DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! A törvénytervezetből látszik, hogy a szakértők még sohasem jártak Békés megyében. A körök valóban íróasztal mellett és térkép alapján születtek.

Az előbb Keleti György képviselőtársamtól már hallhattunk a Bakony útjairól, és most engedjék meg nekem, hogy beavassam önöket szűkebb pátriám, Dél-Békés útjainak rejtelmeibe, jó okom van erre.

A kiemelt kórház esetében a törvénytervezet előírja az egy órán belüli elérhetőséget. Békés megyében ez a feltétel maradéktalanul legfeljebb nyáron és száraz időben teljesülhet. Számos olyan település létezik ugyanis, melyek utcáit szilárd burkolat nem fedi. Egy kiadós eső sártengerré változtatja az utcákat, ahová sem mentő, sem autó bemenni nem tud, és kézben kell a beteget az utca végéről a mentőhöz kivinni.

Ilyen utcák találhatók például Pusztaottlakán vagy Mezőhegyes majorjaiban. Ahol szilárd burkolatú az út, ott sem mindig ideális a helyzet, az óriási kátyúk ugyanis kirázzák a beteg lelkét még mielőtt kórházba érne, ezért a mentő is csak korlátozott sebességgel haladhat ezeken az utakon, és akkor még a téli időjárás okozta útviszonyokról nem is beszéltem. Személyes tapasztalattal is megerősíthetem a dél-békési utak igen rossz állapotát, mivel naponta teszek meg 90 kilométert rendelőintézetemig és vissza, és évek óta mindig ugyanabba a kátyúba szoktam belemenni.

(20.00)

Mindezekből következik, hogy az egy órán belüli elérhetőség számos esetben nem teljesülhet.

A meghatározott ágyszámok tekintetében is egyes szakterületeken óriási hátrányok mutatkoznak, különösen a belgyógyászati osztályok ágyszámát érinti ez, ugyanis a lakosság lélekszámának arányában a belgyógyászati aktív ágyszám nem éri el az országos átlag felét. Kérdezem, hogy miért. Van-e erre valamilyen szakmai magyarázat?

A gyulai kórház bekerült ugyan a súlyponti kórházak közé, azonban ez idáig 1045 aktív ágya volt, ezen gyógyíthatta betegeit; most, miután súlyponti kórház lett, ez a szám 815-re redukálódott, tehát 230-cal kevesebb. A feladatok megnőttek, ugyanakkor az aktív ágyak száma csökkent, a jelenlegi finanszírozási feltételekkel a megnövekvő feladatok ellátására pedig nincs fedezet. Ha nem változik a helyzet, a várólisták rendkívüli mértékben megnyúlnak.

A járóbeteg-szakellátás fokozott szerepvállalásának pedig jelenleg számos akadálya van: amortizálódott épületek, műszerpark, a legtöbb szakrendelő még az akadálymentesítésnek sem tudott megfelelni, a degresszió, a volumenkorlát, az energiaárak emelkedése, az 5 százalékos áfaemelkedés, a lízingszerződések költségnövekedése, az árfolyamváltozások, az infláció növekedése ez idáig összességében 20 százalékot vont el az eddig is szűkös működési költségünkből. A járóbeteg-ellátásba bevezetett időkorlát már most is ellátási feszültségeket okoz abban az esetben, ha be nem jelentkezett betegek tömegei jelennek meg a szakrendeléseken, ilyenkor bizony hosszú és kínos magyarázkodásokra szorulunk. Az egyre növekvő forgalmat pedig nem az intézmények fogják generálni, hanem a háziorvosok irányítják a betegeket a szakrendelőbe.

A 2007. évi költségvetésből számomra az derült ki, hogy nem lesz a járóbeteg-ellátás többletteljesítményének többletfinanszírozása, és lesz-e majd megfelelő számú szakorvos és kapacitás a feladatok ellátására. Jelenleg finanszírozási és kapacitásdeficit mutatkozik. A valódi gond azonban az, hogy az egészségügy átstrukturálása mögött emberek és egzisztenciák vannak, és a kórházi kapacitás leépítésével párhuzamosan pedig még nem épült ki megfelelően a járóbeteg-ellátás és az ehhez kapcsolódó diagnosztika.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Úgy látom, hogy a törvényjavaslat elsődlegesként megjelölt célkitűzése, az egyenlő hozzáférés biztosítása országosan sem és egyébként pedig az igen hátrányos helyzetben lévő Békés megye lakossága számára sem teljesül.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Forrás: parlament.hu