SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Teszek egy kísérletet arra, hogy elnök úr felszólításának eleget téve a részletes vitát folytassuk a parlamentben, ezért én a 162., 174., 201., 207. és 208. módosító indítványokhoz kapcsolódó ajánlási pontokról kívánnék beszélni az elkövetkezendő időszakban. Ezek az ajánlási pontok tartalmazzák nagy vonalakban az ellenzéki képviselőtársaink által beadott módosításokat. Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy örvendetes dolog, hogy az ellenzék szavakban egyetért a kormánnyal és a kormánypárti frakciókkal abban, hogy a hiány mértékét csökkenteni kell. A kormány által benyújtott konvergenciaprogram, a jövő évi költségvetés ezt a célt szolgálja.
Az ellenzék benyújtott egy csomagot, amely átcsoportosításokat hajt végre a költségvetésben körülbelül 200 milliárd forintos összegben. A csomagban megjelenő célok nagy részével még egyet is lehet érteni. De nézzük meg talán a tartalmát, mert ha azt mondom, hogy a célokkal egyet lehet érteni, és módosítások vannak, akkor nézzük meg, hogy mi a valós forrása azoknak a benyújtott módosításoknak, amelyek alapján ezeket a célokat ellenzéki képviselőtársaink el akarják érni.
Már a pénzügyminiszter úr által is említett Magyar Televízió Közalapítvány támogatásának 110 százalékát csoportosítják át és jelölik meg célként. A lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó kiadásoknál körülbelül kilencszer költik el ugyanazt a pénzt, ami a költségvetésben eredetileg rendelkezésre áll. A miniszterelnökségen belül a Központi Szolgáltató Főigazgatóságnál egynegyedével költenek el többet, mint ami van. A kormányzati személyügyi juttatásoknál több mint a felével, majdnem a kétharmadával költenek el többet. Ennél az amúgy jó célra menő pénznél meg kell jegyezni, hogy csak egy módosító indítványon belül a rendelkezésre álló 250 millió forinttal szemben 410 millió forintot jelölnek meg forrásként.
(9.40)
Információs rendszerek az Igazságügyi Minisztériumnál: itt szintén kétharmadával van több megjelölve, mint ami rendelkezésre áll. Vagy éppen másfélszeresét költik el a magyar EU-elnökségre való felkészülésnek, ami a Külügyminisztériumnál rendelkezésre áll.
Kamatkiadások: gondolom, központi témája lesz a költségvetés részletes vitájának, hogy mi a valós forrás, és mi nem valós forrás. Sajnos, ebben a túlpolitizált magyar belpolitikai helyzetben tényleg nagyon nehéz szakmai vitát folytatni, mert előbb-utóbb mindenkinél előjönnek a politikai érvek, ami a szakmaiságról nagyrészt elviszi a hangsúlyt. Én valóban úgy érzem, ahogy tegnap is mondtam, és amire Varga Mihály bizottsági elnök úr is utalt, hogy ennek a mértékét nagyrészt a piac határozza meg. Természetesen a magyar gazdasági és politikai életnek is van olyan szereplője, például a monetáris tanács, amely a kamatokon keresztül tud befolyást gyakorolni, de ő is csak a piaci hatásokat figyelembe véve tudja mindig a kamatot változtatni, és ebben már benne van a kormánynak a jó vagy rossz megítélése, hogy hogyan változnak ezek a kiadások. Az azonban biztos, hogy nem kedvünk szerint alakítjuk a kamatköltségeket a költségvetésben. Én a magam részéről azt a 10 százalékot megközelítő kamatkiadás-csökkentést nem tudom valós forrásként értelmezni, ami a legnagyobb ellenzéki párt 200 milliárdos csomagjának csaknem a felét, 98 milliárd forintot tesz ki.
Ha a folyamatokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy kedvező hatást gyakorolt a kamatpályára a konvergenciaprogram, illetve a költségvetés kedvező fogadtatása, és úgy gondolom, inkább rontották a kamatpályát, növelték a kamatfizetési kötelezettséget azok az események, amelyek október 23. környékén bontakoztak ki Magyarországon. Durván 200 milliárd forintos növekedést mutatott abban az időszakban a kamatpálya változása. Ezért én semmiképp nem tudom elfogadni, hogy ez valós csökkentés lenne.
Azt mondják ellenzéki képviselőtársaink, hogy nincs olyan módosító indítvány, amely a hiányt növelné. A 207. számú módosító indítvány - ahogy összeadtam - 38,5 milliárd forinttal növeli a hiányt úgy, hogy nem jelöl meg lábat, hogy ezt mire költenék el. Amúgy a megjelölt célok - csángó magyarok támogatása, egyházi alapítvány működése, közoktatás-kiegészítő hozzájárulás, oktatási normatíva, központilag kezelt lakástámogatási előirányzat, ÁNTSZ működési költsége, Vöröskereszt működési költsége - olyanok, amelyekről szakmailag lehet vitatkozni, hogy ezek hogyan oldhatók meg ezek között a költségvetési keretek között. De amikor azt látjuk, hogy a lakossági tájékoztatásra szánt összegnek - amire 3 milliárd forint van a költségvetésben betervezve - több mint a kilencszerese van elköltve, akkor még ha azt is elfogadjuk, hogy ez a 3 milliárd forint felesleges, marad még nyolc 3 milliárdos stock, amiről el kell dönteni, hogy melyiket nem gondoljuk komolyan, melyiket nem akarjuk megvalósítani.
A módosító indítványok között vannak, lesznek olyanok, amelyeket a szocialista frakció is támogatni tud. Mi is gondolkodunk azon, hogy az ÁNTSZ megnövekedett feladatait hogyan lehet a költségvetésen átvezetett módosítóval úgy alátámasztani, hogy tényleg el tudja látni a feladatait - ezt azért emelem ki, mert ellenzéki képviselőtársaim javaslataiban is bent van a Vöröskereszt -, a Vöröskereszt társadalmilag hasznos tevékenységét hogyan tudjuk még valós források bevonásával a költségvetésben megerősíteni. De azok között a módosító indítványok között is, amelyekről Vojnik Mária képviselőtársam elsőként szólt, vannak átfedések a legnagyobb ellenzéki párt és a mi gondolkodásunk között, és a terembe most bejött Jauernik képviselőtársam által képviselt önkormányzati módosítások is olyanok, amelyek tárgyalás alapját képezhetik a jövőben.
Összefoglalva azt kell mondanom, hogy a módosító indítványok számában, összefogottságában van előrelépés az ellenzéki képviselőtársaim által beadott módosító indítványoknál, a források tekintetében azonban ma is csak vitatni tudjuk azok megalapozottságát, így nem tudjuk valós forrásként értékelni a 98 milliárd forintos kamatcsökkenést, nem tudjuk valós forrásként értékelni a 48 milliárd forintos tartalékcsökkenést, nem tudjuk valós forrásként értékelni azt, hogy - most csak kiemelve - a lakossági tájékoztatás 3 milliárdjára több mint kilencszeres pénz lett elkötve, és nem tudjuk valós forrásként értékelni a láb nélkül beadott és az egészségügyet érintő 38,5 milliárd forintos módosító csomagot.
Ezért azt tudom mondani, hogy azokban a célokban, amelyekben egyet tudunk érteni, partnerek vagyunk, hogy közösen találjuk meg a forrásokat, azokban a célokban viszont, amelyeket önök megjelöltek, de nem valós forrásokat állítottak melléjük, a költségvetés egyensúlyának megtartása érdekében nem tudunk partnerek lenni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés