosító javaslatokat. Egyébként úgy látom, hogy az ellenzéki pártok képviselői a költségvetés kiadási-bevételi főösszegét érintő kérdésekhez, azokat alapjaiban érintő kérdésekhez szintén nem nyújtottak be módosító javaslatokat, belső strukturális változásokat, kiadások átrendezését javasolták elsősorban. Azt gondolom, hogy így is helyes eljárnunk abban a költségvetési helyzetben, amelyben tárgyalunk a jövő évi költségvetésről.

A benyújtott módosító javaslataink közül kiemelném az árvízi védekezéshez benyújtott javaslatunkat, amelyet már az általános vitában is benyújtottunk, de most a részletes vita során ezt a korábban benyújtott módosító javaslatunkat tovább finomítottuk, pontosítottuk. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium fejezetében a beruházási előirányzatok között szerepel a vízkár-elhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladata. E feladatokra mindösszesen 114 millió forintot tervez a jövő évi költségvetés, ami különösen akkor tűnik kevésnek, ha megnézzük, hogy milyen feladatai, milyen kötelezettségei, törvény által előírt kötelezettségei vannak a magyar kormánynak, illetve az államnak, és mekkora a felelősségünk ezen a területen.

Csak utalni szeretnék arra, hogy a 114 millió forinttal szemben, amely most az előterjesztésben szerepel, az előző évben 1 milliárd forint szerepelt a 2006. évre elfogadott költségvetésben. Ugyanúgy problematikusnak és kevésnek találjuk a vízkár-elhárítási létesítmények fenntartására előirányzott összeget, amely 1 milliárddal szerepel a költségvetésben, míg tavaly közel 2 milliárd forintot tartalmazott a költségvetés.

Az árvízvédelmi rendszer előírt biztonság szerinti védképességének kiépítése alapja az árvízi védekezésnek. Úgy ítéljük meg, hogy az előírt mértékű árvízi fejlesztés végrehajtása nélkül a Duna, a Tisza vagy a Körösök mentén nő az árvízi elöntés kockázata.

(17.00)

Szükséghelyzetben a védekezési költség a ki nem épített töltésszakaszon tízszerese a megfelelően kiépített és rendszeresen karbantartott védvonalakéhoz képest. Arról már nem is beszélve, hogy az árvízi krízishelyzetet követően a helyreállítás költségei tíz-, illetve százmilliárdokba is kerülhetnek, attól függően, hogy mekkora volt a káresemény. Nem engedhető meg tehát, hogy a megkezdett beruházásokat szüneteltetni kelljen, nem engedhető meg az, hogy ezeknek a befejezése a beláthatatlan jövőbe csússzon.

Az elégtelen ráfordítás miatt a nagy tavaink esetében veszélybe kerül a megbízható vízszintszabályozás, ami - emlékezzünk a Balatonra vagy a Velencei-tóra - szélsőséges vízállások kialakulását eredményezheti. A rekonstrukciók elmaradása esetén a folyami nagy műtárgyak esetleges üzemzavarai veszélyeztetik a térségi vízszétosztást, illetve a vízátvezetést. Beláthatatlan gazdasági következményekkel járna az is, ha működési zavar következhetne be olyan helyeken, mint Tiszalök, Kisköre vagy a Kvassay-zsilip, a siófoki zsilip. A belvízátemelő szivattyútelepek üzemeltetésének minimális szintre korlátozása egyes belterületek víz alá kerülését eredményezheti. A szivattyúzás elmaradása a szivattyútelepek elöntéséhez, tönkremeneteléhez vezethet.

Az állami tulajdonú csatornák befogadóképességének csökkenésével a társulati, üzemi, önkormányzati csatornák vize nem tud elfolyni, és jelentős elöntéseket okozhat, eredményezhet bel- és külterületeken egyaránt. Az állami kezelésben lévő patakmedrek vízelvezető képességének csökkenéséből adódó elöntések további károkat okozhatnak, melyek az állam számára jelentős kártérítési, kárenyhítési kötelezettséghez vezetnek.

Az elmondottak szerint tehát a Szabad Demokraták Szövetsége nevében szükségesnek tartom, hogy a vízkár-elhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladataira további 500 millió forintot, míg az üzemeltetési, fenntartási költségekre szintén további 500 millió forintot csoportosítsunk át a költségvetésből.

Szólni szeretnék még a hátralévő időben más módosító javaslatainkról, így például a területfejlesztési tanácsokra fordított működési költségekről. Úgy ítéljük meg, hogy a kormányprogramban megfogalmazott célokkal összhangban nem indokolt a továbbiakban a megyei területfejlesztési tanácsokat fönntartani, nem indokolt erre a célra a költségvetésben 120 millió forintot elkülöníteni, hiszen ha megnézzük, hogy milyen feladatokat látnak el most a megyei területfejlesztési tanácsok, ha megnézzük, hogy milyen források fölött diszponálnak, akkor teljesen indokolatlan a működtetésük. Tulajdonképpen csak a vis maior összegek maradtak már ott a megyei fejlesztési tanácsoknál. Ezeknek az összegeknek a szétosztásáról azonban nem feltétlenül kell, hogy megyei szinten, akár alacsonyabb kistérségi, akár magasabb, regionális szinten is dönthetnek e források felhasználásáról.

Éppen ezért azt a 120 millió forintot, amelyet a költségvetés előirányoz, szerintem sokkal jobb, ha olyan területre fordítjuk, ahol igazán szükség lehet ezekre a forrásokra, éspedig, azt gondolom, ilyen terület a vis maior keret. A vis maior keret megemelése pontosan azt a célt segíti elő, hogy kritikus helyzetekben az önkormányzatokat, illetve az érintetteket, károsultakat segíteni tudja akár a regionális önkormányzat, akár a kistérségi társulás.

A további módosító javaslatok közül szeretném kiemelni az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány működési támogatását, amely már a tavalyi költségvetésben is szerepelt, illetve a korábbi költségvetésekben, azonban most a tavalyi költségvetési évhez képest egy jelentős visszalépés van az előterjesztésben. Azt gondoljuk, hogy ennek a közalapítványnak a hivatása és a funkciója miatt indokolt a költségek megemelése.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu