GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt héten itt a parlamentben egy kérdést tettem föl a Magyar Köztársaság honvédelmi miniszterének, Szekeres Imrének Kisbarnaki Farkas Ferenc rehabilitációs ügye kapcsán. Akkor a kérdésemre adott válaszát a miniszter úrnak enyhén szólva megütközéssel fogadtam annak tartalma és hangütése miatt. Most azonban érdemben nem a korábban adott válasszal kívánnék foglalkozni, hanem a rehabilitációs eljárással általában. Annál is inkább, mert azt gondolom, hogy ennek vannak tanulságai.

Ezzel együtt azt gondolom, elvitathatatlan tény, hogy a köztársasági elnöknél közvetlenül nem a Honvéd Hagyományőrző Egyesület kezdeményezte a rehabilitációt, hanem Szekeres Imre miniszter úr, aki elő-, illetve felterjesztette Kisbarnakit. Azt gondolom, hogy a miniszter neve alatt futó felterjesztésekért, javaslatokért, azok megalapozásáért tartozik személyes, illetve politikai felelősséggel. Álláspontom szerint Kisbarnaki rehabilitációs ügyének el sem lett volna szabad jutnia a Magyar Köztársaság elnökéhez. Ezen a ponton azonban meg kívánom jegyezni és meg kell jegyezzem, hogy ha az elnök úr és munkatársai kellő gondossággal járnak el, akkor a történelmi előzmények és a morális szempontok figyelembevételével tehettek volna lépéseket a megvalósult fiaskó elkerüléséért.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem ezek után: ön szerint minden rendben van-e a Honvédelmi Minisztérium rehabilitációs bizottsága működése körül? Ön szerint az elmúlt években kellő körültekintéssel látta-e el a bizottság a feladatát? Ki állítja föl, ki jogosult megnevezni, megbízni, illetve kinevezni a rehabilitációs bizottság tagjait? Mely jogszabályok és mennyiben kötik a mindenkori minisztert a rehabilitációs eljárások esetén?

Várom a tisztelt államtitkár úr megtisztelő válaszát. Köszönöm.

Forrás: parlament.hu