PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. A hozzászólás előtt, a kimondottan szakmai hozzászólás előtt szeretnék azért reagálni a Balla képviselőtársam által elmondottakra - elég érdekes volt, hogy kisebbségi véleményként ez fogalmazódott meg a költségvetési bizottságban.

Tájékoztatni szeretném a képviselő urat két kérdésről. Egy: az energiatörvényben a változások, tekintve, hogy az EU-ban nincs egységes energiapolitika, ha megfelel ez a szó, abból erednek, hogy körülbelül 3-6 havonta újabb és újabb direktívák jelennek meg, amelyre kötelezett Magyarország, mint minden egyes tagállam, hogy ezeket a korrekciókat végrehajtsa. Tehát ha 2003 óta 4-5 alkalommal volt itt bent a Magyar Országgyűlés előtt ilyen jellegű változtatás, akkor az teljes egészében indokolt.

Szeretném önnek a figyelmét felhívni arra, hogy 2003-ban Európa energiaelképzelései, energiapiaca teljesen másképp nézett ki, mint most, 2007-ben, nem hasonlítható össze a kettő egymással. Tehát teljesen más gondok merülnek föl, ezért indokolt és ésszerű, hogy a Magyar Országgyűlés, amikor szükséges, ezekkel a kérdésekkel foglalkozzék.

Ami a belső ellátással, gázellátással kapcsolatosan, a Tigázzal és a többi szolgáltatóval kapcsolatosan fölmerült, ezek valós, jogos problémák. Csak egyről szeretném tájékoztatni, képviselő úr: elsejétől, éppen az energia-albizottság felkérése alapján a kormány már döntött, hogy minden egyes alkalommal, amikor a fogyasztó úgy kívánja, ha többletfizetésre került sor, ebben az esetben készpénzben kérheti a visszafizetést a szolgáltatótól.

Egy dologról ne feledkezzünk el: egy teljes rendszerbeli átállásra került sor az elmúlt év novemberében, decemberében és januárjában. Ez azt jelentette, hogy a Tigáznál 2,3 millió személyi kapcsolat jött létre a fogyasztók és a szolgáltatók között. Ezt a rendszer nem bírhatta el. Ebből eredően semmi sem kötelezhet minket arra, és a törvényt, ami a jövőben fog idekerülni a parlament elé, rendkívül szigorú feltételekkel fogjuk behatárolni, hogy a szolgáltatónak milyen kötelezettségei vannak, milyen feladatai vannak a fogyasztói érdekképviselet területén. Ezeket meg kell tudni lépni. Az előző törvények ezt nem kellő súllyal és nem kellő mélységben tartalmazták.

Valóban, Magyarországon a fogyasztónak ugyanolyan jogai vannak, mint a francia vagy a német fogyasztónak, hiszen ezek a szolgáltatók vannak Magyarországon. Valóban, a call centereknek úgy kell tudni működni, hogy kiszolgálják a magyar fogyasztóknak az érdekeit. És ha a törvényben azt fogjuk megfogalmazni, hogy a személyes kontaktusnak a feltételeit is biztosítani kell a szolgáltatóknak, én úgy gondolom, hogy akkor vagyunk jó úton, és akkor vagyunk pályán. Ezt meg kell tudnunk oldani, de ez a következő két hónapnak a feladata.

Magával konkrétan a törvény-előterjesztéssel kapcsolatosan: az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal egyebek mellett kötelezettséget vállaltunk arra is, hogy mind a villamosenergia-ágazatra, mind pedig a földgázágazatra nézve úgy alakítjuk a hazai szabályozást, hogy azzal elősegítsük az Európai Unió egységes energiapiacának kialakítását, amely most még embrionális állapotban van. Ezen piac kialakításához valamennyi tagállamnak rögzíteni kell a belső joganyagában az egyes tevékenységek, tehát bizonyos monopóliumok szétválasztására irányuló kötelezettséget, valamint a hálózatokhoz való átlátható és diszkriminációmentes hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségeket.

Alapvető követelmény tehát, hogy az egyes kereskedelmi típusú tevékenységeket az infrastruktúra-üzemeltető tevékenységet végző vállalkozástól különálló, jogi személyiségű társaság végezze. A villamosenergia-ágazatban az átviteli hálózat esetében, a földgázágazatban a szállítóvezeték tekintetében e követelményekben már ma is megfelelünk a törvényeink alapján, és ennek eleget is tesznek a hazai vállalkozások.

Az elosztóhálózatok esetében ugyanakkor a közösségi jog alapján lehetőség van 2007. július 1-jéig a hálózaton történő kereskedelemre, vagyis a közüzemi szolgáltatásra és a hálózat egyidejű üzemeltetésére. Ennek megfelelően 2003-ban, aztán 2005-ben úgy módosítottuk a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvényt, hogy azok a közösségi jogi követelményeknek messzemenően megfeleljenek. A hatályos magyar szabályozás így biztosítja annak a lehetőségét, hogy a Magyarországon működő vállalkozások 2007. július 1-jéig elosztói és közüzemi szolgáltatói engedéllyel is rendelkezzenek, előírja ugyanakkor a jogi személyiség szerint történő szétválasztási kötelezettséget 2007. július 1-jétől, vagyis a teljes piacnyitást.

Mindezek alapján első ránézésre úgy tűnhet, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat megalkotására nincs is szükség, hiszen a hatályos magyar szabályozás eleget tesz a Közösség jogi követelésének, valamint az áfa- és illetéktörvény alapján biztosított társaságok költségmentes, jogi személyiség szerinti szétválasztása lehetőségének; ez különben az egyik legvitatottabb kérdés, amely a szakmai oldalról felmerül, ami az árképzésre jelentős mértékű kihatással bír.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A törvényjavaslat megoldására ugyanakkor azért van szükség, mivel a szétválasztási követelményeknek - a jogutódlással történő átalakulástól eltérően - más módokon is eleget lehet tenni, így például az új vállalkozás létrehozásával vagy holdingszerkezet kialakítása esetén más vállalkozó kijelölésével. E szétválasztási módokat véleményünk szerint nem célszerű korlátozni, hiszen a szolgáltató társaságok az új költséghatékony működési struktúra előnyeiből várhatóan a fogyasztót is részesíteni fogják. E szétválasztási módokra is kiterjeszti a törvényjavaslat - véleményünk szerint helyesen - az áfa- és illetékmentesség kérdését. Ez is egy nagy vitakérdés, hiszen ez állami bevételről való lemondást eredményez, ugyanakkor pedig, ha ez nem történik meg, jelentős mértékben árképzési alapot is magában hordoz.

Tehát az előttünk fekvő törvényjavaslat gondos előkészítését mutatja, hogy a korábbi szabályokhoz képest pontosabban kerülhetnek meghatározásra a szétválasztással kapcsolatos, jogutódlásra vonatkozó rendelkezések, valamint egyértelműen rendezni kívánja az elosztói eszközök tulajdonjogára vonatkozó rendelkezéseket. Ezért a frakció teljes mértékben támogatja az előterjesztést, hogy biztosítva legyen a jogi személyiség szerint történő szétválasztás során az, hogy a jogutód társaság legalább a jogelőd társasággal megegyező mértékű tulajdoni arányban legyen tulajdonosa az elosztáshoz szükséges eszközöknek. Ez azért rendkívül fontos, mivel csak így biztosítható a hálózatfejlesztéshez, karbantartáshoz szükséges ösztönzés és hatósági kontroll.

Különösen súlyos problémaként jelentkezhetne e rendelkezés elmaradása a villamosenergia-ágazatban, ahol a hálózati veszteség jelentős mértéke miatt alacsony a rendszernek a hatékonysága. E feltételek és rendelkezések nélkül veszélybe kerülhetne valamennyiünk biztonságos energiaellátása, amelynek beláthatatlan következményei lennének. Így a T/2280. számú törvényjavaslat a rövidsége ellenére is rendkívül súlyos kérdéseket, a magyar gazdaság működését alapjaiban befolyásolni képes területet kívánja szabályozni. Véleményünk szerint ezt a magyar fogyasztók érdekében szükséges támogatni, és ez egy jó és hasznos törvény lesz, amelyet az Országgyűlés meg fog hozni.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu