SIMON GÁBOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelettel köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A törvényt a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 2006. november 27-én megtárgyalta, és azt 10 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

A többségi álláspontot képviselők a vitában elmondták, hogy a törvényjavaslat célja, hogy tovább bővítse a járulékkedvezményes foglalkoztatás lehetőségét és azoknak a körét, akik ezt igénybe tudják venni. Ezért a Start-kártya köre, ahogy ezt az államtitkár úr is elmondta, kibővül a Start Plusszal és a Start Extra program lehetőségével. Ha ez legutóbbit nézzük, a Start Extra programot, akkor pontosan tudnunk kell, hogy annak a célja, hogy a munkaerőpiacon leghátrányosabbnak tekintett munkaerő-piaci csoportok foglalkoztatásához hozzájáruljunk, egy újabb lehetőséget kínáljunk számukra a munkaadói és a munkavállalói együttműködésben az érdekeltség megteremtésére.

Fontos cél volt, és erről beszéltek ugyancsak a többségi álláspontot képviselők a bizottság vitájában, hogy a munkába állást támogassuk, egy új esély megteremtésén dolgozzunk, és ez különösen az általam előbb említett két hátrányos helyzetű kör számára jelent továbblépési lehetőséget. Ilyennek tekinthetők, akik alacsony végzettséggel rendelkeznek, és éppen ezért ebből kifolyólag nehezen tudnak a munkaerőpiacra belépni, vagy akik az életkorukból adódóan vannak olyan hátrányban, különös tekintettel az idősebb, akár 50 év feletti munkanélküliek esetében.

Tudnunk kell azt, s ez is a bizottsági vitában felvetődött, hogy itt három egymáshoz kapcsolódó Start-programelemnek az együttműködése van, ahol az érintettek köre bővül, pontosan definiálódik, és pontosan ez az egymásra épülés, ez a bővülés teremti meg azt a továbblépési lehetőséget, amit másik oldalon a munkaadó és a munkavállaló közös érdekeltségének a megépítése teremt meg, közös érdekeltség a foglalkoztatásban, a legális foglalkoztatásban, az ellenőrzött jogviszony megteremtésében. Ez utóbbit szeretném még egyszer mondani, hiszen ebben a bizottság is többször állást foglalt akár vitában vagy akár határozat formájában, hogy úgy gondoljuk, és ez a bizottság többségi és kisebbségi álláspontjaiban egyaránt megjelent, hogy a legális, bejelentett, ellenőrzött, jogviszonnyal rendelkező munkavégzés támogatása egy fontos, követendő cél a magyarországi munkaerőpiacon.

Mindez, a foglalkoztatás bővítése, az aktivitás növelése, a gazdasági érdekek megteremtése együtt jár egy társadalmi haszonnal, hiszen az aktív foglalkoztatotti körbe tudunk bekapcsolni új társadalmi csoportokat vagy onnan valamilyen oknál fogva kiszorult munkaerő-piaci csoportokat.

A támogatás - ezt szintén említette államtitkár úr, és a bizottsági ülésen is felvetődött - járulékkedvezményt jelent, járulékmentességet, amely a munkáltatók közterheit csökkenti évekre bontva. Az első évben gyakorlatilag nincs eho és nincsen járulékfizetési kötelezettség, a második évben pedig egy méltányos, egy viszonylag alacsony köztehertételt kell a munkaadónak, munkáltatónak fizetni.

Éppen ezért az elmondottak alapján úgy gondolom, hogy nagy bátran ajánlhatom a parlamentnek, hogy ezt a törvényt ne csak általános vitára alkalmasnak találja és a vitát lefolytassa ez ügyben, hanem ha szükséges, módosító indítványokkal akár még tovább pontosítva ezt a jogszabályt fogadjuk el, ezt a jogszabályt a parlament minden frakciója támogassa, és így tegyünk egy újabb eszközt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közé, amely újabb és újabb munkavállalói csoportok munkához való jutását könnyíti meg.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu