DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Igen tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném kérni a szocialista frakciótól és az előterjesztőtől, hogy ha ilyen jellegű törvényjavaslatot bead, akkor a megegyezés és a kompromisszumkötés érdekében egyszerűbb volna simán arról beszélni, hogy az egészségügyi tárca, illetve az ország nem bírja ezt az egészségügyi rendszert finanszírozni, és visszább kell lépni az államnak az egészségügyi finanszírozás rendszeréből. Ez egy sokkal tisztességesebb és egyenesebb mondat volna, és ezzel sokkal többet lehetne elérni. Mondom ezt azért, mert kórházfenntartó önkormányzat vezetőjeként roppant módon javallom, hogy egy ilyen törvény úgy kerül az Országgyűlés elé, hogy a fönntartókkal nem kerül egyeztetésre semmi sem.

Szeretném azt elmondani, amit mindannyian tudnak, az államtitkár asszony nálam sokkal jobban: az egészségügyi törvény 1996-97-es módosítása a fenntartó önkormányzatokat tette felelőssé a kórház anyagi helyzetéért. Magyarul, ha a kórház csődben van, vagy ha én egy jó kórházat akarok csinálni, akkor nekem kell megfinanszírozni, így elvárható lenne, hogy a települési önkormányzatokat bevonják ezeknek a kórházaknak a működtetésével kapcsolatos koncepciók kialakításába, a törvényalkotásba. Szeretném mondani, államtitkár asszony, hogy ha ez megtörtént volna, akkor nem ez a javaslat lenne itt, már csak azért is, mert a fenntartó önkormányzatoknak, így nekem is sokkal jobb ötleteim lennének arra, hogy ha már átalakítani kell, akkor mihez kell és mihez érdemes nyúlni. Ezért azt szeretném javasolni, hogy amikor sorra kerül annak a végiggondolása, hogy esetleg újragombolják-e a kabátot és a törvénynek mi lesz a sorsa, akkor mérlegeljék, hogy a fenntartó önkormányzatokkal egyezzenek meg, mert sokkal előrébb lehetne jutni.

Hadd mondjam el azt is, hogy Béki Gabriella képviselőtársam - sajnálom, hogy már nincs itt - azt mondta, hogy több pénz lesz az ellátásban, sokkal jobb minőségű lesz az ellátás, és ennek a törvénynek ez a célja. Azt szeretném megkérdezni, hogy hol van a több pénz, mert a 2007-es költségvetésből ez valahogy kimaradt. Remélem, a nemzeti fejlesztési tervben benne lesz, de erről sem tudunk sok konkrétumot, és amíg nincs mellette pénz akár a Béki képviselőtársam által felvetett és egyébként általam elfogadhatónak tartott járóbeteg-ellátási reformra, magyarul, hogy építsünk fekvőbeteg-ellátó kórházak helyett új szakrendelőket, vagy fejlesszük a szakrendelőket, és oldjuk meg így a szakmai ellátást; ez számomra elfogadható, csak honnan lesz az új szakrendelőkre vagy a szakrendelők megerősítésére anyagi forrás. Tehát bőségesen volna egyeztetnivaló, és szeretném kérni, hogy ez megvalósulhasson.

Egyébként ez az egész törvényjavaslat, ha nem esünk át ilyen egyeztetésen, nem lesz más, mint a Pál utcai fiúkban az a hasonlat, biztosan ismerik az einstand kifejezést, amikor elveszik azt a bizonyos dolgot; ezt nem kell mondanom azoknak, akik a könyvet olvasták, mindenki számára világos, hogy miről van szó.

Volnának azonban kérdéseim is, próbáltam készülni erre a vitára, igaz, hogy outsider vagyok, hiszen a jelenlévők közül, azt hiszem, egyedül én nem vagyok orvos. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi az a módszertan, államtitkár asszony, mi az a módszertan, ami alapján kialakították a 30 kilométer és az 50 kilométer elvét. Hol van ez lefektetve? Mi volt ennek a módszertana? Melyik európai standardet követték ebben a jogalkotási kísérletben? Mondjon nekem egy példát, ahol Európában 30 vagy 50 kilométeres körzetek alapján határozzák meg az ellátást! Hol van ebből a szakma? Azt szeretném kérni az államtitkár asszonytól, hogy nevezze meg azokat a szakértőket - már csak azért is, hogy kiálljanak a szakma elé -, akik ezt az egészségügyi törvényjavaslatot elkészítették. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.) Név szerint kik voltak azok, akik a javaslatokat megtették? Név szerint kik azok, akik előkészítették a törvény alkotását, hogy kiállhassanak a törvény megvédésére, és közvetlenül is kérdezhetőek legyenek az egészségügyi szakma által?

Szeretném felvetni a kiszámíthatóság kérdését. Ha jól értékelem, akkor az elmúlt négy évben ez a kormány a negyedik egészségügyi miniszterét fogyasztja éppen, ez a negyedik koncepció. Csak megjegyzem - nem szeretném, ha elcsúsznának a szavak, államtitkár asszony -, ön azt mondja, hogy valami misztikus dolog a mátrix osztály, de volt itt olyan trend, baloldali kormány alatt olyan egészségügyi miniszter, aki a mátrix kórházat, a mátrix egészségügyet és a mátrix osztályt erősítette, sőt, ha jól gondolom, akkor nem olyan régen volt egy olyan pályázata az Egészségügyi Minisztériumnak - amire az én kórházam is pályázott egyébként -, amely egy látens mátrix irányba való tolását jelentette bizonyos osztályoknak.

Szeretném azt is mondani tehát, hogy ez nem kiszámítható közigazgatási végrehajtási szempontból. Most ne haragudjon, de jön egy más fuvallat, elfújja az önök által vezetett egészségügyi minisztériumi menedzsmentet a politika, aztán lesz egy újabb koncepció, és újraszabhatjuk a kórházakat egy új igény vagy egy új vízió vagy egy új átmeneti periodika alapján.

Szeretnék néhány olyan adatot mondani, ami talán érdekes lehet, és a szakértőkre ezért is vagyok nagyon kíváncsi, hogy kik lehettek azok, akik persze olyan befolyással bírnak, hogy az egyik este még 51 súlyponti kórház van, aztán 48 és 24 óra múlva már csak 31 van. Érdemes volna ebbe is belelátni, hogy ez hogyan történt.

Igyekeztem felkészülni WHO-adatok alapján, nem is olyan régiek, hogy vajon Magyarországon - itt több képviselőtársam felvetette - sok kórház van-e és sok kórházi aktív ágy van-e. Szeretném elmondani, hogy a 100 ezer lakosra jutó kórházak vonatkozásában csak Szlovéniában van kevesebb az Európai Unióban, mint Magyarországon, mindenütt több van kórházból az Európai Unióban, mint a Magyar Köztársaság területén; Csehországban kétszer ennyi, Németországban pedig két és félszer ennyi kórház van 100 ezer lakosra. Azt is megnéztem, hogy 100 ezer lakosra hány kórházi ágy jut. Természetesen Németországban és Csehországban jóval több van, a mi átlagunk Finnországot és Franciaországot követi. Még megnéztem két beszélő adatot, az egyik az akut kórházak száma. 100 ezer lakos vonatkozásában Európában, az Európai Unióban nálunk a legalacsonyabb az akut kórházak száma, csak Írországban kisebb, mint nálunk; nem tudom, hogy ebből még mit akarnak leépíteni. A 100 ezer lakosra jutó akut kórházi ágyak tekintetében valóban van tartalék ebben a rendszerben, de azért tegyük hozzá, hogy jóval több van akut kórházi ágyból Németországban, Litvániában is, és talán érdemes volna ennek a stratégiai jelentőségét végiggondolni.

Szeretném azt is megkérdezni, hogy készült-e hatástanulmány, tudná-e most prezentálni az államtitkár asszony a közlekedési viszonyok és az új 50 vagy 30 kilométeres egészségügyi ellátás viszonyait, illetőleg hogy mennyibe fog kerülni. A közúthálózat, a Volán-társaságok, a leépített MÁV fogja-e majd bírni azt az utazási mennyiséget, az embereket, akiknek utazniuk kell a következő időszakban az önök döntései miatt? Hol van ennek a hatástanulmánya? Ezt szeretném látni, hogy ha már 50 vagy 100 kilométert kell utazni egy nap - ha ez lesz a vízió -, akkor megvan-e ehhez a közlekedési infrastruktúra; és akkor arról, hogy ez mibe kerül a betegnek, a pénzről még egyáltalán nem is beszéltünk.

Szeretném megkérdezni azt is, hogy hol van az a fejlesztési koncepció - bizonyára itt van a dossziéiban -, hogy ha súlyponti kórházakat kijelöltek, akkor ezek a súlyponti kórházak többletfeladatot és többletbeteget fognak ellátni. Ezeknek a súlyponti kórházaknak mi a fejlesztési víziója? És a 2007-es költségvetésben a súlyponti kórházak finanszírozására hol van a többlet?

(20.10)

Ha ezt megmutatná sor szerint, akkor én megfontolnám, hogy ezt a törvényjavaslatot, amelyet ma este ön prezentál itt nekünk, el tudom-e fogadni.

Kérdezem persze, hogy három hónap alatt ez majd hogyan lehet végrehajtható. Tehát még egyszer kérdezem, hogy a súlyponti kórházaknak hol a finanszírozási feltétele, mert ha súlyponti, rendben van. Miből fogjuk fejleszteni? Hol van ez a 2007-es költségvetésben?

Ma alulfinanszírozott kórházakról beszélünk. Rácz miniszter úr volt az, aki azt mondta, hogy vannak nyereséges kórházak vagy likvid kórházak. Ma már egy kórház sincs ilyen helyzetben. Ennek összefüggésében még súlyosabb a probléma és a kérdés. Már csak azt szeretném felvetni néhány mondat erejéig, ha már súlyponti kórházról beszélünk, hogy a szakmai szempontokat rendesen elkerülték. Mondok egy példát, nem visszaélve a helyzettel: Szentes súlyponti kórház lesz, ahol vannak szakmák, amelyek nincsenek meg, és Hódmezővásárhelyen meg vannak olyan osztályok, ahol sokkal jobbak az osztályok - ezt mindenki tudja -, mint Szentesen. Kíváncsi vagyok, hogy ez a dilemma, ez az ellentmondás majd a betegek körében hogyan oldható fel.

Szeretnék öntől egy mondat erejéig a vizitdíjra is rákérdezni, ha erre van lehetőség. Megragadom az alkalmat, hogy mi a vizitdíj célja, a pontos célja. Igaz-e az, hogy a magyar egészségügy bizonyos területein túlfogyasztás van? Ha túlfogyasztás van, szeretném, ha megmondaná, hogy hol van az a túlfogyasztás, amelynek a visszafogása érdekében vizitdíjat kell kérni. Pontosan jelöljék meg, hogy milyen területeken van a túlfogyasztás! Ha már a vizitdíj és a háziorvosok, akkor hadd kérdezzek rá, hogy mi lesz az irányított betegellátási modellkísérlet sorsa, amellyel jól megterhelték a magyar egészségügyet. Az én kórházam is, teszem hozzá, belelépett, és várom, hogy mi lesz ennek a fejleménye.

Szeretném megkérdezni, hogy az onkológiai osztályokra majd a következő időszakban több pénz fog-e jutni ennek az egészségügyi reformnak az eredményeképpen. Hogyan magyarázza azt az államtitkár asszony, hogy a 2007-es évi költségvetésben a népegészségügyi programra nulla forint van beállítva? Ha fontos az onkológiai ellátás, ha fontos a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés, akkor hogy lehet az, hogy a daganatos megbetegedések vonatkozásában, amiben az Európai Unióban élmezőnyben vagyunk, a világban pedig van olyan daganatos megbetegedés, ahol a legelsők vagyunk sajnos, akkor a népegészségügyi programra nem jut egy fillér sem? Ez lenne az egészségügy kibontakozása vagy az egészségügyi fejlesztés?

Még egy fontos szempont, legalábbis az én számomra. Van egy ilyen adat, a Világgazdasági Fórum versenyképességi adata, amelyben Magyarország a 41. helyen van. Néhány évvel ezelőtt még a 35. helyen voltunk, egy évvel ezelőtt. Ez kilenc adatra támaszkodik, és ebből végül egy fontosabb adat a versenyképesség vonatkozásában a társadalom egészségügyi állapota, az egészségügy helyzete. Hogyan jön ez a kettő össze? Hogy lesz egészségesebb a magyar társadalom? Hogy lesznek egészségesebbek a hódmezővásárhelyiek e törvényjavaslat következtében?

Ha már krónikus és rehabilitációs ágyakról van szó, megmondaná nekem valaki, hogy a krónikus és rehabilitációs ágyak művelésével párhuzamosan hol lesznek a krónikus és rehabilitációs ellátásban jártas szakorvosok? Három hónapos gyorstalpaló lesz? Vagy honnan lesz ennyi orvos, hogy több ezer krónikus ágyat tudjanak majd ellátni?

Ha megengedi, nem szeretném az időt túllépni, de a RET vonatkozásában egy fontos dolgot szeretnék mondani, egy példát, hogy értse az államtitkár asszony, amit ön nagyon jól tud, csak nyilván nem fogja itt elmondani. Hódmezővásárhelyen önök azt tervezik, hogy a fül-orr-gégészetet, a szemészetet és a bőrosztályt bezárják, megszüntetnek ötven ágyat. Ezt úgy tudnám elkerülni, ha Szentestől, a súlyponti kórháztól, ahol rosszabb az ilyen típusú ellátás, elvenném a megyei közgyűlés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) segítségével, a fideszes többség segítségével ezeket az ágyakat. Igen ám, csak nem szeretném Szentest sem és Makót sem megkárosítani, két kiváló polgármester kollégámat lehetetlen helyzetbe hozni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu