TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Az ajánlási pontok szerinti harmadikról, a Puskás Tivadar képviselő úr által is előbb citált módosítási javaslatról szeretnék két szót mondani.

Az egyik az, amiről Puskás képviselőtársam is mondta, hogy túl sok vitát nem ér meg, hiszen a kormány, hála a jóistennek, és a kormánypárti képviselők is támogatják ezt a módosító indítványt, azonban szemléletben hadd világítsak meg két dolgot. Az egyik gyakorlati példát hadd hozzam fel, amikor rendszeres vagy alkalmi segítőkről beszélünk, egy megyémből, Heves megyéből hozott példával hadd éljek. Jelelni, jeltolmácsolni a siketek és nagyothallók számára azon rokkantnyugdíjasok közül, egyébként a Munkaügyi Minisztérium által is támogatott foglalkoztatási formában dolgozó személyek nyújtanak segítséget sorstársaiknak, akik maguk is hasonló helyzetben vannak. Ily módon tehát sorstársak egymásnak úgy segítenek, hogy az állam még a munkahelyteremtésbe valamilyen szinten bele is szól, és valamilyen módon elősegíti, hogy aktívan tölthessék azok az életüket, akik egyébként valamilyenfajta fogyatékossággal élnek.

A másik példa pedig éppen ennek az ellenkezője, amikor nem személyes segítőről van szó, hanem azt hiszem, a HARKE az, akik egy olyan szoftver elterjesztésével foglalkoznak, amely például a siketek és nagyothallók számára az elmondott szövegek betű szerinti megjelenítését szolgálja, magyarul egy fordítógép és annak a szoftverének a népszerűsítéséért küzdenek, mely szerint ha egy siket vagy nagyothalló személy egy beszélgetésen részt vesz, ennek a szoftvernek a segítségével láthatja azt, amit mások elmondanak, hiszen a diktálást vagy éppen a beszédhangot alakítja át írott formává.

Mindkettő jó példa arra, hogy segítséget nyújtunk, mindkettőhöz állami támogatás is igénybe vehető esetlegesen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), mégis az egyik személyes segítség, a másik gépi. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu