DR. NAGY ANDOR, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Csak egy rövid felszólalásra vállalkozom, mert nem kenyerem az időhúzás, és nagyon sok minden elhangzott már abból, amit szerettem volna megosztani önökkel. Igazából egy lényeges észrevételt szeretnék tenni, ami egy úgynevezett rendszertani észrevétel lesz. Én valamikor jogi egyetemet végeztem, és ennek kapcsán lenne véleményem arról a módszerről, ahogy ehhez a szabályozáshoz hozzányúltak. De mielőtt ezt megteszem, szeretnék néhány észrevételt tenni.

Csak egyetérteni lehet államtitkár úrral abban, hogy a környezeti felelősség ügye súlyos és fontos ügy, és nagyon is indokolt az, hogy pontos, jól fogalmazott, szigorú és egyben betartható szabályozásunk legyen. Indokolt, mert - ahogy több képviselőtársam és ön is mondta - akár csak a német szemétdömping vagy a csepeli galvániszap ügyét vesszük, ha az államnak nem kellene megvárnia, hogy valamely hatóság kimondja valakinek a felelősségét, akkor sokkal hamarabb cselekedhetett volna. Ez a szabályozás kísérletet tesz arra, hogy ez lehetővé váljon. Az indokoltság tehát mindenképpen adott. Nagyon örültem volna annak - s ebben egyetértek Kékkői képviselőtársammal -, ha nem 2007-ben, hanem 2006-ban került volna sor a 2004-ben elfogadott EU-irányelv jogharmonizációjára, akkor lehetséges, hogy a német szemétdömpinget is egészen másképp élhettük volna meg, nagyobb lett volna az állam mozgástere.

Mi az az úgynevezett rendszertani észrevétel, amire szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét? Ha jól értem, a szaktárca azt a megoldást választotta, hogy a környezeti felelősség szabályozását általános szabályként a környezetvédelmi törvénybe - mint egy kerettörvénybe - foglalta bele, az úgynevezett speciális szabályokat pedig a másik három fontos törvénybe - a hulladékgazdálkodásról, a vízgazdálkodásról és a természetvédelemről szóló törvénybe - tette. Ez is egy megoldás, de felvetném azt a gondolatot, hogy ha már ennyit vártunk, akkor nem lett volna-e célszerűbb és egyben szigorúbb meg komolyabb is, ha a környezetvédelmi törvény mint kerettörvény helyett a polgári törvénykönyvbe tettük volna bele ezt az általános szabályozást.

A mai magyar jogrendszerben mind a Ptk., mind a büntető törvénykönyv, mind az államigazgatási eljárási törvény foglalkozik környezeti felelősséggel, mindegyikben van erre utalás, de igazából egyikben sincs. Amikor a bizottsági ülésünkön a legfőbb ügyész volt a vendég, ő maga is azt javasolta, hogy minél hamarabb kerüljön sor a büntető törvénykönyv módosítására abban az értelemben, hogy legyen annak egy külön fejezete, amely kizárólag környezetvédelmi bűncselekményekkel foglalkozik. Felvetném tehát még most is, ahelyett, hogy a környezetvédelmi törvényt használjuk általános szabályzóként kerettörvény jelleggel, nem lenne-e indokoltabb a polgári törvénykönyvet használni erre a célra.

Csak üdvözölni tudom, hogy - ha minden jól megy - végre lesz Magyarországon környezetvédelmi ügyekben is biztosítékadási kötelezettség, sőt ha jól értem, ezentúl környezetvédelmi biztosítás kötésére is kötelezhetnek hatóságok olyan vállalkozásokat, amelyek környezetvédelmi tevékenységet folytatnak. Örvendetes az is, hogy lehetőség van széljegyként jelzáloggal terhelni annak a gazdasági társaságnak vagy magánszemélynek az ingatlanvagyonát, aki környezetvédelmi tevékenységet folytat. Az is jó dolog, hogy ha előre látható, hogy az állami költségek az ingatlanvagyonból nem elégíthetők ki, akkor akár az ingóra is lehet ilyet terhelni. S az is pozitívum, hogy van úgynevezett értékklasszifikáció - ahogy ön említette - a védett természeti értékekkel kapcsolatban. Ez is megnöveli majd az állam, a környezetvédelmi hatóságok mozgásterét.

Mondtam tehát számos olyan dolgot, ami szerintem pozitív, a szándékot is pozitívnak tartom, és mi sem akarunk mást, mint egy tisztább és szebb Magyarországot, mégsem tudom teljes szívvel támogatni ezt a javaslatot, elsősorban amiatt, amit az előbb mondtam, hogy én másképp nyúltam volna hozzá a rendszerhez abban az esetben, ha erre lehetőségem lett volna. Nem tartom ellentmondásnak azt, amit Kékkői Zoltán mondott - tehát nem értek egyet Gusztos Péterrel - a késlekedés kapcsán, mert van jelentősége annak, hogy mikor kerül jogharmonizációra a 2004-es irányelv, mert - mondom még egyszer - ha 2005-ben vagy 2006-ban ez megtörtént volna, akkor talán a német szemétdömpinggel is egyszerűbben el tudtunk volna bánni.

A KDNP a Fideszhez hasonlóan ellenezni nem fogja, de teljes szívvel támogatni sem tudja a törvényt, ezért tartózkodni fogunk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu