DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar környezetügyi igazgatás alapvető szerkezete a múlt század utolsó két évtizedében alakult ki, és komoly törést szenvedett abban az időben, amikor a rendszerváltás utáni első ciklusban ön képviselőként megszavazta azt a változtatást, hogy a környezetvédelmet és a vízügyet válasszák el egymástól. Ebből nagyon sok anomália adódott, amit 2002-től kezdődően kellett helyre tenni, hiszen látszott a megelőző években, hogy mennyire nem jó ez a kettéválasztás.

A szervezet-korszerűsítés több ütemben valósult meg, de azért hadd hivatkozzak néhány olyan kérdésre, amit itt említett, és ami egy kicsit arra emlékeztetett engem, mint amikor azt mondjuk, hogy három barack meg három szilva, meg három barackmag, meg három szilvamag, az egy tucat gyümölcs, pedig ez nem egészen így van. Azokkal a számokkal, élettartamokkal, szervezetekkel a helyzet nem pontosan így áll. Összeszámoltam, körülbelül nyolc olyan csúsztatás volt ezekben a tényekben és adatokban, ami nem áll meg egészen a lábán. Ezeket szívesen elmondanám részletesen is, ha jutna rá idő.

Az első szervezet-korszerűsítési ütemben 2004. január 1-jével átmeneti módon szerveztük ki a vízügyi felügyelőségeket, a hatósági szerepet a vízügyi és környezetvédelmi igazgatóságokból, éppen amiatt, mert egy összeférhetetlenségi helyzet állt fenn, aminél a vagyonkezelői pozíció és a közhatalmi joggyakorlás ugyanazon a szervezeten belül összpontosult. A vízügyi felügyeletek létrehozása nem járt költségvetési többletkiadással, a feladatmegosztással arányosan kapták a költségvetésüket a korábbi igazgatóságokból.

A szervezet-korszerűsítés második ütemében hoztuk létre a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi elsőfokú hatósági feladatokat ellátó felügyelőségeket. Úgy vélem, hogy egy szervezetrendszer üzemeltetését azért annak a lényegénél kell megfogni, és ez pedig az, hogy az ügyekkel kapcsolatban hogyan áll. Az ügyintézési határidők tendenciája javuló értékeket mutat: 2003-ban 4 ezer darab áthúzódó, iktatandó és körülbelül 10 ezer darab el nem intézett irat volt például a budapesti felügyelőségen. Ugyanez az adat 2006-ban: ügyintézés alatt álló iratok száma összesen ezer darab, tehát a harminc napon túli határidőcsúszás az összes ügynek az 1 és 3 százaléka között van. Vagy hadd mondjam azt, hogy az összes hatósági döntés 2005-ben 27 112 darab volt, ebből összesen 103 darabot támadtak meg bíróságon, és 15 darab esetében döntött a bíróság a hatóság ellen. Tehát ez a színvonalat mutatja, hogy körülbelül fél ezreléke az összes ügynek az, ami valamilyen kifogás alá eshet a hatóságok esetében.

De nyugodtan mondhatom azt is, hogy jóllehet az Országgyűlés által elfogadott kormányprogramnak és a konvergenciakövetelményeknek is megfelelő szervezetrendszer kialakítása, az egyensúlyos államháztartás, a takarékos és hatékony állam megteremtése az egész környezetigazgatást érintő feladat, mint ahogy más közigazgatási területeken is, ezeket tettük meg, és olyan területeken (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ahol indokolt a létszámot megtartani - például az árvízvédekezés vagy a vízügyi igazgatás -, ott nem csökkent a létszám az elmúlt időszakban.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu