DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen az alkalmat, hogy itt a zárszót már most elmondhatom, hiszen alapvető nagy érdekkonfliktusok és nagy politikai problémák e körül a jogszabály körül nem voltak.

(19.00)

De ennek ellenére egy nagyon jelentős ügyről van szó, és az elmúlt hónapokban megtapasztalt különböző esetek is, amelyek a környezeti felelősség nem kellő érvényesítésén alapulnak, rávilágítottak arra, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy megfelelő válaszokat tudjunk adni a környezetünkben bekövetkező környezetkárosításra. Érzékelhető, hogy ez a kérdés társadalmi szinten is egyre nagyobb figyelmet kap.

Azt gondolom, hogy napjaink eseményeihez is szorosan kapcsolódik ez az önök előtt lévő törvényjavaslat, amely a környezeti felelősség eddiginél sokkal hatékonyabb érvényesítését teszi majd lehetővé. Ahogy az eddigi viták is rávilágítottak, a hatályos környezetvédelmi szabályozással összevetve ez nem jelent kardinálisan új szabályozást és alapvető szabályozást, hanem sokkal inkább jogharmonizációs kötelezettségnek teszünk eleget. Egy kiegészítő jellegű módosítás ez, amely az eddigi vívmányokat megtartja, elsősorban a helyreállításra vonatkozó rendelkezések korszerűsítése révén a környezeti felelősségi szabályozásunkat törvényi szinten a jelenkor és az Európai Unió igényeihez igazítja.

Megjegyzendő, hogy az irányelv teljes körű átültetését további kormányrendeletek módosítása, illetve megalkotása fogja majd biztosítani, és nyilván, amikor egy ilyen törvényjavaslat vitájának a befejezéséhez közeledünk, mindenekelőtt szeretném megköszönni a kijelölt bizottságok munkáját, valamint a konstruktív módosító javaslatokat, amelyekkel hozzájárultak a kitűzött szabályozási célok eléréséhez.

Külön is örvendetesnek tartom, de elég halkan mondom, hogy az Európai Unió számos tagállamánál szigorúbb - nézem, hogy Podolák úr mint a gazdasági bizottság tisztségviselője is hogyan veszi ezt a kijelentést, hogy szigorúbb -, sokrétű és gazdag magyar felelősségi rendszer szabályainak megtartásával párthovatartozástól függetlenül mindenki egyetértett. Jól tükrözi mindezt, hogy a beérkezett módosító indítványok közül egy sem kívánt a szigorú magyar felelősségi szabályozáson lazítani, egy sem kívánta azt lerontani.

Elmondható, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat megszületését egy hosszú és minden részletre kiterjedő, a többi közösségi tagállam előkészítő munkájára is tekintettel lévő szakmai munka előzte meg. Ez is az oka annak, hogy az irányelv átültetésére most, 2007-ben kerül sor, és nem, mondjuk, 2006-ban, ahogy azt az általános vita során néhány képviselő úr kifogásolta.

Figyelembe kell venni, hogy komoly nehézséget jelentett az irányelv átvételében az, hogy ennek a sok szempontból kompromisszumos irányelvnek a magyar jogba való átültetésére speciális kodifikációs technikát kellett alkalmazni. Azt gondolom, mindenképpen pozitív és kiemelendő, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat szakít azzal a korábbi gyakorlattal, hogy egyes ágazati törvényekbe próbálja ugyanazon szabályokat külön-külön bepréselni. Ehelyett ez a törvényjavaslat magas absztrakciós szintet képviselve, előremutatóan és logikusan a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvénybe építi be az általános érvényességű felelősségi szabályokat, és ugyanezeket kell majd alkalmazni, amikor egy természetvédelmi, vízgazdálkodási vagy hulladékgazdálkodási ügyről lesz szó.

Úgy érzem, hogy néhány gondolat erejéig szükséges kitérni azokra az észrevételekre is, amelyek a törvényjavaslat általános, illetve néhány tekintetben a részletes vitája során is elhangzottak. Azokra a képviselői felvetésekre reagálva, amelyek úgy érveltek, hogy ennek az irányelvnek a korábban történő elfogadásával elejét lehetett volna venni az illegális szemétdömpingnek és hulladékhegyek keletkezésének, szeretném jelezni, hogy persze ezt mi boldogan tettük volna, de az irányelv a hatályát a 2007. április 30-a után történt környezetkárosodásokra határozza meg. Tehát azt gondolom, hogy ezekben az esetekben, amelyek valóban megtörténtek, és valóban jó lett volna, ha nem történnek meg, alapvetően a büntetőjognak kell választ adnia, hiszen ameddig ez az üzletág megéri valakinek, és nem jár súlyos büntetőjogi következményekkel, addig ilyen tevékenységeket folytatni próbál. Ebben a kérdésben jelentős előrelépés történt, hiszen a magyar jog 2005 óta büntetőjogi felelősséggel fenyegeti az ilyen cselekmények elkövetőit.

Ehhez kapcsolódóan hadd említsem meg, hogy az Európai Unióban is előkészítés alatt áll a környezeti büntetőjogról szóló irányelv, amelynek átvétele nyilván a hazai szabályozásra is hat, semmiképpen nem úgy, hogy enyhítene a hazai szabályozáson, hanem ha lehet, akkor inkább arra törekszünk, hogy szigorodjon tovább a meglévő büntetőjogi szabályozás.

A vita során elhangzott, hogy a törvényjavaslat által bevezetett egyes fogalmak döcögősek, nehezen értelmezhetők, Katona képviselő úr most a magyar nyelv még jobb érvényesítését is kezdeményezi. Az erre vonatkozó módosító javaslatokat megköszönöm, és ezek közül számos indítvány elfogadását támogatjuk is. De egyúttal el kell azt is mondanom, hogy ezek a fogalmak, még ha olykor idegenül csengenek is, a nemzetközi környezetvédelmi szakma bevált szakkifejezései, amelyek az eddig elindított közösségi jogsértési eljárások tapasztalataira is figyelemmel szó szerinti, pontos átültetést igényelnek. Tehát van egy olyan pont, amelyen túl nyilván ebben nem lehet rugalmasnak lenni.

Köszönöm azokat a képviselői felvetéseket is, amelyek arról szóltak, hogy a jelen törvényjavaslat környezeti felelősségi elemeit esetleg a polgári törvénykönyvben kellett volna elhelyezni. Szeretném azt jelezni, hogy az új Ptk. több kormányzati cikluson átnyúló előkészítése számos képviselő úr és hölgy által is ismert módon folyamatban van, és a Ptk.-koncepció nyilván az irányelv átültetésének a tapasztalatait is fel tudja használni. Mi azt szeretnénk, hogy ennek során a Ptk.-ban egy külön környezeti fejezet is megfogalmazásra kerüljön majd.

Hadd térjek ki arra is, amit most Orosz képviselő úr mondott azokra a javaslatokra, amelyek eddig nem kaptak támogatást, de nagyon fontosak, például a környezetkárosító esetében a tevékenység beszüntetése addig, amíg a helyreállítást el nem végezte, vagy ez a zöldpriusz című gondolat.

Én úgy vélem, hogy ha ennek csak kodifikációs gondjai vannak, tehát ha amiatt nem tudta az előterjesztő ezt támogatni, mert a megfogalmazás nem volt jogalkotási szempontból kellő szabatosságú, akkor én úgy vélem, hogy az ügyeknek van olyan súlya, ami miatt az előterjesztő a gondolatot mindenképpen támogatja. Segítünk mi magunk is megtalálni a megfelelő megfogalmazást, és befogadjuk az ehhez kötődő kapcsolódó módosító indítványokat. Természetes módon azért ebben látni kell, hogy van érdekütközés egyes gazdasági körök és a konkrét környezetvédelmi szabályokat szigorítani készülő szándék között is. Mi mindenképpen fontosnak érezzük ezeket a gondolatokat, amelyeket Orosz képviselő úr felvetett.

Végül tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a T/2425. számú törvényjavaslatot négy bizottság, köztük a környezetvédelmi mint első helyen kijelölt bizottság tárgyalta meg. A 24 szakaszból álló törvényjavaslathoz összesen 28 módosító javaslat érkezett, és tudomásom van számos kapcsolódó módosítóról a már említetteken túl is. A benyújtott módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslatok közül szigorúan szakmai szempontok alapján mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról számosnak az elfogadását támogatni szándékozom.

Tisztelt Ház! Egy tisztább Magyarország, a környezeti elemek megóvása és a biológiai sokféleség megőrzése mindannyiunk közös felelőssége. Ezzel a törvényjavaslattal eleget teszünk, ha a Ház jóváhagyja, az uniós tagságból eredő kötelezettségnek, és ezekhez az ügyekhez járulunk hozzá. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot a szavazásnál támogassák majd.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu