ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Végighallgatva a vezérszónoki hozzászólásokat, talán az utolsó vezérszónoki hozzászólásnál is megerősítést nyert, mindannyiunk által ismert, hogy ez a törvény önmagában tíz éve létezik Magyarországon, és nagyon keményen szankcionál.

Szankcionál, hiszen a Btk.-ba, a Ptk.-ba és a közigazgatási törvénybe is nagyon sok dolgot lehetne beemelni és helyre tenni, de talán inkább arra szeretnék rávilágítani, hogy 2000 óta valóban élesen foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy a fenntartható fejlődés, a globális felmelegedés önmagában az Európai Unión, az Európa Tanácson belül is egyre nagyobb kihívást jelent az Európai Unió tagországainak, Európának és talán az egész világnak. Nagyon helyesnek tartottam, amikor Orosz Sándor is úgy közelítette meg, hogy léteznek törvényeink, csak sajnos a végrehajtás területén hibádzik rengeteg dolog. Erre államtitkár úr is megpróbált rávilágítani, ugyan szerényebben, de mégis rávilágított.

Annak idején foglalkoztunk a zöldkommandó kérdésével is. Nagyon sajnálom, hogy ez az év tette fel rá talán azt a pontot, hogy kormányzati szinten is komolyan kell venni a zöldkommandó kérdését. Hiszen Magyarországon számtalan olyan - meg nem erősített és megerősített - környezetre káros forrás és hatás van, amelyeket ha nem tárunk fel, és nem próbálunk kellőképpen lokalizálni, sajnos ezek előbb-utóbb az emberi szervezetre, a környezetre, a természetre is óriási hatást váltanak ki. Számtalan alkalommal elmondtuk a parlamentben - és talán itt hívnám fel államtitkár úr figyelmét arra a tényre -, hogy az elmúlt 17 év során számtalan olyan gazdasági társaság értékesítése történt meg, ahol a szerződésekben kormányzati szinten, kőkeményen előírták a rekultivációs kötelezettséget. Sőt mi több, állami, kormányzati forrást felhasználva - vagy fel nem használva - vagy végrehajtották, vagy nem hajtották végre magát a rekultivációt. Ezek visszaellenőrzése sajnos nem történt és nem történik meg, holott milliárdok lettek ezen a területen kormányzati költségvetésből - vagy egyáltalán költségvetésből - odaadva, biztosítva. És fordítva: lehet, hogy ezek a pénzek teljesen másutt landoltak.

Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy '95-ben azt a törvényt módosítottuk, módosította a parlament, amely kimondottan a természetvédelem kérdését próbálta kezelni. Volt az állami, a megyei és az önkormányzati szint. Sajnos, a '95-ös törvénnyel a helyi védettség megállapításának a lehetőségét a megyei szintekről áttestálták az önkormányzatokra; itt a helyi természeti értékek védettségére gondolok. Nem véletlenül figyeltem nagyon oda arra, amit az államtitkár úr elmondott, hogy sajnálatosan az önkormányzatok és a jegyzők sincsenek teljes egészében tisztában a helyi védettség kérdésével. Ha kinézünk a Parlamentből a budai hegyek irányába, sajnos ma már ott tartunk, hogy a hegyek, domboldalak teljes egészében beépítésre kerültek, és ha körülnézünk az önkormányzatoknál is, tapasztalható, hogy hihetetlen mértékben csökkent a zöldövezetek nagyságrendje. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok a helyi természeti értékeket élik fel, különböző gazdasági haszon esetleges reményében.

Erre tudnék államtitkár úrnak olyan példát mondani, hogy ennek áldozatává vált államtitkár is, mert kőkeményen szerette volna betartatni a törvényt. Csak sajnos a politika útvesztőjében még az államtitkárnak is el kellett mozdulnia a helyéről, azért, mert a politika azt diktálta, hogy a természeti érték nem jelent semmit, nyugodtan lehet oda áruházat építeni, és fel lehet adni a természeti értéket, amely adott esetben egy adott táj szépségét, varázsát és az ott élő állampolgárok nyugalmát is tudja biztosítani.

De ugyanígy az Európai Unióban és az Európa Tanácsban is felhívtam a figyelmet a vízgazdálkodás kérdésére. Az, hogy egy uniós törvény bizonyos szinten lazábban kezel, nem jelenti azt, hogy a nemzeti törvényt nem lehet sokkal szigorúbbá tenni minden további nélkül. Ezt nem tiltja az Európai Unió, és nincs olyan döntése az Európai Uniónak, hogy adott esetben a nemzeti környezetvédelmi törvény ne lehetne szigorúbb az európai uniós előírásoknál. Minden további nélkül lehet szigorúbb.

Itt szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy beszélünk energiaválságról, és a következő napirendi pont éppen a magyarországi energiakérdés lesz.

(11.20)

Ezen a területen is óriási gondok, problémák vannak környezetvédelmi szempontból. Azt hiszem, itt van a félreértett biomassza-tüzelés kérdésköre is, az erdők kiirtása, a nemes fajok elpusztítása, és a helyükre történő telepítés sem abban a formában történik, mint ahogy az előírás szerint kellene hogy következzen. Ezt az agrártörvények kapcsán is elmondtam, hogy nagyon szívesen hivatkozik a kormány és a környezetvédelmi tárca arra, hogy számszerűleg pótoljuk a fákat, csak kérdés, hogy adott esetben a nemes fát pótoljuk-e egyáltalán, vagy adott esetben a gyorsan beérő, piaci hasznot hozó fajták telepítését engedélyezzük.

Nem akarok annyira eltérni a törvénytől, én is helyesnek tartom, hiszen "a szennyező fizet" elvet a magyar parlament környezetvédelmi bizottsága évek óta szorgalmazta. Évek óta szorgalmazta azon törvény rendezését is, hogy valóban végrehajtható legyen, mert ahogy az államtitkár úr is fogalmazott, igen, vannak törvényeink, csak tessék nekem megmondani, hogy hány embert tetszettek, mondjuk, 3 vagy 5 évre lecsukni környezetvédelmi súlyos károk okozása miatt! Azt hiszem, nagyon keveset, és nagyon kevés ilyen büntetőtörvénnyel foglalkoztunk.

Én mindenképpen szeretném, ha maga ez a törvény szigorodna, és szeretném azt is, hogyha a fenntartható fejlődés, a globális felmelegedés valóban ide, a parlament elé kerülne, és úgy alakítanánk át a törvényeinket, hogy ezeket a törvényi paragrafusokat is beültetjük, hogy a végrehajtás területén is valóban meg lehessen fogni egyéneket, személyeket, és ne lehessen eltűnni vagy cégeket felszámolni annak a tudatában, hogy úgyse lesz következménye.

Nagyon sok olyan szennyezési példát lehetne mondani, nem véletlenül mondta az államtitkár úr, hogy 25 ezer szennyezőforrás van most Magyarországon, ami fellelhető. És ami nem, amit betemettek, mondjuk, bauxitbányákba vagy adott esetbe máshova? Ez tulajdonképpen a vízkészleteinket is óriási mértékben totálisan, teljes egészében tönkre tudja vágni.

A következő ilyen kérdés, amire tényleg nagyon fel kellene készülnie a magyar parlamentnek, a globális felmelegedés mellett az ivóvízbázisok védelmének a kérdése. Ez pár tíz éven belül ugyanolyan súlyú kérdéskör lesz, mint ma maga az energiaválság, sőt mi több, az ivóvíz miatt számos területen már háborúkat is indítottak. A következő ilyen lépés, hogy ha Magyarország erre kellőképpen nem figyel oda, pedig Magyarország Európa második legnagyobb ivóvízbázissal rendelkező országa, hogy ha ezt is elprivatizáljuk, akkor sajnos nagyon körülnézhetünk, hogy egyáltalán mi magunk, magyarok majd milyen áron fogunk hozzájutni az ivóvizünkhöz.

És ugyanúgy a globális felmelegedésből adódóan tényleg sokkal komolyabban kellene venni a természetvédelem, a vízvédelem kérdését, hiszen pontosan a meleg hatásokból adódóan a rétegvizek, a különböző mélységi vizek, karsztvizek kérdésköre is sokkal jobban előtérbe fog kerülni, hiszen tapasztalhatunk vízsüllyedést. És ez pontosan abból adódik, hogy a készleteink esetében, ha 25 ezer szennyezőhellyel rendelkezünk, a felmelegedésből adódóan akár a visszafertőződés, akár a fertőződés veszélye minden további nélkül fennállhat, és itt tulajdonképpen nem tudunk helytállni.

Amit én mindenképpen ki szeretnék emelni, és kérem erre az államtitkár urat, hogy az összes olyan szennyezőforrás esetén, ahol nem lelhető fel maga a szennyező, hiszen a törvény passzusai közé mi annak idején azt szerettük volna beemelni, hogy a kormányzatnak legyen olyan kötelezettsége, hogy az azonnali elhárítást kezdje meg, és majd később peres úton minden további nélkül az egyén után lehet menni vagy adott esetben a gazdasági társaság után menni, ez számon kérhető, és adott esetben a kiadásai megtérítésére is kötelezhető. De elsődleges szempont legyen magának a szennyezőhelynek a lokális felszámolása, a gyors, azonnali felszámolása, hiszen ez az emberi életek egészségkárosítását nagymértékben befolyásolja. Szeretném, hogyha a törvény ebbe az irányba mozdulna el.

És még egyszer meg szeretném fogalmazni, az Unió (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) nem írja azt elő, hogy erősebb és súlyosabb törvényt a nemzetek ne hozhatnának a maguk részéről. Minden további nélkül lehet ilyet alkotni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu