DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok területe a magyar politikus számára kiemelkedően fontos témakör. Ez részben a történelmi Magyarország soknemzetiségű jellegének öröksége, részben pedig abból fakad, hogy a trianoni békeszerződés következtében a magyarság harmada kisebbségi sorba került. Történelmi okokból tehát a magyar politikusnak meg kellett tanulnia érzékenynek lennie a kisebbségek ügyei iránt. Ezt az érzékenységet, a nemzeti és etnikai kisebbségi státussal és jogokkal kapcsolatos problémák iránti fogékonyságot nem csökkentheti, hogy a határainkon belül élő nem magyar népesség az összlakossághoz képest viszonylag csekély számú.

Ezek a jogok, mint általában az emberi, illetve állampolgári alapjogok, e sajátos körülményektől függetlenül is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Kaltenbach Jenő személyében a legrégebbi ombudsmant tisztelhetjük. Valamennyiünk előtt ismeretes, ismert a nemzeti és etnikai kisebbségek ügye iránti elkötelezettsége, az az ügybuzgalom, mellyel hivatali teendőit ellátja. Megtapasztalhattuk, hogy a kisebbségi jogok védelmében milyen határozottan, véleményét olykor sarkosan is megfogalmazva szokott fellépni. A mostani beszámolója is ezekről az erényeiről tanúskodik.

A mintegy 250 oldalas beszámoló témakörönként tagolva, kilenc fejezetben elemzi a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyeivel kapcsolatos problémákat, illetve ismerteti az országgyűlési biztos és hivatal tevékenységét. Az anyagot részletes statisztikák, illetve a kiemelkedő problémákkal kapcsolatos dokumentációk egészítik ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! A beszámoló részletesen foglalkozik a kisebbségi önkormányzati rendszer közelmúltban megvalósított átalakításával és ezzel összefüggésben a kisebbségi önkormányzatok megválasztásával, jelesül a kisebbségi választójogosultsággal kapcsolatos kérdésekkel. Ezekkel kapcsolatosan a már korábbról ismeretes álláspontunkat fenntartva annak lényeges elemeit a következők szerint most is hangsúlyozni kívánjuk.

Egyetértünk azzal, hogy ne lehessen visszaélni azzal az alkotmányos lehetőséggel, amely végső fokon valóban szabad vállalásnak tekinti az adott kisebbséghez való tartozást. Mi is azt gondoljuk, megengedhetetlen különféle spekulációk által motiváltan, hamis identitásvállalással kisebbségi választójogot bitorolni, és ezzel a kisebbségek valóságos jogait csorbítani, elvonni, illetve kiüresíteni.

Ugyanakkor változatlanul elutasítjuk a kisebbségek hatósági jellegű regisztrációját, a regisztráció olyan formáját, amely a kisebbségi mivoltra vonatkozó adatok tartós kezelésével jár, vagy amely nem biztosítja ezen szenzitív adatok felett a csorbítatlan információs önrendelkezési jogot. Továbbra is aggályosnak tartjuk azt, hogy a kisebbséghez tartozást kifejezésre juttató nyilatkozatot bárki is felülbírálhassa.

Lehetséges, képviselőtársaim, hogy a most kialakított szabályozás nem tökéletes, de a névjegyzék bevezetése és az új választási szabályok elfogadása a korábbi, joggal kifogásolható megoldáshoz képest óriási előrelépést jelent. Mindez nem azt jelenti, hogy a mostani szabályozás kőbe vésett és megváltoztathatatlan rendezésnek tartjuk. Új jogi szabályozásról lévén szó, mint más hasonló helyzetben, most is helye lehet a megtartott választásokon szerzett tapasztalatok kiértékelésének és ezek eredménye tükrében egyes jogi megoldások újragondolásának. Az előbb vázolt sarkpontokat azonban a kisebbségi önkormányzati választójogosultság fundamentális elemeinek tekintjük.

Külön kérdés a kisebbségi kedvezményes mandátum rendezetlensége. Egyetértünk abban, hogy a kisebbségi érdekérvényesítésnek fontos eszköze lehet a települési önkormányzatokban a kisebbségi képviselet kedvezményes mandátum révén történő megjelenítése, amelynek biztosítására az Országgyűlés magát el is kötelezte. Emlékeztetek arra, hogy ebben a kérdésben az elmúlt ciklus végén létrejött egy négypárti megegyezés, amelyből az utolsó pillanatban a szocialista frakció kihátrált. Mi változatlanul készek vagyunk az említett négypárti konszenzus szerinti törvény megalkotására.

Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a beszámoló a kisebbségek ügyét a szociális kérdésekkel egységben kezeli. Úgy látjuk, mind a beszámoló, mind pedig a kapcsolódó politikai megnyilatkozások alaposan, sokoldalúan és felelősségteljesen foglalkoznak ezzel a problémakörrel, amely egyébként alapvetően a roma kisebbséget érinti. Megnyugtató, hogy konszenzus áll fenn e társadalmi feladatok kezelésében és megoldásában, melyek eszközeként a leghangsúlyosabb elemeket a munka, a foglalkoztatás, illetve a tanulás és a képzés biztosítása jelenti.

Az ombudsmani beszámoló bírálta a kormányt, mert a kisebbségeket érintő jogszabálytervezetek véleményezésére a kisebbségi önkormányzatok nem kapnak elegendő időt, és ez a véleményezést gyakran ellehetetleníti. Ehhez a magunk részéről most annyit teszünk hozzá, hogy úgy tűnik, itt a kormány általános betegségéről van szó. Amit az országgyűlési biztos a kisebbségek tekintetében kifogásol, az sajnos a törvényalkotás egészét illetően fennálló probléma. Az Országgyűlés is rendszeresen kerül abba a helyzetbe, hogy a törvényjavaslatok áttanulmányozására és megtárgyalására nem biztosítanak kellő időt. Ez nem kis mértékben közrehat abban, hogy a parlament működése egyre inkább a formálissá válás és a kiüresedés jegyeit mutatja.

(15.20)

A különféle gondok közül az országgyűlési biztos úr külön kitért arra is, hogy a reprezentációs adó az önkormányzatokat nagymértékben sújtja. Mi a magunk részéről támogatjuk az indokolatlan és méltánytalan adóterhek csökkentését az említett esetben is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az felszólalásomból is érzékelhető volt, nem mindenben értünk egyet az országgyűlési biztos úrral. Az azonban egyértelmű, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyei iránt az ombudsman és frakciónk is egyaránt elkötelezett. A felmerülő kérdések lényegét azonosan ítéljük meg, és a nemzeti és etnikai kisebbségeket illetően azonos politikai platformon állunk. A célok azonossága, amely egyébként megítélésünk szerint valamennyi pártra igaz, biztosítékot jelent kisebbségi honfitársaink számára státusuk és jogaik tiszteletben tartására, illetve érdekeik és jogaik érvényesülésére.

A nemzeti és etnikai kisebbségi biztos beszámolója a fennálló, még megoldásra váró problémák mellett vagy ellenére is ezt igazolja. Ugyanakkor nem veszíthetjük szem elől felelősségünket, amely ránk a még elvégzendő, megoldandó feladatok révén hárul.

Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében a beszámolót elfogadom, és képviselőtársaim számára elfogadásra ajánlom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu