KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy Mesterházy Attila, aki a fogyasztóvédelemről beszélt kormányzati oldalról, éppen elhagyta az üléstermet, így hát sajnos nem fogja hallani azokat az észrevételeket, amiket az ellenzék nevében fogok megtenni.

A békéltető testületekről beszélt itt államtitkár úr. (Csizmár Gábor: Mesterházy Attila.) Bocsánat, Mesterházy volt államtitkár úr a békéltető testületekről beszélt. Magyarországon az a helyzet alakult ki, hogy a békéltető testületek nem önálló jogi személyek. Tehát elmegy az ember adott esetben egy panaszbizottsághoz vagy békéltető testülethez panasszal élni, a békéltető testület, mivel nem önálló jogi személy, ezért a határozatát vagy döntését nem köteles a vállalkozó saját magára teljes érvénnyel figyelembe venni. Tehát magyarán szólva a békéltető testületek, mivel nem rendelkeznek jogi hatáskörrel, ezért csak egy kvázi panaszbizottság, amihez ha nem társítunk semmiféle jogi hatáskört, akkor ez egy ugyanolyan bizottság, mint bármely más, amit adott esetben mi is megalakíthatnánk, hiszen semmiféle kötelező érvénnyel nem bírnak a vállalkozókkal szemben.

Ad hoc támogatások. Igen, ahogy Mesterházy Attila el is mondta, a behajtásokból visszafolyó összegek 30 százalékát lehet megpályázni a civil szervezeteknek. Minél nagyobb bírságot tudnak behajtani, értelemszerűen annál nagyobb az az összeg, amit meg is lehet pályázni. Ezért ad hoc-szerű, hiszen ha nézzük a jelenlegi helyzetet, több mint 1800, ellenőrzéssel foglalkozó szakembert az utcára tesznek, kevesebb lesz az ellenőrzés, kevesebb lesz a bírság, kevesebb lesz az a pénz, amit meg lehet pályázni. Javaslatot tettünk már többször, hogy a törvény garantáljon egy bizonyos kvótát vagy egy bizonyos összeget, amit minden évben meg lehet pályázni, hiszen ezáltal is biztonságosabban tudnának tevékenykedni a civil szervezetek.

Folytatom a következőben. Köszönöm.

Forrás: parlament.hu