GUSZTOS PÉTER, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igyekszem nagyon hű lenni a bizottsági ülésen elhangzottakhoz, már csak azért is, mert Katona Kálmán képviselőtársammal, a bizottság elnökével az imént itt megbeszéltük, hogy bátorító tapssal fogjuk egymást jutalmazni ebben a szűk családi körben, itt a környezetvédelmi téma kapcsán.

A március 13-ai ülésen tárgyalta a környezetvédelmi bizottság az előttünk fekvő törvénymódosítást, és ahogy az az expozéból is kiderült, alapvetően egy harmonizációs, európai uniós jogharmonizációs módosításról van szó, ami fölveti annak a pozitívumnak a kérdését, hogy ennek az egész szemléletnek számos eleme hosszú évek óta a magyar jogrendben, ha tetszik, Európát, ezt az irányelvet akár évekkel megelőzve meghonosodott. Ez a bizottsági ülésen is elhangzott, illetve természetesen az is előkerült, hogy alapvetően egy technikai jellegű jogharmonizációs törvénymódosításról van szó. Ennek megfelelően túlságosan éles vitát nem is váltott ki, amit, azt gondolom, a bizottság többségi véleményét ismertető kormánypárti képviselőként nem tudok mással, mint azzal jobban bizonyítani, hogy az ellenzéki pártok tartózkodással szavaztak, tehát nem szavaztak az általános vitára való alkalmasság ellen; a bizottsági szavazás végeredménye 10 igen, és ha jól emlékszem, 8 vagy 9 tartózkodás volt.

A vita sem volt túl heves, de azért fölmerült néhány kérdés. Ezek közül az első az, és talán a legfontosabb, amit az imént is említettem, hogy ezen a területen a környezetvédelmi minősített cselekményekkel kapcsolatban 2005 szeptemberétől már a büntető törvénykönyv paragrafusai közé került ez a cselekmény minősített esetekben, tehát Btk.-s és nem egyszerűen Ptk.-s ügyről van szó. Szóba került a bizottsági vitában néhány aktuális ügy is természetesen, például az, hogy kifejezetten szervezettnek tűnő bűnözői csoportok németországi szemetet hoztak, hoznak Magyarországra, nagy közfigyelmet kapott ez az ügy. Ezzel kapcsolatban elhangzott a bizottsági ülésen, hogy egy ilyen ügy is arra irányítja rá a figyelmet, hogy ezeket a szigorú jogszabályokat néhány évvel ezelőtt okkal és joggal hozta meg a Magyar Köztársaság Országgyűlése.

És talán még egy dolgot emelnék ki, a törvénytervezettel kapcsolatban a bizottsági vitában a többségi érvek között elhangzott az, hogy mivel az uniós jogharmonizációval függ össze, egy közös európai uniós célt szolgál, például a definíciórendszernek az egységesítésével lehetővé teszi azt, hogy a környezetvédelem, a környezetgazdálkodás területén egy, a korábbinál egységesebb együttműködés valósulhasson meg, és így az ilyen, Európai Unión belüli, az ellégiesedett határokon átnyúló környezetvédelmi ügyekben egy egységesebb és hatékonyabb európai uniós országok közötti együttműködésre épülő fellépés legyen lehetséges.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

(10.20)

Forrás: parlament.hu