BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az ajánlás 1., 2., 5., 6., 8. és 9. pontjához szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni. Próbálok úgy beszélni, hogy közben az államtitkár úr figyelmét ne ossza meg semmi, és ne kerüljön sor olyan fölösleges kör futására, mint az előző jogszabálynál, hiszen a római szerződésre való hivatkozást az ön által rossznak minősített egyik előző kormányzat gyakorlatával kapcsolatban hoztam fel, nem a konkrét jogszabállyal kapcsolatban - de üsse kavics!

Az ajánlás 1. pontját, Csáky András képviselőtársam javaslatát azért gondoljuk támogatni, mert sokkal jobban bepontosít körülményeket a jogszabály alkalmazhatóságához, tehát nagyban megkönnyíti a későbbi értelmezési problémák kezelését.

A 2. számú javaslatot ugyan nem részünkről nyújtották be, hanem a kormánypártok részéről, de ennek ellenére méltányoljuk azt a fajta törekvést a benyújtó részéről, hogy egyértelműen próbálja azt a méltányossági elvet az egyén és az őt támogató közösség vagy társadalom között valamiféleképpen megjeleníteni, hogy a segítségnyújtásért cserébe elvárható valami az egyén részéről is, ezért ezt mi támogattuk a bizottsági ülésen, és úgy gondoljuk, hogy itt is támogatni érdemes.

Az ajánlásban az 5. és 6. pontok összefüggenek, igazából mind a kettőnek a szelleme azt próbálja meg behozni a jogszabály-módosításba, hogy a közgyógyellátásban az eredeti benyújtott szabályozáshoz képest valamiféle egyszerűsítést, illetve valamiféle kedvezőbb irányba való elmozdulást tapasztalhassunk a végső jogszabálytervezetben. Az egyik magának a kereteknek az igénybevételét könnyítené, a másik pedig magának az alapjogosultságnak az összegét emelné meg a fele-fele helyett kétharmad-egyharmad arányában. Mindkettőről azt gondoljuk egyébként, bármelyik lesz elfogadva, a gyakorlatban könnyebbséget fog jelenteni, hiszen alapvetően az első körben igénybe vehető keret az, ami igazán és leggyakrabban igénybe veendő a megcélzott csoport részéről.

A 8. és 9. pont, mindkét javaslat szintén nem ellenzéki javaslat, de valóban felvet olyan értelmezési problémát, hogy a szociálisan rászorultság fogalma, mint olyan, mit takar. Ha a szociálisan rászorult fogalmánál nem a teljes fogalmat használjuk minden esetben, hanem csak egyes elemeit, de ugyanazt a szociálisan rászorultságot alkalmazzuk, tehát nevezetesen, ahol csak egészségi állapotot veszünk figyelembe, arra is azt mondjuk, hogy szociálisan rászorult, vagy ahol kifejezetten egy elért kort veszünk figyelembe, ott is azt mondjuk, hogy szociálisan rászorult, ez összességében a teljes elvrendszerrel valahogy nem fog összeférni.

Értjük egyébként azt, hogy az egyes szakaszok miért céloznak meg ilyen csoportokat, de a tisztán érthetőség kedvéért azt javasolja a módosító javaslat, és ezt mi támogatjuk, hogy a "szociálisan" szó kerüljön ki, és egyszerűen csak a rászorult, ilyen okból rászorult, olyan okból rászorult szerepeljen, hogy a későbbiek során ne legyenek értelmezési problémák, hogy mit értünk az alatt, hogy valaki szociálisan rászorult.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu