KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az állam fogyasztóvédelmi rendszere Magyarországon igen bonyolult, ahol a fogyasztók védelme sok hatóság feladatkörében szerepet kap. A fogyasztóvédelem eszközrendszere az Európai Unióba való belépéssel folyamatosan EU-konformmá vált. Az intézményrendszer viszont országunkban semmit sem változott. Magyarországon 15 hatóság rendelkezik fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatáskörrel. A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy ez a 15 hatóság 9 minisztérium felügyelete alá tartozik.

Nehezíti a hatáskörök elkülönítését is, hogy az intézményrendszer elérhetősége az Európai Unióban meglévőkhöz képest a fogyasztóvédelmi és a piacfelügyeleti kategóriákkal egyszerűen nem foglalkozik. Ez a két fogalom az Unióban szétválik, míg nálunk főleg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek mint általános fogyasztóvédelmi hatóság, feladat- és hatáskörben szintúgy nem különülnek el.

A fogyasztóvédelmi jogkörökkel felruházott hatóságok egy része között párhuzamos hatáskörök, átfedések jelentettek, illetve jelentik mind a mai napig a legfőbb problémát. Ez az élelmiszer-ellenőrzés területén talán a legjellemzőbb. El kell kezdeni segíteni a magyar fogyasztóügyi politikát abban, hogy széles körben tudja a magyar fogyasztók egészségét, biztonságát és gazdasági érdekeit védeni, a szükséges információhoz való hozzájutást pedig elősegíteni.

Sajnos, a jelenlegi szocialista-liberális vezetés nem tett sok mindent a fogyasztók érdekében, annak ellenére, hogy hangzatos ígéretekből ezen a területen is vagy egy tucat elhangzott. Hála a jó istennek, akkor még nem kampányidőszak volt, így az ígéretek egy jó részét minden állampolgár megtalálhatja az 1012/2003. számú kormányhatározatban, ahol feketén fehéren le van írva, hogy mit is kellett volna tenni 2003 és 2006 között azért, hogy a fogyasztók biztonságban érezhessék magukat vásárlásaik után. A kormányhatározatban a feladatok teljesítésének dátuma 2006. december 31-e.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük a mérleget húsz nappal a teljesítés előtt! A kormányhatározat mellékletében a következő áll: "a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség létszámának 75 fővel történő növelése az elkövetkező három évben." Mi a valóság? A létszám nemhogy nőtt volna, hanem csökkent. "A területi felügyelőség létszámának 200 fővel történő növelése" - áll a kormányhatározatban. Mi a valóság? A létszám itt is csökkent. Továbbá: "a békéltető testületek nagyobb publicitásának elősegítése és hatékonyabb működésének segítése." Mi a valóság? Magukra vannak hagyva a békéltető testületek. Itt jegyezném meg, remélem, önök sem gondolják komolyan, hogy megyénként éves szinten 2-3 millió forintból működtetni lehet egy, a fogyasztók védelmével foglalkozó testületet. Továbbá: "a fogyasztószervezetek normatív támogatásának növelése." Itt is csökkenést tapasztalhatunk.

A minisztérium e problémák feloldása érdekében mit fog tenni? - merül fel jogosan a kérdés. Vannak pozitív trendek is ezen a területen, hiszen a problémák ellenére - bizonyára önök is tudják - az Európai Unió centrumában az élelmiszer-biztonság áll, amelynek egyik szlogenje, mint ahogy azt már több szocialista képviselő úrtól is hallhattam: a szántóföldtől az ebédlőasztalig tart.

De nézzük, hogyan is működik ez mind Magyarországon! A 302/2005. számú kormányrendelet a hatósági élelmiszer-ellenőrzés rendjéről szól. Leírja az élelmiszer-ellenőrző hatóságok - ilyen az ÁNTSZ vagy az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a növényvédelmi hatóság - feladatait. Hogy lehet ezek után az, hogy a rendelet a fogyasztóvédelmi hatóság feladatkörénél nem ír élelmiszer-biztonságról, és például az élelmiszerek fogyaszthatóságának ellenőrzéséről sem szól. Kijelenthetjük, hogy az élelmiszeriparban ténykedő cégeket minimum négy ellenőrzéssel foglalkozó hivatal ellenőrzi, így az élelmiszer-biztonsági vizsgálatok és az élelmiszerek fogyaszthatósága pedig nem kritérium? Mi abban a logika, ha megnehezítjük az élelmiszeriparban dolgozók mindennapjait? Hiszen ahogy az egyik ellenőrző hatóság kimegy a bolt bejáratán, már jöhet is a következő az említett négy közül.

A megszorítások ellenére örülünk annak, hogy sikerült viszont az elmúlt hetekben az ellenőrző testületek szakembereinek bebizonyítani, hogy fontos munkát végeznek, hisz sorozatosan több tonna romlott vagy hamisított árut vonnak ki a forgalomból. A szakma számára nyilvánvalóvá vált, hogy ennek ellenére a kormányzat mégiscsak mostohagyermekként kezeli az ellenőrző szerveket, még annak ellenére is, hogy sokszor önök is hangoztatják, munkájuk elengedhetetlen.

A kormány reformintézkedéseinek köszönhetően a szocialisták által a parlamentben sokszor hangoztatott Új Magyarország elképzelés keretein belül a jövő évben sikerül több - hangsúlyozom, több mint 1800 - ellenőrzéssel foglalkoztatott szakembert az ÁNTSZ-től, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől, a környezetvédelmi felügyelőségektől az utcára tenni.

(14.50)

Ezek után jogosan merül fel véleményem szerint a kérdés, ki fogja majd megvédeni a vásárlókat az ételmérgezéstől, a selejtes termékektől, ki fogja ellenőrizni a törvény által előírt higiénés szabályokat.

Komolytalannak és felelőtlen hozzáállásnak tartjuk, hogy a kormány egyes tagjai a múlt héten többek között részt vettek a Törökbálinton talált átcímkézett élelmiszerekkel kapcsolatos sajtótájékoztatón, hiszen a kormánytagok tudomásával terjesztették elő az ellenőrző hatóságok tömeges létszám-leépítéseit. Kérem, támogassák a módosító indítványunkat, miszerint növekedjen a támogatás a fogyasztóvédelem mellett ténykedő civil szervezetek számára a jövőben, illetve annak érdekében, hogy az említett békéltető testületek hatékonyabban tudják védeni a magyar fogyasztókat.

Köszönöm türelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu